A Székelyudvarhelyhez közeli Kalonda-tetőn, egy 80 hektáros tanyán két német fiatal, Frauke Kandelhardt és Seidl Danny Patrick igazi természetközeli életet folytat: skót felföldi marhákat tenyésztenek, a Duna-delta szigetein befogott vadlovakat szelídítenek, vadászgörényeket tartanak, és soha nem tervezik, hogy visszatérnek az osnabrücki szaxonok közé.
2010. január 07., 15:562010. január 07., 15:56
2010. január 07., 16:342010. január 07., 16:34
Egy német állampolgár vásárolt egy 80 hektáros vadvidéki telket a Kalonda-tető egyik eldugott zugában, és arra kérte ismerőseit, Frauke Kandelhardtot és Seidl Danny Patrickot, hogy ha van kedvük és idejük, jöjjenek el kiépíteni egy farmot. A férfi Németországban géplakatosként, a nő pedig kertészként dolgozott, ám a hívást követően rögtön csomagoltak, idelátogattak, és azonnal beleszerettek a székelyföldi tájba. Tetszett, hogy érintetlen, tiszta és jók a legelőink.
Farmjukhoz kis terepjáróval közlekednek, van traktorjuk, valamint egyéb erdő- és mezőgazdasági gépük, a legfontosabb viszont, hogy számos olyan állatot tartanak, mely vidékünkön közel sem őshonos. Van a Duna-deltából származó, ott befogott vadlovuk, melyet igyekeznek megszelídíteni, van félvér izlandi pónilovuk, arab keverékük, tarka és belga marhájuk, illetve vadászgörényeket is tartanak. A legrendhagyóbb állatuk mégis a skót felföldi marha – a szarvasmarha egyik ősi típusú fajtájáról van szó, mely a rideg, hideg és kemény teleket is sikeresen átvészeli. Egyik fő jellegzetessége, hogy nem szereti az embert, vagy legalábbis nincsen szüksége a közelségére – jól megél nélkülünk is.
Tekintse meg a farmon készült képgalériánkat!
A témáról bővebben a pénteki Udvarhelyi Híradó napilapban olvashatnak!
A Korond-patak ideiglenes elterelését biztosító vezetékrendszer építésének legnehezebb részéhez értek a parajdi sóbányánál. A kivitelezőnek most különösen precízen kell dolgoznia egy kanyar miatt. A munkálatok befejezése legalább tíz napot késik.
A villanypásztor és az őrzőkutyák sem állították meg a jól megtermett hím medvét, amely öt juhot ölt meg az elmúlt két hétben egy ivói gazdaságban. Többször elkergették a hatóságok a problémás példányt, mégis visszatért, így végül ki kellett lőni.
Egyenként félmillió forintos – 6400 lejes – támogatást kapnak a Salrom és a Sal Sind alkalmazottai, valamint a beszakadt bányafödémnél kialakított veszélyzónából kiköltöztetett családok – jelentette be szerdán Parajdon az Ökumenikus Segélyszervezet.
Nem veszélyes vagy előreláthatatlan és nem számottevő – ezekkel a jelzőkkel illetik Parajdon a bányakörüli változásokat és méréseket. Azt viszont hangsúlyozzák, hogy már többen hegesztik a nagy fekete csöveket.
Egy ígéretét legalább be tudta tartani a Salrom vezetősége, hiszen szerdán megnyílt a sósvizű strand Parajdon. Néhány turista rögtön ki is használta a lehetőséget: volt, aki napozott, mások a medencében lubickoltak.
Számos alkalommal besétált az Árvátfalván lévő házak közé egy fiatal hím medve, amely egyszer gyereket is megijesztett a településen. Ezt a példányt fogták be csapdájukkal a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület vadőrei.
Elkezdi a régi aszfalt felmarását a kivitelező kedden délben a Tamási Áron utcában, a művelődési ház és a körforgalom közötti szakaszon – közli Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) tagjai hétfői ülésükön a parajdi sóbánya jövőjének két lehetséges forgatókönyvét vizsgálták meg – számolt be az elnöki hivatal.
A tervezettnél lassabban haladnak a Korond-patak ideiglenes eltereléséhez szükséges csövek összehegesztésével és felszerelésével a parajdi sóbányánál, így tíz-tizennégy napos késéssel kell számolni a munkálatok július 1-jére ígért befejezéséhez képest.
A sport nem mindig a versenyekről, az éremtáblákról és a reflektorfényről szól. Van, amikor a mozdulatok mögött sokkal több rejlik: egy belső világ, amely csendes, de eltökélt, érzékeny, de erős. Veress Erna Down-szindrómás úszó története pont ilyen.