Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:05

Csak vállalt névvel lehet panaszt emelni a helyi rendőrségre Székelyudvarhelyen

21:00

Az új edzővel a kispadon nyert szoros csatát Déván a Marosvásárhelyi VSK

20:27

Közösségben az időskor is ünneplésre adhat okot

20:10

Visszakapaszkodott a Sepsi-SIC, pontot mentett a címvédő ellen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Nyilvánosságra került egy térfigyelő kamerás felvétel a halálos frontális ütközésről

Tizenhét éves lányt találtak felakasztva

Legyen otthon készpénz legalább három napra – konkrét összeget is javasolnak

Székelyföldről származó, magyar nemzetiségű román állampolgárokat fogtak el egy nemzetközi akció révén – videóval

Hiába volt magyar a nagymamája, attól még belerúgott egyet a magyarokba az AUR tanácsosa

Parkolási bírságok és közbiztonsági gondok: gyűlést tartottak a csíkszeredai Fürdő utcaiak

Legyen otthon készpénz legalább három napra – konkrét összeget is javasolnak

Hiába volt magyar a nagymamája, attól még belerúgott egyet a magyarokba az AUR tanácsosa

AUR-os tanácsos zuhant le egy kisrepülővel egy katonai egység közelében – videóval

Kelemen Hunor szerint ki kell mondani: nehéz tél vár ránk

Bőr és napsütés: tények és tévhitek

Csak óvatosan a napozással! Az UV-sugárzás negatív oldala hangsúlyosabb, mint a pozitív

Fotó: 123RF

Ellentmondásos a viszonyunk a napsütéssel, míg van, aki imádja süttetni magát a tűző napon, mások inkább az árnyékot vagy a légkondit választják, ha igazán süt a nap. A ránk irányuló információkkal is valahogy így vagyunk: tudjuk, hogy mennyire fontos a napsütés a D-vitamin-tartalékaink feltöltéséhez, másrészt gyakran halljuk, hogy óvakodjunk a naptól. Eligazításért dr. Gáspár Réka bőrgyógyász segítségét kértük.

Szász Cs. Emese

2022. július 14., 18:022022. július 14., 18:02

2022. július 14., 19:442022. július 14., 19:44

„Napfény nélkül nincs földi élet. Mindenki számára ismertek a napsütés pozitív pszichés, hangulatjavító hatásai, mindenki tapasztalta már, hogy sokkal energikusabb és jókedvűbb, ha süt a nap. Ugyanakkor a napsütés másik nagyon fontos jótékony hatása, hogy az UVB-sugarak hatására D-vitamin képződik a bőrben, amely kulcsfontosságú vitamin az egészséges csontokhoz, izmokhoz, és az immunrendszer megfelelő működéséhez. De, mint általában mindennek, a túl sok napsütésnek, a túlzott és korlátok nélküli, meggondolatlan napon tartózkodásnak is vannak negatív következményei” – kezdi a pozitívumokkal Gáspár Réka bőrgyógyász. Hozzáteszi, egyes bőrbetegségek, mint a pikkelysömör, atópiás dermatitisz, szeborreás dermatitisz számára is kedvező hatású lehet a napsütés, de nem minden esetben és nem mindenkinél, és természetesen csak akkor, ha érvényesül a mértékletesség.

Ráadásul a D-vitamin képződéssel kapcsolatban jó tudni azt is, hogy napsütéses nyári napokon már körülbelül 15-20 perc alatt képes képződni a szervezet számára szükséges napi D-vitamin mennyiség úgy, hogy csupán a ruha által nem fedett bőrt (karok, arc, vállak) éri a nap

– hangsúlyozza a doktornő, rámutatva, hogy ezért nincs szükség naphosszat süttetni magunkat a forró napon, ráadásul a D-vitamin a táplálékkal is bevihető, vagy akár étrendkiegészítők formájában is, bőrrák kockázata nélkül.

Több a kár, mint a haszon

A bőrgyógyász azt mondja, hogy az UV-sugárzás negatív oldala hangsúlyosabb, mint a pozitív. Az UVB-sugárzás leégést okoz, illetve bizonyítottan rákkeltő hatású. Az UVA-sugarak pedig – amelyek egyébként áthatolnak az üvegen és a felhőkön – felelősek a bőr gyorsabb öregedéséért is, ami megnyilvánul a bőr korai ráncosodásában, megereszkedésében (mert károsodnak a rugalmas és kollagén rostok), illetve van rákkeltő hatásuk is.

A korábbi leégések később bosszulják meg magukat

Fotó: Pixabay.com

Amivel fontos tisztában lenni az orvos szerint az az, hogy az előbb említett káros hatások fokozódnak, összeadódnak az évek, évtizedek folyamán. Ezzel a kumulatív hatással magyarázható, hogy a korábbi leégések, napozások, de még a szoláriumozások is általában később bosszulják meg magukat, és különféle bőrdaganatok és rákmegelőző elváltozások kialakulásához vezethetnek, illetve a bőr gyorsabb öregedését, inesztétikus bőrelváltozások (kitágult hajszálerek, érdes foltok, pigmentfoltok, öregségi foltok) megjelenését okozhatják. „Vagyis, bár a leégés csupán múló kellemetlenségnek tűnhet, az ismétlődő leégések hosszútávon az egészségre igen káros hatásúak, kockázatosak, ezért rendkívül fontos lenne tenni ellenük, és elkerülni őket” – hangsúlyozza a bőrgyógyász.

Mikor tilos?

