A közösségbe kerülés hátulütője: folyton beteg a gyerek
Két hetet oviban van a gyerek, két hetet otthon ül – sok közösségbe kerülő gyermek és szülő általános problémája ez az első évben
Fotó: Pexels.com
Két hetet oviban van a gyerek, két hetet otthon ül – sok közösségbe kerülő gyermek és szülő általános problémája ez az első évben. Nem csak azért, mert meg kell oldani a gyerek felügyeletét, sok szülőt aggaszt a gyermeke folytonos betegeskedése, attól fél, valami nem működik jól a kicsi immunrendszerében. Farkas-Ráduly Juliánna gyermekorvost kérdeztük, arról, hogy mennyi betegség normális, mikor kell aggódni.
Szász Cs. Emese
2018. február 16., 14:012018. február 16., 14:01
A szülők gyakori panasza – főleg az első évben –, hogy a közösségbe kerülő gyerek állandóan beteg, gyakorlatilag alig gyógyult ki egyik fertőzésből, amint visszatér a bölcsőde, óvoda falai közé, kezdi elölről. A kicsi nyűgös, a szülő a rendszeres munkahelyi hiányzások miatt egyre feszültebb, miközben aggódik is: vajon normális ez az állapot? Nincs nagyobb baja annak a gyereknek? Mit adhatok neki, ami erősítené az immunrendszerét? – hangzanak el a leggyakoribb kérdések az aggódó szülők részéről.
Az immunrendszer még ismerkedik
Farkas-Ráduly Juliánna gyermekorvos szerint a jelenség teljesen általános, aggódni ritkán érdemes, a gyerekek immunrendszere ugyanis még nincs kifejlődve ebben a korban. „Úgy kell elképzelni, hogy mikor megszületik a gyerek, van egy átmeneti immunhiány, a csecsemőkor, ez a legveszélyesebb, az első három hónap. Ezt az időszakot nagyon segíti, ha az anyuka szoptatja, mert az anyatejen keresztül bizonyos ellenanyagok átmennek és védik a babát, nem mellesleg a testi kontaktus is emeli a szervezetben az ellenanyagok szintjét. Emellett a gyerek immunrendszere 5-6 éves korára éri el azt a határt, ami nagyjából megfelel a felnőtt szintnek, de tökéletesen majd csak pubertás korban fejlődik ki” – mondja a gyermekorvos, részben már meg is magyarázva a gyakori betegségeket. Hozzáteszi, tudni kell azt is, hogy
találkozik eggyel, ami megbetegíti, elkezd ellenanyagot termelni ellene, s legközelebb már felismeri és védekezik ellene, vagyis a gyerek vagy meg sem betegedik tőle vagy gyorsabban meggyógyul. Persze van olyan kórokozó, amely többször is megbetegíthet, de legtöbbre „emlékszik” az immunrendszer, és védekezik ellene. „Kijelenthetjük, hogy minél többet beteg a gyerek, annál jobban erősödik az immunrendszere” – fogalmaz a szakember.
A kicsi nyűgös, a szülő a rendszeres munkahelyi hiányzások miatt egyre feszültebb, miközben aggódik is
Fotó: Haáz Vince
A gyermekközösségekben amúgy a fertőzések viszonylag gyorsan terjednek. Az egészen kicsik gyakran elfelejtkeznek a zsebkendő használatáról, így egy-egy tüsszentés során is számos vírus és baktérium kerülhet a levegőbe. A közösen használt játékokon is számos kórokozó rejtőzhet. A gyerekek a felnőtteknél gyakrabban érintik meg az arcukat, veszik a szájukba kezüket, így a fertőzéseket is könnyebben elkaphatják. A déli alvásidőben a kicsik egy magasságban, szinte egymás mellett fekszenek, így egy-két köhögés és tüsszentés is mindenkihez könnyebben eljut. Így nem csoda, hogy gyakorlatilag sorra veszik a betegségeket: a náthás megbetegedések mellett gyakran kapják el a hányással, hasmenéssel járó enterovírusokat, a lepkehimlőt, a kéz-láb-szájbetegséget, de hólyagos himlőre is számítani lehet – sorolta Farkas-Ráduly Juliánna.
