Hirdetés
Hirdetés

Nyilvános szoptatás: leomlóban a tabuk

A gyereket megetetni a világ legtermészetesebb dolga, akár a szabadban is •  Fotó: 123RF

A gyereket megetetni a világ legtermészetesebb dolga, akár a szabadban is

Fotó: 123RF

Pár éve még sokan megrökönyödtek, ha egy parkban a padon vagy egy étteremben gyermekét szoptató anyát láttak, mondván, hogy ez magánügy, s az anya ne „mutogassa magát”. De hogy vagyunk most ezzel? Változott a hozzáállásunk? Bátrabbak vagyunk a nyilvános térben, és felvállaljuk, hogy eszik a gyerek, vagy még mindig elfordítjuk a fejünket, ha egy mellen csüngő babafejet látunk?

Szász Cs. Emese

2019. augusztus 05., 15:542019. augusztus 05., 15:54

Miért is fontos a szoptatás? Mert jótékony hatással van mind az anya, mind a baba egészségére, rövid és hosszú távon egyaránt. Mert nem kerül pénzbe, és nem termel hulladékot, szemben a tápszerekkel. Emellett a szoptatás – ha befektetésként tekintünk rá – az egyik leghatékonyabb életmentő stratégia, ugyanis nemcsak egészségesebbé tesz, hanem összességében a társadalom és a gazdaság fejlődéséhez is hozzájárul. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) augusztus első hetét a szoptatás világhetévé, augusztus 1-jét pedig az anyatej világnapjává nyilvánította. Mi pedig az idei világhét kapcsán arra voltunk kíváncsiak, mennyi tabu övezi még a szoptatást, s mi a helyzet a sokat vitatott nyilvános szoptatással. Elfogadóbb a társadalom? Bátrabbak az anyák?

Sok tabu ledőlt

Fekete Éva képzett szoptatássegítő immár tíz éve foglalkozik a kismamák segítésével az anyatejes táplálás tekintetében, és úgy érzi, 2009 óta bizony sok minden változott ezen a téren. Látványosan javult mind a környezet, mind az anyukák nyitottsága a szoptatás irányába, legyen szó nyilvános, illetve otthon, családi körben történő szoptatásról, vagy arról, hogy hosszabb ideig szoptatják gyermeküket, nem adják fel az első nehézségnél. Fekete Éva szerint a tévhitek is kezdtek megszűnni, sokan tudják, hogy az már nem állja meg a helyét, hogy háromóránként kell szopnia a babának, vagy hogy éjszaka nem szabad szoptatni, ne adj' isten nyilvános helyen. „Kevesebb a tabu, bomlanak a falak szépen lassan” – mondta Éva.

Hirdetés

Hozzátette: az első hat hónapban a kizárólagos anyatejes táplálás javasolt, és az igény szerinti szoptatás, ami azt jelenti, hogy bárhol, bármikor mellre kerül a baba, nem óra, hanem saját igénye szerint. Az anyatejben az a jó – hangsúlyozta a szoptatássegítő –, hogy mindig steril, mindig megfelelő hőmérsékletű, kényelmes és praktikus megoldása a baba etetésének.

Idézet
„Én nem látom az okát annak, hogy miért ne szoptathatnának az anyák ott, ahol éppen vannak.

Tény, hogy az első gyerekes anyák kicsit diszkrétebbek, mindenki úgy éli meg, hogy ez egy intim dolog, ami így is van. De ettől még nem kellene a kismamának a négy fal között élnie az életét, még egy olyannak sem, akinek esetleg egy gyakrabban szopizó babája van” – vélekedik a nyilvános szoptatásról a szakember.

Hozzátette, a táplálkozási igény független a gyerek korától, vagyis ugyanúgy ehet játszótéren egy hároméves baba, mint egy három hónapos,

de ez már az édesanyától, a családtól függ, hogy hol húzzák meg a határokat. Van, aki nem csinál problémát belőle, van, aki azt mondja, az már őt is zavarja, hogy háromévesen a játszótéren is szopizni szeretne a gyerek. Ez mindenkinek egyéni döntése – hangsúlyozta Fekete Éva. Tapasztalatai szerint ma már rengeteg helyen lehet szoptatni, székelyudvarhelyi példát említve a színházban, a bababoltokban vagy a ruhaboltok öltözőfülkéjében is szívesen látják a szoptató anyákat, de most már egyre többen a parkban, a játszótéren is nyugodtan szoptatnak.

