Fotó: Kristo Robert
Hamvazószerda a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt első napja. E negyven nap a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadása, a húsvét megünneplésére. A hagyomány szerint a hamvazószerda utáni csütörtököt „kövércsütörtöknek” vagy „zabálócsütörtöknek” nevezik, ebből az alkalomból néhány étterem tárt kapukkal várja a „zabálni” vágyókat.
2011. március 08., 13:322011. március 08., 13:32
2011. március 08., 14:282011. március 08., 14:28
Hamvazószerda az őskeresztény hagyományból merít, a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Még ma is őrzik ennek emlékét: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán és nagyböjt első vasárnapján keresztet rajzol a hívek homlokára, annak bizonyságául, hogy a halandók porból lettek, s porrá lesznek. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A 7. században alakult ki a mai gyakorlat, hogy a nagyböjt kezdetét a böjti időszakra eső első vasárnap előtti szerdára tették. Így hamvazószerdától húsvétvasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el, ugyanis a közbeeső hat vasárnap nem böjti nap.
Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt? A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai-hegyen, és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében.
A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, jelzi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Nagyböjtben a keresztények különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is.
Idén is megszervezik a Falánk Csütörtököt
A hagyomány szerint annak ellenére, hogy a húsvéti negyvennapos böjt kezdetét jelentő hamvazószerdát követően ünnepeljük, ekkor ismét szabad húst fogyasztani, sőt bizonyos területeken a csütörtöki torkoskodás „kötelező” volt, már csak a farsangi maradékok elfogyasztása céljából is. Húsvétig az utolsó alkalom a kiadós étkezésre.
A Gastromedia szaklap és a www.gastromedia.ro portál idén is megszervezi a Falánk Csütörtök akciót, amellyel a kulturált étterembe járás hagyományát kívánják erősíteni. „A mai gazdasági helyzet a vendéglátóipart és a turisztikát sújtotta legjobban, csökkent a külföldi vendégek száma, ezért próbálunk akciónkkal a hazai fogyasztók felé fókuszálni” – olvasható a szervezők felhívásában.
A Falánk Csütörtököt március 10-én tartják. Ezen a napon a felhíváshoz csatlakozó éttermek és vendéglátó egységek az ételfogyasztás árából 50 százalék kedvezményt adnak, vagy svédasztalos kínálatok esetében kedvezményesen 25 lejes áron kínálnak korlátlan fogyasztást. A tavalyi tapasztalat alapján érdemes lesz a kiszemelt éttermekben előre telefonon vagy e-mailben helyet foglalni.
A részt vevő vendéglátó egységek címét és elérhetőségeit a www.gastromedia.ro/falank portálon lehet megtalálni. Az akciónak helyt adót legtöbb vendéglő Székelyudvarhelyen és környékén található, ugyanakkor gyergyószentmiklósi és háromszéki résztvevő is akad. Csíkszeredából csupán egy vendéglátó egység csatlakozott a felhíváshoz.
Vízkorlátozást helyezett kilátásba a gyergyói vízszolgáltató vállalat, amennyiben Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban nem sikerül csökkenteni a vízfogyasztást.
Tudományos konferenciával emlékeznek meg az ereklyés országzászló mozgalom százéves évfordulójáról Maroshévízen. A rendezvény az országzászlók, világháborús emlékművek, katonai temetők és nemzeti emlékhelyek témakörét járja körül.
Idén is csatlakozik az Erdővidék Múzeuma a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. A tavalyi nagy sikerű gyógynövényes tematikát követve az idei program középpontjában ismét az erdővidéki gyógynövények és azok felhasználása áll.
Több mint 14 millió lejes beruházás küszöbén áll a gyergyószentmiklósi kórház, miután újabb uniós támogatást nyert el. Erről kedden reggel tartottak rendkívüli tanácsülést a városban, ahol egyhangúlag szavazták meg a költségvetés módosítását.
A Gyergyói-medence két településén is vidám falunapok zajlanak a héten. Gyergyóújfalu már pár napja belekezdett az ünneplésbe, Güdücön pedig július első hétvégéjén tartják a hagyományos búcsús rendezvényt.
A Figura Stúdió Színház 40. évadának célját nem egy megemlékezés képezte, hanem a múlt, a jelen és jövőbeli alternatívák bemutatása. A különleges év után érdekesnek ígérkezik a következő is. Jön a Kollokvium, és Bocsárdi László visszatér rendezőként.
Ditró és Orotva, valamint Gyergyócsomafalva is színes falunapi programokkal várja a helyieket és az odalátogatókat a hétvégén. A rendezvénysorozatokban közös, hogy minden korosztálynak kínálnak kikapcsolódási lehetőséget.
Gyergyóremete községben is megjelent az afrikai sertéspestis, ezért több sürgős és szigorú intézkedést vezettek be a betegség terjedésének megelőzése érdekében – tájékoztatott a helyi polgármesteri hivatal.
A gyergyószentmiklósi Virág lakónegyed déli részének teljes megújítását célozza az a pályázat, amelyhez az előtanulmányt keddi ülésén fogadta el a képviselő-testület. Szabálytalanul épített garázsok bontására is számítani kell.
Magyari-Sáska Zsombor 9,46-os átlaggal teljesítette az érettségi vizsgát. Ezzel a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum diákja lett a legjobb eredménnyel érettségiző magyar diák Gyergyószéken.
szóljon hozzá!