Pénztárcakímélés magasfokon

A csúcstechnológiás újításokkal nyomuló – ám egyben vezetési élményeket csökkentő – tesztautók után a részben múltban rekedt, új gúnyába bújtatott Symbol kormánya mögött kész felüdülésnek hatott a közlekedés. Ismerős volt minden porcikája, nem okozott meglepetést a kormányzás, a sebességváltó, a gázpedál élénksége, de még a terhelésváltási reakciók sem. A pehelykönnyű karosszéria ölelésébe zárva, az autózás modern kori gyökerei elevenedtek fel bennem – és ezt egyáltalán nem negatívumként könyveltem el.

Az ugyancsak népszerű, de rettentően otromba, csapott hátúból szedánná átgyúrt felmenője mellé állítva is látszik, hogy az új külalakon csak a legszükségesebb fejlesztéseket eszközölték: a tonka orr megnyúlt néhány centivel, a lámpák izgalmasabb íveket kaptak, és a rengeteget kritizált, túlzottan zömök C-oszlopokba a jobb kilátás érdekében beillesztettek egy apró oldalablakot. Mindez elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy a törökországi gyártósorokról legördülő négykerekűt „új” autóként hirdetve, még tovább duzzasszák a franciák bankszámláját.

A mérsékelt frissítések legkézzelfoghatóbb jelei az utastérben vehetők észre: az ajtópanelek egy-két plusz ívet leszámítva, teljesen kompatibilisek az akár fél évtizeddel ezelőtt gyártott Cliók elemeivel is, de a középkonzolon sem eszközöltek radikális változtatásokat. A kormánykerék szintén a régi, egyedül a műszerfal árnyékolója friss, no meg az anyósülés előtti dekoráció kapott egy szolid, Mégane-os ívelést.

A maradiság egyes előnyei ellenére az viszont abszurd, hogy a lépcsőshátú változat hátsó üléssora osztottan nem, csak egyben dönthető, a középkategóriás limuzinokat alázó, 506 literes csomagtérből pedig csak egy szűk nyíláson át lehet a tárgyakat az utastérbe csúsztatni.

Hátsó helykínálat szempontjából a Symbol nem áll rosszul, száznyolcvan centis magasságú sofőrig a lábtér azonos termetű utasnak még elfogadható marad, afölött viszont már a fejtér – a hátrafelé stílusosan ívelő tető miatt – is feszülőssé válik. Elöl két puha, oldaltartással korlátozottan rendelkező szövetülés fogadja az utazókat, a némileg nosztalgikus ergonómia pedig kifogástalan.

Emberek tucatjai által kínzott tesztautók százezres futásteljesítmény fölött általában már széthullóban vannak, ehhez képest a Renault filléres tagja panaszmentesen végezte a dolgát, igaz, a kimondottan silány utakra tervezett konstrukció egyszerű megoldásai közül nem is nagyon van, ami elromolhat. Tizennégy centis hasmagasságán és puhára hangolt, de robusztus felfüggesztésén még a legalattomosabb kátyúk sem bírnak kifogni.

A Symbol vezetése a hidraulikus szervorásegítésnek köszönhetően egyszerű, a visszajelzés közvetlen, nincs késlekedés. Az elöl tárcsa-, hátul dobfék felépítésű fékrendszer teljesítménye bőven elégséges, habár a kilencszáz kilogrammos önsúly mellé nagyméretű, költséges és bonyolult szisztémára nincs is szükség. A hosszú úton járó, ötfokozatú sebességváltó karjába a kilométerek ezrei ugyan belevittek egy enyhe kotyogást, ennek ellenére a szerkezet mentes a komoly bizonytalanságtól.

Az egyszerű, mértéktartó közlekedési eszköz szerephez kiválóan illik az 1149 köbcentis motor is, amely a régi, iszákos 1.4-est hivatott váltani. A váltás sikerességét tökéletesen bizonyítja – a kedvezőbb adóbesoroláson túl –, hogy azonos menetteljesítmények mellett a modern benzines bő egy literrel kevesebbet kér inni. A pöttöm négyhengeres kétezerötszázas percenkénti fodulat fölött lódul igazán meg, ötezerötszázig nyugodt szívvel pörgethető, egyetlen hátránya, hogy százhúszas sebesség fölött egyre érezhetőbben fog rajta az erőtlenség – légellenállás párosa. A szűkös motorpaletta másik tagja a bőven egy tonna alatti súlyt zabolátlanul repítő egyhatos, ám arra egyelőre nem találtunk magyarázatot, hogy miért került ki a választékból a roppant népszerű, négy literes átlagra képes 1.5 dCi.

Az Authentique belépőverzió 9500 eurós ára kifejezetten jónak mondható, viszont aki siet, az három roncsprogramjegy mellett mindössze ötezer eurót kell leperkáljon a korlátozott darabszámú, ajándék extrákkal ellátott (légkondi, távirányítós központi zár, első elektromos ablakemelők, fedélzeti számítógép) Start változatért. Az ínyencségekre vágyók igényeit a Collection modell elégítheti ki, a Symbol krémjének számító kiadás 10.850 euróért bőrbevonatú kormánykerékkel, négy elektromos ablakkal, színre fújt külső elemekkel, MP3-as CD-lejátszóval és automata légkondival kényeztetheti az utasokat.

A tesztautót (Renault Symbol Start 1.2 16V 75 LE) a MIDA csíkszeredai kirendeltsége bocsátotta rendelkezésünkre (Brassói út 67.).