Ügyeletes sármőr

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

Gyakran dobtak a nők „jajdecuki” felkiáltással jó nagy hátasokat az előző generációs Polo előtt, de az új változat már nem csak a családanyák és a csajok kedvence lesz.

Pinti Attila

2011. március 01., 08:102011. március 01., 08:10

2011. április 05., 16:252011. április 05., 16:25

Szolid bestia
Walter da Silva mesterien rajzolta meg az ötödik generációs Polo vonalait

Nem tartottam kifejezetten jó ötletnek, hogy a wolfsburgi mammutvállalatnál az alsókategóriától a luxusterepjárókig a márkaidentitás jegyében valamennyi modell uniformizált, egyen-fazont kapott, de a bukás esélyét hordozó kockázatos lépés maximálisan bejött a gyártónak. Talán mégsem a minőséget mellőző külcsín és az ízlésficam a siker kulcsa?  Azt hiszem, a válasz egyértelmű.

A kutyát sem érdekli? Dehogynem!

Végre búcsút inthetünk a negyedik generáció szokatlan, kissé egyterűs arányainak a komikus gülüszemmel együtt, az új platformra – amit a Skoda Fabia és a Seat Ibiza is használ – épített autó 44 milliméterrel (3.970 mm) hosszabb, 32 milliméterrel (1.682 mm) szélesebb és 12 milliméterrel alacsonyabb (1.485 mm) elődjénél, miközben a tengelytávja is megnyúlt egy centivel (2.470 mm). A látványosan hajtogatott lemezek fő erősségei a mutatós sárvédő-domborítások, melyek folytatólagosan, erőteljes küszöbként futnak végig az ajtók alján, de dícséretet érdemel az első lökhárító méhsejt-mintás rácsozata, no meg – egyenséma vagy sem – a szögletes fényszórók is hozzájárulnak a visszafogott vadságú dizájn tökéletességéhez. A lőrés-szerű, szükségtelenül meredeken emelkedő övvonallal megvadított autók irányvonalának pimaszul ellenállva csak a C-oszlopnál kaptak a hátsó ablakok alsó vonalai egy visszafogott felfele ívelést. Klasszikus, tartózkodó, mégis dícséretes. Így kell ezt csinálni.

Itt már picit elkopott da Silva ceruzájának hegye

Az elődjéhez képest elöl 29 illetve hátul 30 milliméterrel szélesebb nyomtávnak köszönhetően – kisautóhoz képest – minden forgalmi szituációban zavarbaejtően stabilan viselkedik, noha az elég egyszerű, elől MacPherson, hátul csatolt lengőkaros futómű nem csábít közúti duhajkodásra. A felelőtlen vezetésből adódó esetleges kényes szituációkban azért a széria menetstabilizáló igyekszik megzabolázni a vezetőt, és az sem elhanyagolható, hogy a fék ereje és adagolhatósága abszolút semmi kívánnivalót nem hagy maga után. Hát nem idegesítő ez a hibátlanság?

Nem sikerült kideríteni, hogy az évjárattól vagy a felszereltségtől függ
az indexlámpa helye

Természetesen hátra van még a feketeleves, akinek ugyanis fontosak a menetteljesítmények és nem csupán rövidebb távú vagy városi furikázásra vágyik, az felejtse el a háromhengeres alapmotorokat. A paletta alján az 1.2-es, hatvan lovas benzines tanyázik, amit ugyanezen motor hetven lóerős társa követ (tesztautónk ezzel az erőforrással volt szerelve, Comfortline kivitelben) – ez már igyekszik megbirkózni a kerekítve egytonnás saját tömeggel, de az igazán kellemes autózáshoz az út az 1.4-es benzinesen (85 LE) keresztül vezet. A hervasztó(bb) dinamikának elsősorban az 1.2-es TSI 105 pacit mozgató változatával inthetünk búcsút, de nyomatékosságának köszönhetően jó választás az 1.6-os, közös nyomócsöves CR-TDi is (90 vagy 105 lóval). Egy dolog azonban hibátlan: még az erőszegény motorok mellé is elképesztően precíz váltót párosítottak, igaz, ez mindig is a fauvé erőssége volt.

A bizalomgerjesztő külső enyhén komor belsőt takar. A sötét színek és a plasztik körülölelik az utasteret, bár most először úgy éreztem, hogy az alsókategória akkor lehet igazán szimpatikus, ha „kifelejti” magából még a legapróbb parasztvakító elemeket is. Sok más gyártó próbálja a lehető legzavaróbb színekben pompázó, olcsó megoldásoktól hemzsegő kütyükkel teletömni az első teret, mintegy kompenzálva a szűkös költségvetésből összetákolt kisautós érzést. A Polo máshol alakít nagyot.

