Napjaink valósága a Tety Humorfesten

A Kultúrpalota előcsarnokában különleges alkotások illusztrálják társadalmunk problémáit. A karikatúra első benyomásra hatást keltő, sokat mondó műfaj, amelyre a marosvásárhelyiek nagy számban kíváncsiak voltak. A bejáratnál a karikatúra-fesztivál díszítő elemeiként megtekinthettük Boros Tety és Boros Olimp grafikusok munkáit is. A kiállítást szeptember 30-ig tekinthetik meg az érdeklődők.

Nem újdonság a karikatúra Vásárhelyen

A megnyitón elsőként Nagy Miklós Kund újságíró szólalt fel: „Városunkban ritkán történik meg, hogy egy művészről elnevezzenek egy egész fesztivált. Boros Tety azonban kiérdemelte ezt kitartó és kreatív munkájával.” Marosvásárhelyen a humorgrafikának nagy hagyományai vannak, és itt nem csak a Molnár Dénes által szervezett kiállításokra kell gondolni, amelyek sok karikatúristát idevonzottak, hanem Bernády György korára, amikor szintén nagy divat volt a karikatúra-rajzolás. A karikatúra portrékat hoz elénk, de jelenségeket is a toll végére tűz – fogalmazott az újságíró. Mai világunkban is nagyon sok groteszk dolog történik, amelyeket a karikaturisták elénk hozhatnak. E gondolat kapcsán Boros Tety sikereit nevezte meg, akinek hírnevét az is bizonyítja, hogy felkérésére ilyen sok munka érkezett.

694 munka, 191 művész, 48 ország, 4 kontinens

A továbbiakban Boros Tety beszámolt a fesztivál sikeréről, és kihirdette a győzteseket is. „Három héttel ezelőtt küldtük ki az első meghívókat, és körülbelül száz jelentkezőre számítottunk. Meglepetésünkre 694 munka érkezett 191 művésztől, 48 országból, 4 kontinensről. Ez egy óriási reklám a városnak, a megyének, ugyanakkor magának a Kultúrpalotának is” – jelentette ki a grafikus. A díjakat a megyei tanács biztosította, az első helyezet ötszáz-, a második háromszáz-, a harmadik pedig kétszáz euróval gazdagodott. Az első hely, vagy ahogyan ők nevezték, az Aranyszakáll a szíriai Fadi Abou Hassan birtokába került Szabadság című munkájáért. Az Ezüstszakáll Oao Bosco Jaco brazil karikaturistát illeti a Van Gogh és a horrorvirág alkotásáért, a Bronzszakáll nyertese pedig Willem Rassim hollandiai művész, Múlt és jövő című karikatúrájával. A díjazás ezzel nem ért véget, ugyanis egy Molnár Dénes-emlékdíjat is kiosztottak, amellyel Ion Sfâriac marosvásárhelyi grafikust ismerték el. Emellett különdíjban részesítették azt az oroszországi művészeti iskolát, amely 120 karikatúrával gazdagította a fesztivált.

Karikatúra, a tiltott kifejezés

A továbbiakban Ion Sfâriac emlékezett Molnár Dénes grafikusra, aki rajztanára is volt. Felelevenítette a grafikus által létrehozott karikaturisták körét, amely jó szervezőképességéről árulkodott. A megyében több kiállítást is szervezett, amelyeken kezdetben a műfajt szatirikus grafikának, majd lerajzolt humornak nevezték, később pedig a ma is használt karikatúra kifejezést léptették érvénybe. Nem lehettet a karikatúra szót használni abban az időben, ugyanis be kellett tartani bizonyos előírásokat. Molnár Dénes 1973-tól nemzetközi kiállításokon is részt vett és nagy sikereket aratott. Ion Sfâriac bemutatott egy önéletrajzot, amelyet Molnár Dénes a saját kezével írt még a ’80-as években. Ma fényképet csatolunk az önéletrajz felső sarkába, évtizedekkel ezelőtt Molnár Dénes azonban saját portréját rajzolta fel az információk fölé.