Még mielőtt bárki meztelen felsőtestű nőket vizionálna, érdemes tisztázni, hogy ma már olyan szoptatós melltartókat, takarókat és speciális ruhadarabokat lehet kapni, amelyek segítségével szinte láthatatlan marad ez a csodálatos pillanat.

Jó esetben is csak annyit észlelhet a szemlélő, hogy az édesanya ringatja a kisbabáját. Fekete Éva is úgy látja, hogy nem sztrájkolni, feltűnősködni szeretnének az anyák, hanem egyszerűen a baba igényeit szeretnék kielégíteni.

„Öt éve még megszóltak volna”

A képzett szoptatássegítő úgy látja, ha van is még egy-két rosszalló tekintet, néha egy beszólás, legtöbben inkább egy biztató mosollyal látják el a gyermekét melleiből etető édesanyát. „Tíz év alatt sokat fejlődött a környezetünk az egészségügyi nyitottság és a családok szempontjából egyaránt, nagyon sok apa és nagyszülő is eljár például a szoptatásért szervezett sétákra, s ha öt évvel ezelőtt még meg is rökönyödtek sokan egy nyilvános szoptatástól, vagy attól, ha az anyuka egy csecsemőt és egy totyogót szoptat egyszerre, ma már nem ez az általános.

Idézet
A nőgyógyászok sem javasolják a kismamának, hogy szigorúan válassza el egymástól a szopizó gyerekeit

(kivéve, ha orvosi szempontból valóban indokolt – mert ennek megvannak a feltételei), nem szörnyülködnek azon sem, ha a szülészeten látogatási időben bejön a nagy, és kicsit ő is szopizik. Sok minden megváltozott, sok tabu megdőlt” – összegzett Fekete Éva.

Három gyerek, három hozzáállás

Az érintett édesanyák is úgy látják, hogy sok minden változik, a különböző gyerekek szoptatása más és más lehet, mint ahogy az anyuka hozzáállása is folyton változik. Csilla, aki jelenleg harmadik gyerekét szoptatja, mindhárommal másként állt hozzá a nyilvános szoptatáshoz. „Az első gyerekemmel nagyon kényelmetlenül éreztem magam, ha máshol, mások előtt kellett szoptatnom, mert még magam sem tudtam, hogyan reagáljak ezekben a helyzetekben, nekem is új volt, furcsa. Sokáig kínlódás is vegyült a szopizásba, mert nem voltam biztos abban, hogy jól szopik, van tejem. Később pedig megmaradt ez az érzés. A másodikkal már teljesen másként álltam hozzá, szoptattam mások előtt is, nyilvános helyeken is, mert úgy éreztem, hogy túl sok a tabu, ami a szoptatás körül van. Ezen változtatni akartam. Hittem, hogy ha én nem szégyellem a világ legtermészetesebb dolgát, mások hozzáállása is változik” – mesélte a 35 éves édesanya.

Séta  a szoptatásért Székelyudvarhelyen. A szoptatás világhete alkalmából tartják sok más országhoz, városhoz hasonlóan •  Fotó: Facebook/Udvarhelyszéki Anyák Galéria

Séta a szoptatásért Székelyudvarhelyen. A szoptatás világhete alkalmából tartják sok más országhoz, városhoz hasonlóan

Fotó: Facebook/Udvarhelyszéki Anyák

Aztán eltelt három és fél év, mire jött a harmadik gyerek a családba, Csilla pedig ezúttal már nem akarta megváltani a világot, s nem érezte, hogy szoptatnia kell mások előtt is, ha éppen akkor és ott kéri. Most már diszkrétebb, elvonul, ha van rá lehetőség, vagy egy lepellel eltakarja a gyereket, mert rájött, hogy sokan nagyon kényelmetlenül érzik magukat ebben a helyzetben, és nem akar az lenni, aki megváltoztatja bennük a szorongást vagy kellemetlen érzést, amit egy kisbaba szoptatása kivált.

