A Katalinokat köszönthetjük november 25-én, pénteken. A Katalin-naphoz számos hiedelem kapcsolódik, a régiek úgy tartották, hogy idő- és szerelmi jóslásra egyaránt alkalmas.
2011. november 23., 16:332011. november 23., 16:33
2011. november 23., 18:332011. november 23., 18:33
Alexandriai Szent Katalin, kerékkel ábrázolva
Alexandriai Szent Katalinról szoktak megemlékezni ezen a napon, akit koronás szűzként, kerékkel és pallossal ábrázolnak. A középkor híres és tisztelt szentje volt Szent Katalin vértanú, aki Maximinus császár idejében élt. VII. Orbán pápa 1642-ben kiadott bullájának megjelenéséig november 25. parancsolt ünnep volt. A legenda szerint a bálványok tiszteletére rendezett áldozatokon keresztényként nem akart részt venni, és nyíltan ellenszegült a császár parancsának. Ezért börtönbe vetették, és ötven tanult férfiút küldtek hozzá, hogy a pogányság számára megnyerjék, de a jámbor szűz oly bölcsességgel védelmezte hitét, hogy mind az ötvenen keresztényekké lettek. Először éles késekkel ellátott kerékkel akarták szétmarcangolni, ez azonban darabokra tört, ezért lefejezték 307-ben. A bölcselők, a könyvtárak, a nyomdászok, az ügyvédek, a filozófusok és a magasabb iskolák védőszentje, ugyanakkor a képeken ábrázolt kerék alapján a vízimolnárok és kerékgyártók tisztelték pártfogójukként. Mivel a legenda szerint halála előtt segítséget ígért a betegeknek és haldoklóknak, ezért a középkori kórházak patrónájaként is megjelent.
Határnapként könyvelték el régebb ezt a napot, a régi időszámításban az első téli nap volt és időjóslásra alkalmasnak tartották. „Ha Katalin locsog, karácsony kopog, ha Katalin kopog, karácsony locsog”, vagy ha Katalinkor megállt a liba a jégen, akkor sáros, locsogós idő lesz karácsonykor. Mivel Katalin napja közvetlenül az adventi időszak előtt van, utána sem lakodalmakat, sem táncmulatságokat már nem tartottak.
Számos vidéken – volt, ahol csak a nőknek, volt, hogy csak a férfiaknak – dologtiltó napnak számított Katalin napja, ugyanakkor régen a pásztorok ezen a napon hajtották ki utoljára a csordát.
Ha az ág kivirágzott, a következő évben férjhez ment a leány
Ehhez a naphoz férjjósló praktikák is kapcsolódtak. A hajadon leány hajnalban felállt a házuk udvarán levő dombra, szemétdombra is akár, és amelyik irányból kutyaugatást hallott, onnan várhatta a jövendőbelije érkezését.
Szokás volt Katalin napján a Katalin-gallyal való jóslás is: valamely gyümölcsfa ágát vízbe tették, és ha ez karácsonyig kivirágzott, a lány, aki az ágat vízbe tette, a hiedelem szerint a legközelebbi farsang idején férjhez ment. Volt, hogy több ágat is vízbe tettek, és mindegyiknek legénynevet adtak. Amelyik ág kivirágzott karácsonyra, olyan nevű legény lesz a lány jövendőbelije. Egyes vidékeken böjtöltek a legények ezen a napon, hogy megálmodják a jövendőbelijüket.
Gyerekeknek szervezett Katalin-bál Csobotfalván
Régen nagy népszerűségnek örvendett a Katalin név, viszont a 2010. decembere és 2011. novembere között Csíkszeredában született 149 lányból csupán egyet kereszteltek Katinkának, kettőt Katának és egyet Katalinnak.
A mai napig nagy hagyománya van a Katalin-bálnak, vidékünkön is számos településen tartanak ehhez a naphoz kapcsolódó mulatságot. Az időjárási előrejelzés szerint pedig az idén Katalin bizony kopogni fog...
A háromnapos eseménysorozaton néptáncosok, gazdálkodók, helyi lakosok és városi látogatók találkoznak, hogy együtt elevenítsék fel a régi idők kaszáló hangulatát.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
Fakivágásra készülnek Csíkszeredában, Hargita Megye Tanácsának székelye körül, az érintett szakaszon útlezárásra kell számítani július 14-én, hétfőn.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
szóljon hozzá!