Gáspár Réka azt mondja, a napi UV-terhelés mintegy fele 12 és 14 óra közt éri a bőrt, de ha tehetjük, nem csak ekkor, hanem a teljes 11 és 16 óra közti időszakban kerüljük a direkt napsütést. „Tengerpartokon, vízpartokon a víz és homok visszaverő hatása növeli az UV-dózist akár 30-40 százalékkal is. Nyáron még árnyékban is 40-50 százalékos lehet az UV-terhelés, vagyis tökéletesen még az erdőkben sem vagyunk védve, de természetesen mégis sokkal inkább, mint a tengerpartokon” – emeli ki a bőrgyógyász. Rámutat, az UV-sugárzás erőssége függ a földrajzi szélességtől is, az Egyenlítő felé haladva a sugárzás intenzívebb, tehát mediterrán vagy trópusi tengerparton erősebb az UV-sugárzás. De a tengerszint feletti magassággal is nő az UV-terhelés, 1000 méterenként kb. 15 százalékkal.

Hogyan védekezhetünk?

S ha mindezeket tudjuk, akkor már csak az a kérdés, hogyan óvakodjunk a napsütés káros hatásaitól. Minél nagyobb felületen fedik ruhák a bőrt, annál védettebbek vagyunk – hangsúlyozza Gáspár Réka. Hozzáteszi, a közhiedelemmel ellentétben a sűrűbb szövésű, illetve a sötétebb, például a piros, sötétkék, sötétzöld színű ruházat jobban véd az UV-sugarakkal szemben.

Ajánlott ugyanakkor a jó minőségű, UV-szűrős napszemüveg, és a széles karimájú kalap viselése is, a napsütésnek közvetlenül kitett bőrre pedig kenjünk fényvédőt.

Persze a fényvédők széles piacán sem egyszerű eligazodni, a bőrgyógyász azonban azt ajánlja, hogy ne higgyünk a fényvédők körüli tévhiteknek: a jó minőségű fényvédők az elérhető legjobb védelmet nyújtják az UV-sugárzással szemben, igenis hatékonyak, és nincs káros, veszélyes hatásuk a bőr egészségére nézve. A hatékonysághoz természetesen szükséges helyesen használni őket, megfelelő mennyiségben, megfelelő gyakorisággal, megfelelő időben. Olyan terméket ajánlott választani, ami széles spektrumú, vagyis véd úgy az UVB- (SPF-faktor jelöli), mint az UVA-sugárzással (PPD faktor jelöli) szemben, illetve vízálló. Ezeket a gyártók jól láthatóan feltüntetik a csomagoláson. Arcon érdemes speciálisan az arcra kifejlesztett terméket választani.

Útmutató faktorok tekintetében

Az SPF-faktort illetően legalább az SPF 30-as, vagy ennél nagyobb faktorszámú termékek ajánlottak. Minél nagyobb az SPF-faktorszám, annál hatékonyabban képes kiszűrni a fényvédő a káros sugárzást, az SPF 30 az UV-sugárzás megközelítőleg 97 százalékát blokkolja, az SPF 50 pedig 98 százalékot.

„Az UV-védelem mértéke azonban nem csak az SPF faktorszámon múlik, hanem azon is, hogy az illető közben volt-e vízben, mennyire izzadt, megtörölközött-e, mennyire világos, UV-érzékeny a bőre.

Ezért az SPF számától függetlenül minden fényvédőt újra kell kenni kétóránként” – nyomatékosít a szakember.

Nem mindegy a mennyiség sem, az arcra egy teáskanálnyi (5 ml), a bőr többi részére két evőkanálnyi (kb. 30 ml) termék szükséges a védettséghez. A kémiai (nem ásványi) fényvédőket 20 perccel a napon tartózkodás megkezdése előtt fel kell kenni a bőrre.

A bőrgyógyász kiemeli, mivel a gyerekek bőre sokkal érzékenyebb a napsugárzásra, ugyanis vékonyabb, a védekező mechanizmusok is éretlenebbek, ezért rájuk fokozottan érdemes figyelni. Tűző, erős napon lehetőleg ne tartózkodjanak a gyerekek, az árnyék jóval nagyobb biztonságot nyújt számukra. A ruházat tekintetében is fontos, hogy minél jobban fedjen, kalap is ajánlott, ugyanakkor léteznek speciális, UV-védelmet nyújtó ruhák, fürdőruhák is, ezek ún. UPF jelzéssel vannak ellátva – nyaralásra érdemes ezekből beszerezni.

Gyerekek számára ugyanakkor speciális gyerekfényvédőt ajánlott választani. Egyébként a fényvédők használata csak 6 hónapos kortól lehetséges.

S ha mégis leégtünk?

Ha már megtörtént a baj, vagyis pecsenyére égettük a bőrünk, akkor is érdemes bizonyos óvintézkedéseket megtegyünk. Elsősorban védjük a naptól a leégett bőrfelszínt. Hűtsük a bőrt gyakori hűs zuhanyokkal, hideg borogatások is jótékony hatásúak lehetnek.

Használjunk hidratáló hatású krémeket, testápolókat, de jótékonyak lehetnek az enyhe szteroidos krémek, kenőcsök is – javasolja a szakember.

Ugyanakkor ajánlott a bőséges folyadékfogyasztás, fájdalomcsillapításra és a gyulladás csökkentésére pedig jól jöhetnek az ismert gyulladáscsökkentők, mint az ibuprofen, aszpirin. Ha hólyagok képződnek a bőrön, ne szedjük le a tetejüket. Orvoshoz általános rosszullét, láz, hidegrázás, szédülés, hányinger, hányás, zavartság esetén szükséges fordulni.