Dúlával szülni vagy nélküle?

„Bárcsak nekem is lett volna segítségem a terhesség és szülés ideje alatt, mert akkor biztos, hogy könnyebben vettem volna az akadályokat” – mondja egy 28 éves sepsiszentgyörgyi kismama, aki szerint a dúlákra nagy szükség van azon egyszerű oknál fogva, hogy az orvosok nem tudnak figyelni a kismama pszichológiai igényeire, így elvégzik a rutin beavatkozásokat vagy műtéteket, és magára marad a szülő nő.

Míg évekkel ezelőtt a családtagok vagy barátnők segítettek a terhes nőnek a várandósság és a gyermekágy ideje alatt, ma már segítségért elég megkeresni az interneten az Erdélyi Dúlák Egyesületének honlapját. A csapatot lelkes, szakképzett és segítőkész nők, anyák alkotják, akik a szervezet megalakulása óta bekapcsolódtak a Születés Hete rendezvénysorozatba, bemutatókat tartottak a FER baba-mama-papa klubban és kórházakban; találkozókat szerveztek nőgyógyászokkal, bábákkal, gyermekgyógyászokkal; több alkalommal is vetítettek filmeket alternatív szülés és női jogok témában. A dúlák vagy támasztóasszonyok – ahogyan régen nevezték őket – képzéseken vesznek részt, mint szülésfelkészítő, ezen belül pedig találkozókat szerveznek más városokból érkező dúlákkal. Mindezek mellett szakmai beszélgetéseket kezdeményeztek a természetes szülés és otthonszülés témakörben, és több világnapon, civil kezdeményezésben vettek részt, csatlakoztak a különböző, főleg nőket érintő mozgalmakhoz.

Árvay Fruzsina pszichológus, az egyesület elnöke az elmúlt egy éves tevékenységet pozitívan értékelte. „Működésünk első esztendejében közel húsz kismamát támogattunk szülés előtt, vajúdás alatt, szülésnél és gyermekágyi időszakban. Fennállásunk egy évét a tizedik Dúlamustrán ünnepeltük kis körben, és augusztusban ünnepeljük egy meglepetés-meghívottunk előadásával nagyobb körben. Az Erdélyi Dúlák Egyesülete több egyszerű civil szervezetnél, olyan segítő asszonyok közössége, akik az ember életének legfontosabb pillanatában nyújtanak közvetlen közelről segítséget”– mondta.

A dúlákról megoszlanak a vélemények a kismamák között, van aki szerint fontos a jelenlétük, míg mások fölösleges költségnek tartják egy idegen nő megfizetését, hogy támogassa őket a terhesség alatt. Bálint Betti pénteken hozta világra kisfiát, Bencét természetes úton, egy magánkórházban. A szülés előtti napokban a dúlaságról, anyaságról, szülésről beszélgettünk, a fiatal édesanya pedig elmondta: érdekesnek és hasznosnak tartja a dúlák munkáját, de sajnos nem terjedt még el a hírük széles körben. Véleménye szerint a dúlák sokat segíthetnek a vajúdó anyáknak, úgy pszichésen, mint fizikailag is, hiszen az orvos nagyon elfoglalt és más a dolga, nem a támogatás.

Kerekes Orsolya másképpen látja a dúlákat, szerinte az apa és az orvosok jelenléte a legfontosabb a szülésnél, a felkészülés meg úgyis az anyában zajlik, ösztönszerűen. „Amikor én terhes voltam, még nem voltak dúlák, legalábbis nem tudtam róluk, mégis rendben ment a szülés, megtanultam szoptatni is, és a barátnőim, édesanyám segítségével vágtam bele a gyereknevelésbe. Számomra nem lenne kellemes, ha egy idegen nő lenne mellettem a vajúdás alatt, inkább a férjem kezét szeretném fogni, amennyiben lesz még gyerekünk. Elismerem, hogy van, akinek kell külső segítség, de én nem igénylem” – mondta a 34 éves édesanya.

