
Fotó: Farkas Antal
Az Ilcsi termékek és Ilcsi néni neve valószínűleg nem ismeretlen a nagyérdemű előtt: a kozmetika nagyasszonya közel 50 éve foglalkozik természetes, natúr, biotermékek gyártásával. A valamikor még a konyhában „kutyult” kozmetikumok családi vállalkozássá nőtték ki magukat: ma már 30 országban vásárolhatók meg az Ilcsi termékek.
2011. május 19., 17:262011. május 19., 17:26
2011. május 19., 18:322011. május 19., 18:32
A családi hagyományt maga is 30 éve űző Molnár Ferenc, Ilcsi néni fia nemrégiben Szovátán járt, kozmetikai képzést tartván az ország minden szegletéből ideutazó szakembereknek. Az Ilcsi bácsi névre keresztelt úriembert a Medve-tó mellett sétálgatva faggattuk az életmód és a bőr kapcsolatáról, arról, hogy miért használ egyik termékében csípős paprikát az Ilcsi, és hogy mit is jelent bőrül beszélni.
– Milyen igényre született az Ilcsi termékcsalád?
– Tulajdonképpen amikor édesanyám 1958-ban elkezdett dolgozni, akkor még nem volt mivel, és mint egy magára valamit is adó kozmetikus, nekiállt kutyulni, kevergetni otthon, hogy vendégeit minél jobban ki tudja szolgálni. Ő genetikailag kódolva van, tudniillik az egyik dédnagymamája egy falusi füvesasszony volt, a másik pedig csontkovács, a zsigereiben van, és amint kezdett praktizálni, rögtön a növényekhez fordult. Amikor találkozott valamilyen bőrproblémával, melyet meg kellett oldani, egyrészt a szakirodalom, másrészt saját tapasztalatai alapján kezdte kutatni, hogy mely növény milyen formában – krém, pakolás, tonikként – segít a szakembernek a kezelésben. Így szép lassan kezdett felépülni a dolog, olyannyira, hogy már a kolléganőknek is kevergetett házilag kozmetikai termékeket. 1984-re érett meg úgy a helyzet, hogy kialakulhatott az Ilcsi szépítő füvek cég formájában. Akkor 26 termékkel indultunk, ezekből napjainkra már közel 150 termék lett.
– Édesanyjától többször hallottuk, hogy ő bőrül beszél. Ez lényegében mit jelent?
– Az ember igyekszik megtanulni különböző idegen nyelveket, németül, angolul, franciául. Így egy jó kozmetikusnak kell tudnia bőrül. De nem adják ingyen ezt a tudást: 4–5 év alatt lehet megtanulni. Nevezetesen ez azt jelenti, hogy a szakember ránéz a kedves vendégre, aki egy szót nem szól, hogy mit eszik, mit iszik, dohányzik-e, vagy a fogai milyen állapotban vannak, és tudja, milyen az illető életvitele. Egy valamire való, jól felkészült Ilcsi-kozmetikus az életmódbeli tanácsokkal is tud szolgálni. Erre a célra külön tanfolyamaink vannak évről évre, mert igyekszünk arról gondoskodni, hogy a kozmetikusok szakmailag minél jobban felkészültek legyenek.
– Hogyan lehet biztosítani, hogy a kozmetikumok természetesek, natúrak maradjanak?
– A hátterét több dolog biztosítja, az egyik, hogy van egy saját, 13 hektáros, minősített bio ültetvényünk, ahonnan jelenleg növényeinknek körülbelül egyharmada kerül ki. A másik egyharmada az különböző magyarországi bio gazdálkodásokból származik, ezek elsősorban a zöldség kategóriába tartoznak. A harmadik részt pedig mai napig is gyűjtjük Magyarország erdeiben, rétjein, mezőin.
– Említette a növényi hozzátevőket. Mi a különbség az Ilcsi és a többi bio-kozmetikum között?
– Unikálisak vagyunk a világpiacon, hiszen szinte mindenki úgy dolgozik a növényekkel, lehet az bio vagy natúr kategóriás termék, hogy különböző növényi kivonatokat használ. A bökkenő ott van, hogy ha egy növényből én kivonatot készítek, akkor számtalan, aprónak, jelentéktelennek tűnő alkotóeleme hiányzik. Márpedig így fölbomlik a növénynek az együttes hatása: egy növényi kivonat, jobbik esetben, 5–10 százalékos eredménnyel tud dolgozni. Evvel szemben az Ilcsi azt csinálja, hogy tokkal-vonóval beleteszi a növényt az adott kozmetikai készítménybe. A 150 termék közül van körülbelül 20–30 olyan, például a birs- vagy a meggyzselé, amely már egy sűrűbb dzsemre hasonlít. Számtalan kiállításon és bemutatón meg szoktuk csinálni, hogy benyalunk egy kanállal valamelyik ilyen zseléből, hiszen olyan, mint egy meggylekvár, természetesen annyi különbséggel, hogy nem édes, mert nem tartalmaz cukrot. De harsányan ott érezni benne a meggy ízét, hogy is ne, ha a termék fele gyümölcs.
