Közeledik a tavasz – ha hihetünk a vásárhelyi állatkert medvéinek

A néphit szerint a gyertyaszentelő napján, vagyis február 2-án bújik elő a medve a barlangjából, hogy megnézze, milyen idő van. Ha ezen a napon meglátja árnyékát, vagyis napos idő van, elhúzódó télre kell számítani, ha viszont az idő borult, és nincs árnyéka a medvének, már nem kell sokáig várni a tavaszra – tartja a népi bölcselet.

Ezt a hagyományt használják ki a Marosvásárhelyi Állatkertben is, ahol már évek óta ez alkalomból MedvenapoZOOt szerveznek, vagy más néven medvenapot. Ez az állatkert oktatási tevékenységének nyitórendezvénye is.

Erre a különleges alkalomra bezárták az amúgy szabadon élő állatkerti medvéket, s gyertyaszentelő napján, a sajtó jelenlétében pontban 12-kor engedték ki őket a „barlangjukból”, hogy a sajtó és az érdeklődők megfigyelhessék, meglátja-e az árnyékát a medve vagy sem, s hogyan viselkedik ezen az időjósló napon.

Hogy ne csak az árnyék segítse a medvéket az időjóslásban, az állatkert munkatársai három étellel teli dobozt is elhelyeztek a medvék kifutóján, egyikre napot, másikra esőt, harmadikra, havazást rajzolva, s immár azt is figyelték, melyik dobozhoz mennek hamarabb a medvék.

„Ahogy önök is látták, kijöttek a medvék a barlangjukból, és legelső alkalommal a napos és az esős dobozokhoz mentek, úgyhogy mi abban reménykedünk, hogy közeledik a tavasz. Jó lenne, mert hosszú volt a tél és fagyos az állatkertben is. A régi öregek szerint ha meglátja a medve ezen a napon az árnyékát, akkor visszabújik, mert hosszú tél lesz, de ugye ma is hideg volt, nem igazán sütött a nap, úgyhogy mi reméljük, hogy jön a tavasz a Marosvásárhelyi Állatkertben is” – fogalmazott az intézmény igazgatója, Horatiu Gorea.

„Ezek a medvék nincsenek amúgy bezárva, csak most a látvány kedvéért zártuk be őket. Nem is alusznak téli álmot egyáltalán, ugyanis mindennap megvan az ételük. A vadon élő medvéknek a hibernálásra azért van szükségük, mert kevesebb a táplálék, s ezért kevesebb az energia. De a szabadon élő állatok is a téli időszakra vonulnak el, de nincs fix idő, hogy ekkor mennek el, és ekkor jönnek elő” – magyarázza Kopacz András aligazgató. Hozzáteszi, az állatkert hat medvéje amúgy egy nagy 5 hektáros területen él együtt hét farkassal, mindennap élelmet, zöldséget, gyümölcsöt, de még húst is kapnak, valamint a kenyeret és a kekszet is szeretik.

A február 2-ai Gyertyaszentelő Boldogasszony napja amúgy egy tipikus népi időjósló nap, de a medveárnyék alapú időjóslás azonban még a sokéves átlagokon alapuló hosszú távú előrejelzéseknél is bizonytalanabb, amit a meteorológusok nem is támasztanak alá.

A Marosvásárhelyi Meteorológiai Központ vezetője, Makkai Gergely szerint ráadásul egy magára valamit adó meteorológus nem is mond semmit arról február 2-án, hogy hosszú lesz-e még a tél: egy rendes időjós három napra mond pontosat, s egy hétre, tíz napra meg tudja határozni a trendeket.

„Ez a nap a népi meteorológia szerint egy időjós nap, egy olyan nap, amikor már nagyjából az emberek igyekeztek előre látni az időjárás alakulását, az emberek akarták tudni, hogy mikor mehetnek a mezőre, mikor foghatnak neki a tavaszi munkáiknak. A kollektív bölcselet kihámozta több évszázadon keresztül, hogy ekörül a dátum körül, ha jó idő van, még hosszú lesz a tél. Ha viszont borús az idő, akkor kint marad, és nagyon hamar véget ér a tél. Na most hogy ez hogyan kapcsolódott a medvéhez, nem tudom. Szerintem kérdéseket is vet fel. Mi van akkor, ha öt medvéből egy bemegy, négy kint marad, akkor hogy lesz a téllel” – magyarázta a meteorológus.

Hozzáteszi, a népi időjóslásoknak amúgy is egyre kisebb ereje van, ugyanis a légköri folyamatok teljesen felgyorsultak, megváltozott a légkör dinamikája, s a régi sablonokra nem lehet már alapozni, mint ezelőtt 30 évvel vagy még régebb.