Gyenge Zsuzsanna angoltanárnő, két kisgyerek édesanyja. Szerinte óriási segítség, ha a várandós nő mellett van egy dúla. „Számomra egy megerősítést jelent, elsősorban biztatást, hogy képes vagyok rá, hitben való megerősítést is, ugyanakkor meg rengeteg női energiát ad. A második szülésemet összehasonlítva az elsővel éreztem ezeket, és nagy volt a különbség. Sok kismamával beszélgetve rájöttem, hogy egy kis baráti biztatás vagy megválaszolt kérdés is milyen sokat tud tenni, mekkora ereje van” – mondta.

Bár a Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Kórház részéről még nincs hivatalos álláspont a dúlák szülés alatti jelenlétéről, már kísértek szülést a kórházban, mivel a szülést levezető orvos megbizonyosodott a vajúdás alatt a támasztói munkáról, a szülőszobán is helyet adott nekik. András Pál szülész-nőgyógyász főorvos szerint amennyiben a dúlák nem lépik túl hatáskörüket, hasznos a jelenlétük szülésnél, hiszen segíthetnek a vajúdó nőnek. „Az orvos munkáját nem befolyásolja, ha nem lépik túl a hatáskörüket, ez azonban nagyon fontos. A munkájuk lényege, hogy könnyebbé tegyék a vajúdást a szülő nőnek, felkészítsék a szülésre és, ha a közeledésük jó az anyához, akkor megkönnyíthetik a szülés folyamatát. Ehhez azonban nagyobb fokú szakértelem, pszichológiai tudás szükséges” – vélekedik a nőgyógyász.

Árvay Fruzsina ezzel kapcsolatban kihangsúlyozta: az anyák igénye a döntő, mint sok másban is a szülési tervben. Készülni kell, tájékozódni és a kompetens emberektől elvárni a szakmai tudást, szoptatás tanácsadótól kérdezni a szoptatással kapcsolatos kérdéseket. „Erre is hivatott a Dúlamustra, hogy mint egy női kör, megerősítsen minket abban, ami a női tudás, energia, hogy családjainkat építhessük, ápolhassuk a jövőben” – magyarázta.

Dúlák és otthonszülés

A dúlák segítsége hasznos lehet, viszont sokan azonosítják tevékenységüket az otthonszülés fogalomkörével, így kétségek is felmerülnek az anyákban. Az otthonszülés még tabunak számít Romániában, nincs jogi szabályozás rá, viszont csak akkor elfogadott, amikor a szülés hirtelen indul be, így az anyának már nincs lehetősége eljutni kórházba. Romániában a szakértők nem is javallják az otthonszülést, mivel veszélyekkel jár, és a jogi keret mellett a szakmai háttér is hiányzik, hiszen nincsenek olyan szakemberek, akik vállalják az otthonszülés levezetését.

András Pál sarkosan fogalmazta meg álláspontját ezzel kapcsolatban. „Az otthonszülés Romániában olyan, mint egy vitorláshajóval elindulni Amerikába a 21. században. Az a gond, hogy nincs kellőképpen megszervezve nálunk az otthonszülés háttere. Több okból kifolyólag a kórházban is rengeteg baj történhet, hát akkor otthon, ahol semmi eszköz nincs kéznél. Amire beér a kórházba a nő és a baba, már késő lehet több szempontból. Persze, a szülések kilencven százaléka zökkenőmentes is lehet, és ha sikeresen kiszűrődnének ezek az esetek, akkor biztonságban lehetne vállalni az otthonszülést, de a háttérben őrködő mentőhálózattal, orvosokkal” – magyarázta a nőgyógyász.

Gyulai Gabriella, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház neonatológus és gyerekgyógyász szakorvosa, az újszülött osztály osztályvezetője szintén nem javasolja az otthonszülést. „Annak ellenére, hogy egy követett, normális terhesség, a szülés bármely fázisában felléphetnek problémák, és a kisbaba ellátásához ilyenkor szakképzett személyzetre és orvosi felszerelésre van szükség, amit véleményem szerint nem lehet biztosítani otthoni körülmények között Romániában” – hangsúlyozta.

Árvay Fruzsina ezzel szemben kifejtette: az otthonszülés szabályzás folyamatban van, a „mamepentrumame” oldal is dolgozik a felterjesztésen. A háromszéki dúlák nem ellenzik, viszont nem is propagálják azt, csak a nő döntését támogatják. „Támogatjuk a bábával kísért otthonszülést, és mivel nincs rá törvényi keret, nem tilos, a nőnek jogában áll bárhol szülni. Az Erdélyi Dúlák Egyesületének támasztóasszonyai a Dona International dúlai elveket vallva, a bábával kísért otthonszülést támogatja” – hangsúlyozta.

