A bajusz, azaz az „embercímer” mustráján

Csákóbajusz, tulipános, peckes, kackiás, harcsabajusz, macskabajusz – íme csak néhány megnevezés, de arra is van szó, ha valakinek ritka az arcszőrzete, hisz őt árral ültetett bajszúnak lehet nevezni, a borotvált arcút pedig bőrbajuszúnak. Ezen nevek gyűjtésében szerzett elévülhetetlen érdemeket Szilágyi Péter, a Magyar Bajusz Társaság elnöke, ő volt az egyik zsűritag – Járomi Zsolt Európa-bajnok és Bajkai István mellett – a gyergyói bajuszmustrán is.

A bajusz nem divat kérdése, a bajusz viselet. A bajusz embercímer, ott kezdődik az ember, ahol a bajusz – mondogatták a bajuszosok. Azt is megjegyezte az elnök, hogy a bajuszviselés, mely összeköti a magyar embereket bárhol is éljenek, férfitörténet, de a nőkért is van. Kiveszett a bajuszkötő, vax és hajszárító segíti a pödrést, de dísz, ék, a viselet része ez a magyar férfi számára.

Tucatnyi gyergyói jelentkezett a bajusz- és szakállmustrára, ki is kerültek a győztesek: a bajuszkirály Kercsó Attila lett, míg a szakállviselők közül Tölgyesi Béla érdemelte ki a zsűri legnagyobb elismerését.