
Csak óvatosan a napozással! Az UV-sugárzás negatív oldala hangsúlyosabb, mint a pozitív
Fotó: 123RF
Ellentmondásos a viszonyunk a napsütéssel, míg van, aki imádja süttetni magát a tűző napon, mások inkább az árnyékot vagy a légkondit választják, ha igazán süt a nap. A ránk irányuló információkkal is valahogy így vagyunk: tudjuk, hogy mennyire fontos a napsütés a D-vitamin-tartalékaink feltöltéséhez, másrészt gyakran halljuk, hogy óvakodjunk a naptól. Eligazításért dr. Gáspár Réka bőrgyógyász segítségét kértük.
2022. július 14., 18:022022. július 14., 18:02
2022. július 14., 19:442022. július 14., 19:44
„Napfény nélkül nincs földi élet. Mindenki számára ismertek a napsütés pozitív pszichés, hangulatjavító hatásai, mindenki tapasztalta már, hogy sokkal energikusabb és jókedvűbb, ha süt a nap. Ugyanakkor a napsütés másik nagyon fontos jótékony hatása, hogy az UVB-sugarak hatására D-vitamin képződik a bőrben, amely kulcsfontosságú vitamin az egészséges csontokhoz, izmokhoz, és az immunrendszer megfelelő működéséhez. De, mint általában mindennek, a túl sok napsütésnek, a túlzott és korlátok nélküli, meggondolatlan napon tartózkodásnak is vannak negatív következményei” – kezdi a pozitívumokkal Gáspár Réka bőrgyógyász. Hozzáteszi, egyes bőrbetegségek, mint a pikkelysömör, atópiás dermatitisz, szeborreás dermatitisz számára is kedvező hatású lehet a napsütés, de nem minden esetben és nem mindenkinél, és természetesen csak akkor, ha érvényesül a mértékletesség.
– hangsúlyozza a doktornő, rámutatva, hogy ezért nincs szükség naphosszat süttetni magunkat a forró napon, ráadásul a D-vitamin a táplálékkal is bevihető, vagy akár étrendkiegészítők formájában is, bőrrák kockázata nélkül.
A bőrgyógyász azt mondja, hogy az UV-sugárzás negatív oldala hangsúlyosabb, mint a pozitív. Az UVB-sugárzás leégést okoz, illetve bizonyítottan rákkeltő hatású. Az UVA-sugarak pedig – amelyek egyébként áthatolnak az üvegen és a felhőkön – felelősek a bőr gyorsabb öregedéséért is, ami megnyilvánul a bőr korai ráncosodásában, megereszkedésében (mert károsodnak a rugalmas és kollagén rostok), illetve van rákkeltő hatásuk is.
A korábbi leégések később bosszulják meg magukat
Fotó: Pixabay.com
Amivel fontos tisztában lenni az orvos szerint az az, hogy az előbb említett káros hatások fokozódnak, összeadódnak az évek, évtizedek folyamán. Ezzel a kumulatív hatással magyarázható, hogy a korábbi leégések, napozások, de még a szoláriumozások is általában később bosszulják meg magukat, és különféle bőrdaganatok és rákmegelőző elváltozások kialakulásához vezethetnek, illetve a bőr gyorsabb öregedését, inesztétikus bőrelváltozások (kitágult hajszálerek, érdes foltok, pigmentfoltok, öregségi foltok) megjelenését okozhatják. „Vagyis, bár a leégés csupán múló kellemetlenségnek tűnhet, az ismétlődő leégések hosszútávon az egészségre igen káros hatásúak, kockázatosak, ezért rendkívül fontos lenne tenni ellenük, és elkerülni őket” – hangsúlyozza a bőrgyógyász.
Gáspár Réka azt mondja, a napi UV-terhelés mintegy fele 12 és 14 óra közt éri a bőrt, de ha tehetjük, nem csak ekkor, hanem a teljes 11 és 16 óra közti időszakban kerüljük a direkt napsütést. „Tengerpartokon, vízpartokon a víz és homok visszaverő hatása növeli az UV-dózist akár 30-40 százalékkal is. Nyáron még árnyékban is 40-50 százalékos lehet az UV-terhelés, vagyis tökéletesen még az erdőkben sem vagyunk védve, de természetesen mégis sokkal inkább, mint a tengerpartokon” – emeli ki a bőrgyógyász. Rámutat, az UV-sugárzás erőssége függ a földrajzi szélességtől is, az Egyenlítő felé haladva a sugárzás intenzívebb, tehát mediterrán vagy trópusi tengerparton erősebb az UV-sugárzás. De a tengerszint feletti magassággal is nő az UV-terhelés, 1000 méterenként kb. 15 százalékkal.