Fontosabb a gyerek, mint az előítéletek

Az immár kétgyerekes Ágota szerint is változik az ember hozzáállása a nyilvános szoptatáshoz. Őt például sosem zavarta, ha nyilvános helyen szoptató édesanyát látott, de gyerekei születéséig el sem tudta képzelni, hogy ő is kerülhet majd hasonló helyzetbe. „Alapvetően azt gondolom, hogy a szoptatás egy bensőséges, csakis kettőnkre tartozó dolog, de vannak olyan helyzetek, hogy fontosabb a fiam megnyugtatása, mint mások előítélete. Ilyenkor le kell gyűrnöm a gátlásaimat. Igyekszem diszkréten, kicsit elvonulva megoldani. Két gyerekkel bizony előfordul, hogy a nagy még játszana, de a kicsi éhes. Ilyenkor még nagyobb áldás, hogy a kisebbik fiam is anyatejes baba, nem kell hazarohanni, hogy megetessem” – fejtette ki az édesanya. Hozzátette, rosszindulatú tekintetet talán kapott már nyilvános szoptatása miatt, de legtöbbször inkább támogató mosollyal konstatálják az emberek, hogy ni, ott egy kisbabát szoptatnak.

A nyolcvanas években is lehetett

Erika a maga 55 évével ahhoz a generációhoz tartozik, amelynek tagjai szülés után csupán három hónapot maradhattak otthon gyermekükkel, így a szoptatás is ehhez igazodott mindenkinél. „Mi sem volt természetesebb annál, hogy szoptatom a gyermekeimet. Fel sem merült egy percig sem, hogy ez nem így lesz vagy másképp is lehetne. A gondok akkor következtek, amikor lejárt a három hónapos szülési szabadság, amit, na jó, még megtűztünk némi betegszabadsággal, de ha az ember már visszament dolgozni, akkor elég sokat volt távolt a gyerekétől, és akkor már pótolni kellett az anyatejet” – mesélte Erika, aki így is mindhárom gyerekét szoptatta nyolc-kilenc hónapig. Úgy érzi, akkoriban sem volt a nyilvános szoptatás sem egyszerűbb, sem nehezebb.

Az ausztrál szenátor, Larissa Waters, parlamenti felszólalása közben eteti a gyerekét •  Fotó: Lukas Coach/EPA/REX/Shutterstock Galéria

Az ausztrál szenátor, Larissa Waters, parlamenti felszólalása közben eteti a gyerekét

Fotó: Lukas Coach/EPA/REX/Shutterstock

„Az embernek mindig leleményesnek kellett lennie. Sokat kirándultunk, strandra jártunk, mert éppen nyáron született az első gyermekem, kihasználtuk a szép időt. Vagy egy bokor alá/mögé húzódtam, vagy elfordultam, háttal a többieknek. De ez nem okozott nekem semmiféle megrázkódtatást. Én egyébként alkatomnál fogva is egy kicsit szégyenlősebb voltam és vagyok az átlagnál, a családban sem szoptattam annyira nyilvánosan, nem szerettem, ha látnak félmeztelenül” – mesélte az immár nagymama Erika. Úgy véli, olyan szempontból azért mégis könnyebb a mai anyáknak, hogy két évig otthon maradhatnak a gyerek mellett, és így a szoptatás ideje is tovább tarthat. A nyilvános szoptatás Erika szerint ma is egyénfüggő: sokan leülnek egy padra és szoptatnak, az ő lánya is így csinálta, s nem hallotta tőle, hogy megszólták volna érte. Mások eltakarják a mellüket egy sállal, vagy félrevonulnak, Erika szerint meg lehet ezt oldani, és semmiképp sem kell ezért a négy fal között maradni.

A cikk először a Székelyhon napilap Liget című életmód-kiadványában jelent meg 2019. augusztus 2-án.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat

A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.

„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban

Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.

Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
2026. augusztus 16., vasárnap

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén

Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.

Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
2026. augusztus 15., szombat

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat

Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.

Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Hirdetés
2026. augusztus 13., csütörtök

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott

Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.

A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
2026. augusztus 12., szerda

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk

Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.

Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
2026. augusztus 09., vasárnap

Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja

Hirdetés
2026. augusztus 06., csütörtök

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban

A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.

A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
2026. augusztus 06., csütörtök

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket

Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.

Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.

Zöldséges tekercs – videó
Zöldséges tekercs – videó
2026. augusztus 05., szerda

Zöldséges tekercs – videó

Hirdetés