A derűsebbek kevesebbet betegek
S hogy mennyi betegség a normális? A gyerekorvos szerint ez gyereke válogatja, ugyanis sokan a közösségbe kerülés első évét így végigkínlódják, míg más gyerek alig-alig beteg. Ez egyrészt lehet attól például, hogy a gyereknek van egy nagyobb testvére, aki folyton „hazahordta” neki a kórokozókat az oviból, suliból, így nem a közösségben találkozik velük először, hanem már otthon immunizálódott, így néha beteg egy kicsit, de azzal meg is ússza.
A gyermekközösségekben a fertőzések viszonylag gyorsan terjednek
Fotó: Pexels.com
„Emellett megfigyelték viszont, hogy vannak olyan gyerekek, emberek, akik ugyanolyan hatásra nem betegszenek meg, vagy könnyebben esnek át rajta. És itt jön képbe az egészségpszichológia:
– mutat rá a szakember.
Ne dőljünk be a reklámnak!
Olyan pedig, hogy immunerősítő gyógyszer, készítmény, Farkas-Ráduly Juliánna szerint nem létezik, az csak reklámszöveg. Annak a gyereknek, aki normálisan eszik, naponta zöldséget, gyümölcsöt, fehérjét, annak nincs szüksége állandóan multivitaminokra. „Néha időnként lehet adni egy-egy vitaminkúrát, főleg télen, amikor kevesebb zöldséghez, gyümölcshöz jutunk, s amit megeszünk, az sem természetes módon nőtt. De télen se állandóan adjuk, mert rosszat is csinálhatunk vele” – mondja a gyerekorvos.
A gyerek szervezetének meg kell ismerkednie a kórokozókkal
Fotó: Haáz Vince
Hozzáteszi:
Előbbiről gyakran megfeledkeznek a szülők, pedig D-vitamint másfél éves korig mindennap kell adni, hatéves korig pedig az őszi, téli hónapokban érdemes. Sőt, egy érzékeny bőrű gyereknél, aki nyáron is állandóan be van kenve 50 faktoros napvédő krémmel, annak nyáron is adni kell, mert a napvédő miatt nem termel D-vitamint a szervezete – tudjuk meg.
Aggódni ritkán érdemes
A gyerekorvos elárulja, bár valóban vannak esetek, amikor immunhiányos a gyerek, ez sokkal ritkább, mint ahogy a szülők azt gondolják, hogy baj van a gyerek immunrendszerével.
Ennek a tünetei, hogy egy betegség nagyon elhúzódó, meghűl a gyerek, és három hétig folyik az orra. Hosszan tartó fertőzések ezek, de nem súlyosak” – mutat rá a doktornő. Hozzáteszi: vannak még olyan immunhiányok, amit betegségek okoznak, krónikus betegségek, mint például a HIV, az Epstein-Barr-vírus, a bárányhimlő is átmenetileg immunhiányt okoz, vannak olyan vesebetegségek, amiknél fehérje ürül, és mivel az kell ahhoz, hogy működni tudjon az immunrendszer, ott is kialakulhat csökkent védekezőképesség, illetve vannak gyógyszerek – rákos betegeknél vagy szervátültetéseknél használt szerek –, amik immunhiányt okoznak, de most nem a mindennapi esetekről beszélünk.
Az immunhiányos állapotok ritkák. De vannak bizonyos esetek, amikor érdemes kivizsgáltatni a gyereket
Fotó: Pixabay.com
„Bölcsődés, óvodás korban leggyakrabban amiatt betegszenek meg, mert még nem találkoztak a kórokozókkal, s még nincs kialakulva az immunrendszerük” – szögezi le a doktornő, aki szerint akkor kell valamilyen immunhiányra gyanakodni, s esetleg kivizsgáltatni a gyereket, ha sokszor nagyon súlyos fertőzés lép fel: visszatérő, bizonyítottan bakteriális tüdőgyulladás, visszatérő gennyes fülgyulladás, sok súlyos, elgennyesedett bőrfertőzés, illetve, ha egy-egy hűlés három hétnél tovább tart. Ami nem azt jelenti, hogy egy hétig beteg volt, aztán az oviban megint összeszedett valamit, hanem otthon tartottuk a gyereket három hétig, és mégis mindig folyik az orra. Egy-két héten belül ugyanis illik kezeléssel, kezelés nélkül átesnie egy fertőzése, kivétel a köhögés, az visszamaradhat. Ilyen esetekben érdemes kivizsgáltatni alaposabban a gyereket.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!