
Fotó: Gligor Róbert László
A karácsonyi ünnepkör szokásai, bár sokáig megőrizték a vallási és népi kultúrából gyökerező, de keveredő formájukat, mégsem voltak állandósult megnyilvánulások, hanem folyamatos változásban levő szerepeket töltöttek be. A hetven évvel ezelőtti bekecsalji angyaljárásról, illetve ennek későbbi, „polgáriasult”, és persze mai változatairól a márkodi születésű, ma Nyárádszeredában élő, 73 éves Suba Ferenccel beszélgettünk.
2011. december 22., 17:522011. december 22., 17:52
2011. december 22., 18:242011. december 22., 18:24
Feri bácsi jól emlékszik a hetven évvel ezelőtti karácsonyokra is
Márkodi gyermekhiedelem volt, hogy a karácsonyfát az angyal hozza, de csak a jó gyermekeknek. Erre mindig is figyelmeztették is a gyermekeket, „hogyha rossz leszel, nem hoz karácsonyfát az angyal!” Gyermekkoromban alig vártam a karácsonyt, igaz, kételyeim is voltak, mert nem tudtam eldönteni, hogy jó voltam vagy rossz, ezek szerint jön az angyal vagy sem. Azon este anyám mindegyre kiment s bejövet jelezte, hogy „Licinek már jött az angyal”. Később: „Na, Karihoz is jött az angyal”. Még később: „Na, Miklóshoz is éppen most ment bé a kapun az angyal”. Mikor lejárt az angyaljárás ideje, este 8 óra táján, lefekvés előtt, „észe neked nem is jön az angyal, mert igen tekergő voltál” – mondta anyám. De legnagyobb meglepetésemre nemsokára csengetett, s jött! Jött földig érő fehér ruhában: lepedővel borítva, az arca el volt álcázva, hogy még a szeme is alig látszott s még szárnya is volt. A vállaira egy-egy lúdszárny, tollúseprű volt varrva, és volt egy csengettyűje is, amivel jelezte érkezését. A lámpát le kellett húzni, „mert másként nem jön bé” – mondta anyám, hiába tiltakoztam, hogy én meg akarom látni az angyalt, de erre nem adtak lehetőséget. „A karácsonyfán lévő gyertyáktól úgyis lát az angyal” – terelték el a figyelmemet, hogy nehogy felismerjem az angyalt. Egyszer észrevettem, hogy a testvérem, Ilus hiányzik a házból. Hogy kételyem ne legyen az angyalban, a következő évben a szomszédasszonyt kérték fel erre a szerepre, mert azelőtt egyszer azt mondtam, hogy „tü hozzátok”. Így a karácsonyfát is a szomszédban díszítették fel, s muszáj volt elhiggyem, hogy van angyal.
A sok ajándék mellett egy „csípős vessző” is volt, amelyet anyám szerint „azért hozott az angyal, hogy ha még rossz leszel, ezzel verjelek meg”. De erre nem került sor, mert abban a „szent helyben” összetörtem és bedobtam a füttőbe.
Suba Tibor és Zoltán a karácsonyfával az 1970-es évek végén
A karácsonyfát különböző mintákkal vágott süteményekkel, almával, bronzzal festett dióval és kreppapírba csavart kockacukorral vagy házilag főzött karácsonyfacukorral díszítette fel „az angyal”. Alája meséskönyvet, festékceruzát, zoknit, karmantyút, csokoládét is tett. Ez volt az „angyalfia”. De a karácsonyfáról nem hiányozhatott az angyalhaj, a gyertyák, később a különböző díszes üveggömbök, a kicsi díszes csengő és a fényszórók. Az is megtörtént, ha a gyermek rossz volt, az angyal elvitte a karácsonyfát, s vissza is hozta, ha az megígérte, hogy jó fiú lesz.
Márkodban a szentesti kantálás nem volt szokásban, viszont a téli ünnepek egész időszakában szokás volt az éjjeli zene adása: több legény vagy fiatalember csoportosulva járt el egy-egy lány vagy fiatalasszony háza elé, ahol énekeltek vagy „patefonról” szólaltattak meg dalokat. Az ünnep első napján a gyerekek elmentek a Sükösd keresztszülőkhöz vagy rokonokhoz („nanyóékhoz”), ahol köszöntötték a családot az ünnep alkalmával, majd a kapott „ajándék” felett rendszerint „vesszőt is törtek”a következő versikével: „Ma karácsony napja, / Nem kell nékem hagyma, / Egye meg a gazda, / Aki nékem adta.”