Gyenge Zsuzsanna dúla, de mégsem szülne otthon és nem vállalna szülés levezetést sem kórházon kívül. „Én nem szülnék otthon soha. Nekem fontos volt a kórház, és megnyugtatott egy banális ekográf is, ott éreztem magam biztonságban. Szerencsére nem mindegyik dúlát azonosítják az otthonszüléssel, mi nem is vállalunk ilyet, az a bábák dolga, mi nem vagyunk bábák még, ha össze is tévesztenek olykor” – mondta.

Az otthonszülés megosztó téma, de van, aki szerint nem rejt több veszélyt, mint a kórházi szülés, viszont a körülmények jobbak, megerősítik az anyát. Boros Kinga sepsiszentgyörgyi születésű, jelenleg Csíkszeredában él, és megkeresésünkre bátran nyilatkozott: ő otthonában szerette volna világra hozni a gyerekét. „Szakképzett személyekkel, bábával véleményem szerint nem nehezebb egy otthonszülés, mint a kórházban. Továbbá vannak esetek, például egy váll-elakadás, amelyen a kórházban sem tudnak hatékonyabban segíteni, mint otthon. Az a baj, hogy sokan az otthonszülést valami rosszal azonosítják, holott csak a nő vajúdását könnyíti meg. Kérdezem én: ki tenné ki saját magát vagy gyereke életét bármilyen veszélynek, kockázatnak? Senki, így én sem. Én itthon szerettem volna szülni, de sajnos nem sikerült, olyan helyzet lépett fel, hogy be kellett mennünk a kórházba, tehát nem felelőtlenül vágtam bele az egészbe. Azt sajnálom a legjobban, hogy ide jutott az emberiség, hogy idegen környezetben, idegen emberek között történik meg egy születés, amely életünk legszebb, legbensőségesebb pillanata”– mondta az édesanya, akinek dúlája is volt a várandósság alatt, amiért külön hálás, hiszen olyan segítséget kapott, amit egyébként az egészségügyi rendszer nem ad meg.

Árvay Fruzsina is ezen a véleményen van, sőt felkészülten tudja milyen körülményekre van szükség ahhoz, hogy egy anya saját házában szülje meg babáját, és minden zökkenőmentesen történjen. Csak azok a nők szülhetnek otthonukban, akik különböző feltételeknek felelnek meg: a terhességük szövődménymentes, az otthonszülés választásakor betöltötték a 18. életévüket, a terhességi kor a betöltött 37. és 41. hét között van, a magzat koponyavégű fekvésű, a háttérkórház pedig 20 percen belül elérhető távolságra van.

Támogatásra minden nőnek szüksége van

A támasztó asszonyok munkájának eredményét az idő igazolja, illetve az, hogy az elmúlt évben húsz sepsiszentgyörgyi nőnek segítettek támogatásukkal. Gyenge Zsuzsanna szerint, mivel nem sok kórházba juthatnak be a szülések idején, a beszélgetésekkel erősítik meg a szülő nőket. Ugyanakkor azt is vallja, hogy nem lépik túl a hatáskörüket, mivel orvosi képzettséggel nem rendelkeznek, és érzelmi szinten segítenek leginkább: beszélgetéssel, illóolajos masszázzsal, ami rengeteg női energiát szabadít fel.

Árvay Fruzsina az egy év dúlasága alatt három kismamát kísért, így megtapasztalta a dúlai munka – várandós gondozás, vajúdás-támogatás, szüléskísérés és a gyerekágyas időszak látogatása – minden részét. Éppen ezért a dúlai munka igen fontos részének tartja az önképzést, csapatépítést és információszórást. Sepsiszentgyörgyön a dúla segítségének díja 400–700 lej között van, de az ár kismamára szabható, tehát külön csomagok vannak abban az esetben, ha valaki nem kíván teljeskörű dúlai támogatást. Lehetőség van csak a terhesség idejére, csak vajúdástámogatásra és szülésre vagy hathetes gyerekágyi időszakra igénybe venni a segítséget.