A húsvétban a kereszténység előtti, ősi hitvilág tavaszváró, tavaszköszöntő szokásai és a keresztény ünnep, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe keveredik. Az olyan jelképek, mint a fenyőág, zöld ág, a locsolás, tojás, bárány a természet újjászületésének, a termékenységnek jelképei, míg a piros tojás Jézusnak az emberért kiontott vérét idézi.
2012. április 09., 16:452012. április 09., 16:45
2012. április 09., 19:022012. április 09., 19:02
Nyárádszentbenedeken még egyaránt élnek a húsvéti ünnepkör vallásos és népi szokásai. A nagypénteki böjtöt a nagyszombati sütés-főzés, takarítás követi a nők, lányok számára, míg a férfiak a húsvéti bárány levágásával vannak elfoglalva. A kisfiúkra és legényekre azonban fontos feladat vár: a fenyőzés, „virágozás”.
Ezt megelőzően a legények, valamint a legénykék apjai fenyőágakat szereznek be. Régen ezt Székelyföldről vásárolták és szekerekkel szállították le. Nagyszombaton estefelé a kisfiúk a nagyobb testvérek vagy az apa segítségével indultak fenyőzni: fenyőágakból bolthajtást tettek a kislányok kapujára. Az édesanyák színes papírvirágokkal, szalagokkal vagy kifújt és festett tojásokkal díszítették ezeket. A legények éjfélkor indultak virágozni, legtöbbször csoportosan. A lányok kapujára még 30 évvel ezelőtt is fenyőág került. Akinek komoly udvarlója volt, már fenyőtetőt kapott, sűrűn virágozva. Ám gyakran megtörtént az is, hogy a gőgös, büszke lányok kapujára kórézsúpot kötöztek a legények, vagy elvitték a kiskaput, az udvarról a szekeret, valahol elrejtették vagy szétszedték azokat.
Mára többnyire a konfirmálás előtt álló gyerekek körében maradt meg a fenyőzés szokása: legtöbbször az apa vagy a fivér segítségével járják végig a falut szürkületkor, a fenyőágakra pedig legtöbbször fel is írják nevüket, de gyakran be is köszönnek a házba, és jelentik, hogy ők tették a fenyőt. A kislányok vagy anyjuk feljegyzi a legénykék neveit. Ahol több lány is van, ott már az ünnep előtt hetekkel gyűjteni kell a tojásokat. Ezeket szombat este vagy vasárnap festik meg és előkészítik az ajándékokat. Húsvét másodnapján már reggel korán elindulnak a legénykék, ünneplőbe öltözve járják végig a házakat, meglocsolva a kislányokat, de nem maradhat ki a sorból a nőrokon, nagymama és keresztanya sem. Locsolás után ajándékot kapnak a legénykék: régen öt piros tojás és egy zsebkendő járt egy fenyőágért, ma már egész csomagot kapnak, benne 4–5 festett tojás, zsebkendő, csokoládé, pénz. Egy kislány kapujára, kerítésére, tornácára 15–20 fenyő is kerül ilyenkor.
Az idősek szerint a mai szokás már csak halvány emléke az egykori locsolásoknak, amikor a legények csoportosan, zenész kíséretében járták végig a lányos házakat, s a locsolás után megtáncoltatták a lányokat, nőket. A kosárba legalább tíz tojás került, kenyér, kalács, a korsóba pedig bor. Este húsvéti táncmulatságot rendeztek, nagy rántottákat sütöttek, amit borral öblítettek le, ez volt a legények és a zenészek vacsorája a mulatság előtt – tudjuk meg a falu jelenlegi „krónikásától”, Nám Móréh Emese tanítónőtől.
szóljon hozzá!