– Az Ilcsi név honnan eredeztethető?
– Ez egy családi vállalkozás, az Ilcsi pedig tulajdonképpen édesanyám, Ilona beceneve. Egyébként még egy fajta elnevezést használunk: Kanadában és az Egyesült Államokban nem Ilcsi néven, hanem Ilikeként vagyunk forgalomban, amit ők úgy ejtenek, hogy I like, én szeretem, én kedvelem.
– Tudjuk, hogy van egy olyan termékük, amelyben parajdi só van. Hogyan jött létre ez a kapcsolat az erdélyi településsel?
– Fantasztikusan jó élettani hatásai vannak a parajdi sónak, ezt keverjük össze szőlőmagolajjal. Zuhanyzás előtt evvel átdörzsöli az ember a bőrét, és nagyon jól ápol, mivel az elhalt bőrréteget nagyon szépen leszedi, és a szőlőmagolajnak köszönhetően utána három-négy napig nem kell testápolót használni.
– Milyen növényekkel dolgoznak? Milyen gyógyhatású növényeket emelne ki?
– Szeretjük többek között a csipkebogyót, amely aknés, pattanásos bőrre nagyon jó, szintén kiváló hatása van a vörös rózsa szirmának, az almának vagy a kövirózsának. De például a paradicsomot napvédő krémekben használjuk fel, mivel édesanyám az amerikai indián kultúrát is kutatta. Az indiánok ugyanis, mint tudjuk, bőséges időt töltöttek a napon, és paradicsomot használtak a cserzett, kiszáradt bőrük ápolására.
– Másik különleges termékük a furcsa elnevezésű Esemény előtti pakolás, mely erős paprikát tartalmaz. Milyen hatása van a csípős paprikának a bőrre?
– Egy keringésfokozó pakolásról van szó. Az elnevezés úgy alakult ki, hogy édesanyám elkészítette a pakolást, működött, használta, illetve használtuk, de nem volt neve. Különben a pakolásnak az a rendeltetése, hogy ha a hölgy fölteszi az arcára, és 15 perc után lehúzza, akkor egy élénk piros színt kap az arcbőr, de ez egy óra után szépen visszahúzódik, és nagyon kellemes pír marad a helyében. Mondjuk, ha egy randevúra, eseményre megy a hölgy, előtte használhatja a pakolást. Édesanyámnak lényegében onnan jött az ötlet, hogy abban az időben, amikor a pakolást készítette, jelent meg Magyarországon az esemény utáni fogamzásgátló tabletta. No, hát így lett ez Esemény előtti pakolás.
Aszfaltozzák az utat Kápolnásfalu és Tizenhétfalusi között, valamint további 23 út kisebb-nagyobb szakaszát fogják hasonlóan burkolni a kitérőknél. A cél az, hogy minél több mezőgazdasági területet lehessen megközelíteni.
A Székelyudvarhelyi Városi Kórház sebészet-urológia osztálya új, 3D-s laparoszkópos tornyot állított munkába, amely pontosabb, kíméletesebb műtéteket és gyorsabb felépülést tesz lehetővé a betegek számára.
Koncertek, kiállítás, Örkény-est – tartalmas programokat és minőségi zenei élményt kínál a 23. Székelyudvarhelyi Kamarazene Fesztivál, amelyet a G. Egyesület szervezésében november 10–16. között tartanak. A részletekről Bihari Lóránt főszervező mesélt.
Javítási munkálatok miatt november 7-én, péntek több utcában is szünetel az áramszolgáltatás Székelykeresztúron – közölte a DEER Hargita megyei kirendeltsége.
Csődbement vállalkozó, pénzhiány és más akadályok is nehezítették a homoródszentmártoni óvoda megépítését, amelyet hosszabbított programmal működő napközi otthonként képzeltek el. Most azonban úgy tűnik, még idén elkészülhet az épület.
Több szülő gondol nehéz szívvel arra az időre, mikor fogyatékkal élő gyermekének az ő hiányában kell majd túlélnie, megküzdenie a hétköznapokkal. Egy közelmúltbeli eset kapcsán próbáltunk megoldási lehetőségek után nézni.
Bár nyár elején gőzerővel kezdődött el a homoródfürdői Hatos villa energetikai felújítása, jelenleg nem látni munkásokat a helyszínen. Hargita Megye Tanácsának elnökét kérdeztük, hogy milyen problémákba ütköztek a kivitelezés során.
Nyergesvontatóval ütközött egy személygépkocsi kedden este a Kalonda-tetőn, a balesetben a személyautó sofőrje megsérült. A forgalom jelenleg is – immár közel két órája – áll a 13A jelzésű országúton.
Első alkalommal rendeznek cigány tánccsoport-találkozót és Kóré Géza emléknapot november 9-én Székelyszenterzsébeten, ahol a roma kultúra és hagyományőrzés kerül középpontba.
Bár számos nehézség hátráltatta a beruházást, hamarosan óvodává, majd napköziotthonná alakul át a régi kányádi községháza. A polgármester azt szeretné, ha már a következő félévben az új helyszínre költözhetnének a gyerekek.
szóljon hozzá!