Mentes a sallangtól
Cserébe minden kézzel elérhető anyag szinte prémium minőségű

A műszerfal tetején, a középkonzolon és az anyósülés előtt puha, matt borítást találunk, a tekerő- és nyomógombok használata pedig minőségi érzést vált ki. Egérmozinak nincs nyoma és a kormánykerék sem hemzseg félmillió különböző célt szolgáló gombtól – cserébe tiszta, logikus elrendezést kapunk. A láb környékén már megtalálhatóak az olcsó műanyag elemek, de a minőségi kidolgozásnak köszönhetően a belső minden részletével magasan a kategória átlaga fölött áll. A műszeregyüttes is egészen minimalista, hangsúlyos sebesség- és fordulatszámmérővel és fedélzeti számítógéppel.

Alapvető, lényeges információk, semmi több

Helyhiányra nem lehet panaszkodni – legalábbis elöl. A megfelelően hosszú ülőlapú, viszonylag kemény tömésű ülésben élvezet utazni. Ezzel ellentétben a hátsó ülőalkalmatosság enyhén kényelmetlen a meredek lapnak köszönhetően, de a tér is szűkös – a Touareg Experience Tour-ra vezető úton negyedóránként kellett helyet változtatnom a zsibbadó testrészek miatt.

Gyenge pont: túl meredek az ülőlap

A dupla fenekű csomagtér (Comfortline felszereltségtől) 280 literes, ami kiemelkedő a szegmensben, ráadásul a ledöntött hátsó ülésekkel nem keletkezik lépcső, így a 952 literesre bővíthető tér maximálisan kihasználható. Apró, de annál jelentősebb komfortfokozó részletek, bár ennek némileg ellentmond a magas csomagtartó-perem, amin a súlyosabb tárgyak átlendítéséhez igencsak jó kondíció szükséges.

Könnyen karcolódhat a csomagtér rakodópereme

Hízó kategóriák – autókkal kapcsolatban gyakran halljuk és tapasztaljuk, de tény, hogy a tizennégy éve bemutatott, egy lépcsőfokkal fennebb található IV-es Golf belső méretei azonosak a jelenleg futó Polo generációval. Műszaki színvonal terén azonban az ügyeletes sármőr fényévekre jár idős testvérétől: a legolcsóbb, Trendline változat is négy légzsákkal, elektronikus menetstabilizálóval, CD-s rádióval, első elektromos ablakokkal, manuális légkondival, hővédő üvegezéssel, sebességfüggő szervokormánnyal és teljes értékű pótkerékkel érkezik, de választható extrákban sincs hiány.

Nem épp két tojás, de zavarbaejtő a hasonlóság

Egyetlen ok miatt nem válik Peugeot 206-szerű népautó belőle – az ár. „Fapados” kivitelben is bruttó 11.750 eurót kóstál, de egy jobban felszerelt TSI-ért 13.870 eurót kell fizetnünk. Azt nem mondom, hogy nem éri meg, hiszen a márkanév feláras presztízsén túl egy majdnem minden tekintetben páratlan kisautó kerülhet a fenekünk alá. Elsőosztályú anyagminőséggel és kidolgozással. Csak azok a fránya háromhengeresek... Vigyázzunk velük.

Technikai adatok:

1.2
1.4
1.2 TSI1.2 CR-TDi1.6 CR-TDi

Teljesítmény /

Nyomaték

44 kW (60 LE) / 108 Nm

51 kW (70 LE) / 112 Nm

63 kW (85 LE) /

132 Nm

77 kW (105 LE) /

175 Nm

55 kW (75 LE) /

180 Nm

66 kW (90 LE) / 230 Nm

77 kW (105 LE) / 250 Nm

Fogyasztás

(város / városon kívül)

 

7.3 / 4.5 liter

 

8.0 / 4.7 liter

 

6.8 / 4.5 liter

 

4.6 / 3.3 liter

 

5.1 / 3.6 liter

Végsebesség157 / 165 km/h177 km/h190 km/h170 km/h180 / 190 km/h
Sebességváltó5 fokozatú kézi5 fokozatú kézi6 fokozatú kézi5 fokozatú kézi5 fokozatú kézi
Önsúly1.067 kg1.070 kg1.013 kg1.057 kg1.157 kg
Üzemanyagtartály45 liter
Csomagtér280 / 952 liter
Hosszúság3.970 mm
Szélesség1.682 mm
Magasság1.485 mm
Tengelytáv2.470 mm

Nyomtáv

(elöl / hátul)

1.463 mm / 1.456 mm

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei