Nem múlik el magától a szülés utáni depresszió
Ha elhúzódik a szülés után jelentkező hangulatzavar és szomorúság, szakember segítségét kell kérni
Fotó: Viveresani.club
Egy gyerek világra jövetelével édesanya és édesapa is születik. Új életritmusa lesz a kismamának, amelyhez alkalmazkodnia kell. A szülés utáni hormonális változások hangulatingadozáshoz vezetnek sok édesanya esetében, de ez legtöbbször elmúlik. A szülés utáni depresszió viszont nem múlik el magától, támogatásra és szakember segítségére is szükség lehet. Május a szülés utáni depresszió hónapja, éppen ezért kicsit jobban figyelünk erre a sokak által elbagatellizált betegségre.
Hajnal Csilla (R)
2017. május 15., 15:262017. május 15., 15:26
2017. május 15., 16:212017. május 15., 16:21
Eget verően magas hormonszint, alváshiány és fáradtság, megváltozott élethelyzet, amelyekhez mind alkalmazkodnia kell a családnak, de főleg annak a nőnek, aki gyereket hozott a világra. Vannak szerencsésebb esetek, amikor a terhesség és szülés sem befolyásolja a kismama hangulatát, ám sok friss édesanya életében előfordul a hangulatingadozás. Néha – látszólag – minden ok nélkül sírva fakad, máskor úgy érzi, ő a legboldogabb ember a Földön. Ezek természetes életérzések, a gond ott kezdődik, amikor elhúzódik ez a mély szomorúság, és gyakori sírás, illetve elhagyatottság érzése keríti hatalmába a kismamát.
Az elvárás is nagy ellenség lehet
Kovács Réka Rozália marosvásárhelyi pszichológus – aki maga is ötgyerekes édesanya – szerint fontos, hogy a hangulatingadozástól elkülönítsük a szülés utáni depressziót, amelynek a tünete lehet a mély szomorúság érzése, a kedvetlenség, gyakori sírás, ingerlékenység, idegesség. A szakember úgy véli, szülés után a hormonális változások, az újszerű feladatok, élethelyzet, napi ritmus, a gyakori fáradtság, a megfelelő támasz hiánya miatt sok kismama életében előfordul hangulatingadozás, a depressziónak viszont ennél komolyabb tünetei vannak.
– fejtette ki a szakember.
Jó, ha van támasza az édeasnyának
Fotó: HireRush.com
Emő a szerencsésebbek közé tartozik, ő inkább a terhessége alatt élt meg hangulatingadozásokat, azt is a nem megfelelő laboreredmények miatt, de amióta a kezében tarthatja a kisfiát már nincsenek ilyen érzései. „Nem volt annyira lényeges számomra, hogy természetes vagy császáros szülés lesz, vagy szopizik-e a baba, illetve tejport kap-e, nekem az volt a fontos, hogy azt érezzem, legyen jó nekem és a babámnak, a többi nem számít. Nem voltak nagy elvárásaim a szüléssel kapcsolatban sem, amelyekhez görcsösen ragaszkodtam volna. Szopizik a baba ügyesen, de nem hagytam volna éhezni a gyereket, ha másként alakul csak azért, hogy nehogy tápot adjak neki. Ha pedig bármi van, tudom, hogy a párom mellettünk van, és együtt fogjuk megoldani” – mesélte az immár öthónapos kisfiának örvendező kismama.
Traumatikus szülés után
Sokszor a túl nagy elvárások ugyanis rányomják a bélyeget a szülés utáni életérzésekre, főként ha nem úgy alakul a szülés, ahogy eltervezte az édesanya. Leginkább azok szenvednek a legtöbbet, akik eltervezték, hogy természetes úton hozzák világra gyereküket, de ez valamilyen oknál fogva nem jött össze nekik, és nehezebben fogadják el a császármetszést vagy a szüléssel járó fájdalmat, esetleges komplikációkat.
– mondta Kovács Réka Rozália.
Fontos, hogy ne hagyjuk egyedül a kismamát – hangsúlyozza a pszichológus – ha nehezen viseli a változásokat, mert sokszor az alváshiány mellett a tehetetlenség érzésével is társulhat a hormonszint-ingadozás által kiváltott érzés. Megerősítést kell kapnia abban, hogy jól csinálja, amit csinál, hogy jó anya. A magabiztosság kialakulásával a hangulatingadozás is csökken. Abban az esetben, ha beteg gyerek születik, a család támasza még fontosabb az édesanya számára, de sokat segít az is, ha pszichológussal beszélget erről.
A mániás depresszió
Még tíz évvel ezelőtt is az orvosok azt javasolták a mániás depresszióban – más néven bipoláris zavarban – szenvedő nőknek, hogy ne vállaljanak gyereket. Szerencsére ez a gondolkodásmód mára már elavult, de a bipoláris nők gyakran nehéz döntéssel szembesülnek ma is terhességük alatt a gyógyszeres kezelést illetően. A legtöbb mániás depresszióra előírt gyógyszer növelheti a születési rendellenesség kockázatát, ugyanakkor a gyógyszer szedésének abbahagyásával növekszik a depresszió visszatérésének kockázata; egyes felmérések szerint a szülés utáni szakaszban a visszaesési arány 50-70 százalék.
Eget verően magas hormonszint, alváshiány és fáradtság, megváltozott élethelyzet - mindehhez alkalmazkodnia kell egy kismamának
Fotó: Vivadivine.blogspot.ro
Ennél is riasztóbb, hogy a bipoláris nőknél sokkal nagyobb a valószínűsége a szülés utáni elmezavar megjelenésének, mint a többi nő esetében. Az elmezavar egy súlyos hangulatzavar, amely a legrosszabb esetben gyermekgyilkossággal végződhet. A szoptatás egy újabb kihívást jelent számára. Habár néhány gyógyszer biztonságosan szedhető ez idő alatt is, gyakran éjszaka is fel kell kelni megetetni a babát. A mániás depressziós nőknél azonban az alvás megvonása kiválthatja a tüneteket.
Ha tehát elhúzódik a szülés után jelentkező hangulatzavar és szomorúság, szakember segítségét kell kérni.
A gyógyszerek közül elsősorban olyan hangulatjavítókat ír fel, amelyek mellett lehet folytatni a szoptatást, így a kismamának attól sem kell tartania, hogy nem táplálhatja gyermekét természetes módon. A pszichoterápia pedig lehet egyéni vagy családterápia, amelynek során az apukát is bevonják a problémák rendezésébe.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!