Karácsonykor a márkodi iskolában és a templomban feldíszített karácsonyfa várta az ünneplőket, ahol a gyerekek örömére csomagot osztogattak, a templomban verseket szavaltak. A szocialista rendszer próbálta a karácsonyt eltűntetni, de csak annyira sikerült, hogy a karácsonyfából télifa, az angyalból Télapó lett. A télifaünnepélyt a faluban mindig az év utolsó napjára tették.
Nyárádszeredában már más volt
Suba Ferenc családjával 1974-ben Nyárádszeredába költözött, ekkor már két fiúgyermeke volt. Így hamarosan az angyali szerep a nagyobbik fiúra hárult: ő hozta csengetve a feldíszített karácsonyfát, amit letett az ajtó elé. Mindaddig, amíg öccse is rájött, hogy testvére ilyenkor hiányzik a házból. Ekkor már a karácsonyfa alá főleg ruhaneműt, kifestős és mesés könyveket hozott az angyal (az anya), vagy játékautókat, „keljfeljancsit” (az apa) – a fiúgyermekeknek ez tetszett, de a szűkös keresetet is ésszerűen kellett beosztani.
Újabban pénzt is hoz az angyal
Az 1990-es években megszülettek az unokák, mind az... 5–6 fiú. Mostanában az angyal akkor érkezik a szentannai úton lakó gyerekekhez, amikor azok ünnep szombatján délután a református templomban tartják ünnepélyüket. Amikor hazatérnek, már ott várja őket a díszes karácsonyfa, alatta az ajándékokkal. A kisgyerekek ma is a játékokat várják, de a lassan felcseperedő unokáknak vagy azok szüleinek Subáék már inkább pénzt ajándékoznak, amelyből belátásuk, szükségleteik szerint vásárolnak.
Szombaton késő este a segesvári tűzoltók segítségét hívták, vasárnap reggel pedig a szászrégeniekét, mindkét esetben egy lakóépületben ütött ki tűz Maros megyében.
Marosvásárhely több ikonikus középületét építette, de családi házak is keze nyomát őrzik. A magyar Országház építésén is ott volt, Svájcban, Londonban is dolgozott. Csiszár Lajosról nyílt kiállítás, amely az építőmestert és az embert mutatja be.
Petícióban tiltakoznak a segesvári történelmi egyházak a középkori várban tervezett háromnapos halloween esemény ellen. Úgy értékelik, a halloween összeegyeztethetetlen a keresztény hittel, másrészt az esemény nagyon zajos. Mit mond a polgármester?
Megtartották szombaton Marosvásárhelyen a TERMOSZ – Természettudományok Oktatásmódszertani Szemléjét, ahol a magyar pedagógusok a jó tanítási gyakorlatok megosztása mellett a digitális oktatás szerepéről is értékes ismeretekkel gazdagodtak.
Székelyföld autonómiájának napján, október 25-én, a hónap utolsó vasárnapján Marosvásárhelyen is őrtüzet gyújtanak, és egy kis kiállítás is lesz a helyszínen.
Halloween estet szerveznek október 24-én, szombaton a marosvásárhelyi állatkertben. A belépés ingyenes.
Hetven évvel ezelőtt ezer jelentkező közül választották ki a legjobbakat és velük alakult meg az Állami Székely Népi Együttes. Utódjánál, a Maros Művészegyüttesnél tizenkét pár táncos viszi tovább az örökséget. Születésnapjukra mindenki hivatalos.
Hasznos házi jegyzetek. Egy erdélyi grófnő receptjei, házi praktikái és gyógyírjai 1842-ből címmel jelent meg gr. Rhédey Mária háztartási eljárásait tartalmazó jegyzet. A könyvet október 23-án 18 órától mutatják be Marosvásárhelyen.
Félmillió lejes támogatást szavazott meg a marosvásárhelyi repülőtérnek a Maros Megyei Tanács. A testület a reptér vezetőtanácsának elvárásait is elfogadta, köztük az utasforgalom növelésére és a légitársaságok számának bővítésére vonatkozó vállalásokat.
Szenvedélybetegséggel küzdők és hozzátartozóik számára szerveznek tizenkét napos, bentlakásos terápiás programot november 16. és 27. között a magyarózdi Terápiás Otthonban. Jelentkezni november 9-ig lehet.
szóljon hozzá!