S ha mindezeket tudjuk, akkor már csak az a kérdés, hogyan óvakodjunk a napsütés káros hatásaitól. Minél nagyobb felületen fedik ruhák a bőrt, annál védettebbek vagyunk – hangsúlyozza Gáspár Réka. Hozzáteszi, a közhiedelemmel ellentétben a sűrűbb szövésű, illetve a sötétebb, például a piros, sötétkék, sötétzöld színű ruházat jobban véd az UV-sugarakkal szemben.
Persze a fényvédők széles piacán sem egyszerű eligazodni, a bőrgyógyász azonban azt ajánlja, hogy ne higgyünk a fényvédők körüli tévhiteknek: a jó minőségű fényvédők az elérhető legjobb védelmet nyújtják az UV-sugárzással szemben, igenis hatékonyak, és nincs káros, veszélyes hatásuk a bőr egészségére nézve. A hatékonysághoz természetesen szükséges helyesen használni őket, megfelelő mennyiségben, megfelelő gyakorisággal, megfelelő időben. Olyan terméket ajánlott választani, ami széles spektrumú, vagyis véd úgy az UVB- (SPF-faktor jelöli), mint az UVA-sugárzással (PPD faktor jelöli) szemben, illetve vízálló. Ezeket a gyártók jól láthatóan feltüntetik a csomagoláson. Arcon érdemes speciálisan az arcra kifejlesztett terméket választani.
Az SPF-faktort illetően legalább az SPF 30-as, vagy ennél nagyobb faktorszámú termékek ajánlottak. Minél nagyobb az SPF-faktorszám, annál hatékonyabban képes kiszűrni a fényvédő a káros sugárzást, az SPF 30 az UV-sugárzás megközelítőleg 97 százalékát blokkolja, az SPF 50 pedig 98 százalékot.
Ezért az SPF számától függetlenül minden fényvédőt újra kell kenni kétóránként” – nyomatékosít a szakember.
Nem mindegy a mennyiség sem, az arcra egy teáskanálnyi (5 ml), a bőr többi részére két evőkanálnyi (kb. 30 ml) termék szükséges a védettséghez. A kémiai (nem ásványi) fényvédőket 20 perccel a napon tartózkodás megkezdése előtt fel kell kenni a bőrre.
A bőrgyógyász kiemeli, mivel a gyerekek bőre sokkal érzékenyebb a napsugárzásra, ugyanis vékonyabb, a védekező mechanizmusok is éretlenebbek, ezért rájuk fokozottan érdemes figyelni. Tűző, erős napon lehetőleg ne tartózkodjanak a gyerekek, az árnyék jóval nagyobb biztonságot nyújt számukra. A ruházat tekintetében is fontos, hogy minél jobban fedjen, kalap is ajánlott, ugyanakkor léteznek speciális, UV-védelmet nyújtó ruhák, fürdőruhák is, ezek ún. UPF jelzéssel vannak ellátva – nyaralásra érdemes ezekből beszerezni.
Gyerekek számára ugyanakkor speciális gyerekfényvédőt ajánlott választani. Egyébként a fényvédők használata csak 6 hónapos kortól lehetséges.
Ha már megtörtént a baj, vagyis pecsenyére égettük a bőrünk, akkor is érdemes bizonyos óvintézkedéseket megtegyünk. Elsősorban védjük a naptól a leégett bőrfelszínt. Hűtsük a bőrt gyakori hűs zuhanyokkal, hideg borogatások is jótékony hatásúak lehetnek.
Ugyanakkor ajánlott a bőséges folyadékfogyasztás, fájdalomcsillapításra és a gyulladás csökkentésére pedig jól jöhetnek az ismert gyulladáscsökkentők, mint az ibuprofen, aszpirin. Ha hólyagok képződnek a bőrön, ne szedjük le a tetejüket. Orvoshoz általános rosszullét, láz, hidegrázás, szédülés, hányinger, hányás, zavartság esetén szükséges fordulni.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!