Marosvásárhelyi a legszebb magyar pásztorkutya

Már a kapun lévő tábla jelzi, hogy nem léphet be akárki a Ballai portára, ugyanis harapós eb védi azt. Hamar kiderül azonban, hogy nem csak egy eb van az udvaron, hanem egészen pontosan tizenhét. Ebből tizenkettő komondor, öt puli. Míg a puli a család hobbija, a komondorok tenyésztésével egész komolyan foglalkozik a Ballai család, méghozzá jelen pillanatban egyedüliként Romániában. Tőlük került ki idén a legszebb magyar pásztorkutya is, a címet a budapesti Kutya Világkiállításon nyerte Ráró Óhungarikum, ugyanaz az eb, amelyik hangos ugatással a kapuban fogadott minket.

Komondorszerelem

A gazda, Ballai József elcsendesíti az ebet, s már dicséri is a fajtáját. Megtudjuk, hogy a legtöbb kiállításra járó kutyát nem nevelik házőrzőnek, a Ballai család ebei azonban amellett, hogy szépek, a házőrző funkciójukat is betöltik. Jellemző az is rájuk, hogy nem változtak semmit az elmúlt évszázadok alatt.

„A komondor az 500-700 évvel ezelőtti rajzokon is pont olyan volt, mint most. Vannak kutyafajták, amelyek az 1800-as évek végén alakultak ki, azok divatosabbak, mint a komondor. Azok természetes, hogy alakultak az igények szerint. A komondor nem változott, ugyanúgy fehér maradt, ugyanolyan nagy, ugyanolyan lombos szőrű. Ő régen is arra volt tenyésztve, hogy vigyázzon a nyájra, a gulyára, a ménesre. Most ha nincs haszonállat, akkor az udvart, a portát, a gazdát védi. Tekintélye van, tiszteletreméltó állat” – mondja Ballai nem csak a legújabb bajnokról, de a kisebb-nagyobb többiről is. „A komondor nem marcangol, nem tép szét. Ő egyszer azt csinálja, hogy figyelmeztet, hogy vigyázz, itt vagyok. Ha mégis makacskodsz és bemész az udvarra mondjuk, akkor ő megfog. De nem azt jelenti, hogy leránt a földre és marcangol. Nem erre van tenyésztve” – magyarázza a gazdi, akinél már több mint tíz éve, hogy elkezdődött ez a komondorszerelem.

Házőrzésre vették, kiállításra viszik

„Megvettük ezt a házat 2001-ben, s kellett egy kutya, hogy őrizze az udvart. Volt akkor egy másik fajtánk, amelyikkel rossz tapasztalataink voltak, ugyanis mindkét gyermekünket megharapta. Ezért elmentünk a kutyakiállításra, hogy keressünk valami másik fajtát. Ott szembementünk egy pár gyönyörű komondorral, a nejem beleszeretett, s azt mondtuk, nekünk ilyen kutya kell. Akkor ott nem volt eladó, de folyamatosan kerestük a komondort. Egyszer nézem az újságot, van egy komondor kutya eladó, s rögtön meg is vettük. Azt mondják, akinek komondora van, annak már más kutya nem igazán kell, hát az udvaron most 12 van, de volt, hogy húszon felül is volt a számuk” – mondja a tenyésztő.

A bajnok Ráró Óhungarikum

„Romániában olyan 200 egyed van jelenleg, ami nagyon kevés. Magyarországon évente 300-400 regisztrált kölyök születik, Romániában olyan 20-30 egyed, aminek 80-90 százaléka itt nálunk születik” – teszi hozzá a gazda, aki már csak azért is viszi kedvenceit kiállításokra, versenyekre, hogy népszerűsítse ezt a fajtát. Voltak még világkiállításon Pozsonyban 2009-ben, Salzburgban 2012-ben, most meg Budapesten a hétvégén. Saját bevallásuk szerint nem úgy indultak el, hogy nyernek majd a kutyával, de azért reménykedtek, hogy a bíróknak is tetszik majd. Ráró Óhungarikum pedig végül a legszebb magyar pásztorkutya lett, pedig a kiállításon 18 ezer kutya is jelen volt 70 országból.

„A kiállításon nem csak küllemre bírálják az ebeket, hanem anatómiailag is, megnézik, milyen a korához képest a testsúlya, magassága, figyelik az izomzatát, csontozatát, szőrzetét, szeme színét, fogazatát. Rengeteg egészségügyi szűrésen mennek át, de mindezek mellett az is fontos, hogy amikor kint vannak a ringben, hogy viselkednek, mennek-e, azt csinálják-e, amit a gazdi mond” – sorolja a kiállítási kritériumokat Ballai. A hatéves Ráró Óhungarikum pedig úgy tűnik, megfelelt ezeknek a kritériumoknak. Rárót amúgy másfél évesen egy magyarországi tenyésztőtől vette a Ballai család, hogy legyen, mivel fedeztetni a komondor anyaállatokat. Jó választás volt, ugyanis nem csak Ráró nyeri a bajnokságokat, Nudli nevezetű kölyke kilenchónaposan már román bajnok lett.