
Hetven százalékban hatóanyag, harminc százalékban placebo – a gyógynövények működési mechanizmusa
Fotó: Barabás Ákos
„Dilivilág” van, mondja Macalik Ernő, elszaporodtak a sarlatánok, megy az agymosás, a megtévesztés. A gyógynövények nem csodaszerek, helyre kell tenni a dolgokat a fejekben. Vannak betegségek, amelyekre igenis gyógyszer kell, hangsúlyozza.
2018. március 13., 15:002018. március 13., 15:00
Macalik Ernő biológus, természettudományi író évtizedek óta gyűjti, termeszti a gyógynövényeket, és teakeverékeket is készít. Elsősorban arra törekedett a napokbéli gyergyószentmiklósi, a Belső iránytű sorozatban, Értünk termő gyógynövények címmel megtartott előadása során, hogy „tegyük helyre a dolgokat”, gondolkodjunk, mielőtt elhisszük a csodás készítményeket hirdetők állításait.
– fogalmazott annak kapcsán, hogy egészség és betegség, valamint gyógynövény témában is van, amit helyretenni. „E dilivilágban elszaporodtak a természetgyógyászok és sok a sarlatán” – mondta, és több kategóriába sorolta azokat, akiknek gyógynövényekkel kapcsolatos állításaikat nem kell maradéktalanul elfogadni, gondolkodni kell előbb.
Vannak „becsületes lelkesek”, akiknek nincs meg a szakmai tudásuk, bíznak Istenben, elképzelnek valamit, és azt kész tényként tálalják. Kritikai szemlélettel olvasva Maria Treben könyvét és az előadáson idézve ebből, kihangsúlyozta, hogy a svéd cseppel sem agyhártyagyulladást, sem pedig a látóhártya leválását nem lehet gyógyítani. Több példát is felhozott, majd nyomatékosította, hogy
Hozzátette, az óriási példányszámban eladott könyv sikeréhez nagyban hozzájárult az, hogy Isten patikája is szerepelt a címben.
A legjobb, ha mi magunk gyűjtük a gyógynövényeket – mondta Macalik Ernő (archív felvétel)
Fotó: Pál Árpád
Egy másik kategória, amely tagjainak állításaitól szintén óvva intett, azok, akik szakmailag képzetlenek, gyorstalpaló tanfolyamokon szerezve oklevelet azt hirdetik, hogy 7-8 kg lerakódás van a vastagbélben, mi több, a vastagbélből szívódik fel a táplálék. Vagyis anatómiai ismeretek nélkül, engedélyek birtokában próbálnak gyógyítani másokat.
A következő kategória tagjai szintén hozzánemértők, akik olyan gyógyulásokról számolnak be, amelyek nem fedik a valóságot. „Diplomás egészségi guruk” ezek, akik szerint ha zöld növényeket eszünk, oxigént viszünk be a szervezetbe – fogalmazott.
Felhívta a figyelmet továbbá a parazitaűző divatra, valamint a káposztaleves kapszulára, melyről azt hirdetik, 5 kg-os súlycsökkenést ér el, aki hét napig szedi. „Hét nap alatt 5 kg-ot fogyni még Szibériában sem lehet” – tette hozzá. Az étel bevitelének csökkentésével viszont lehet testsúlyt csökkenteni – mondta.
Van, aki a gyógyszerre esküszik, mert csak egy hatóanyag van benne és célzottan oda lő, ahol szükség van rá. „A gyógyszerekre szükség van” – hangsúlyozta, mert például egy operáció előtt kamillateával nem lehet elaltatni a beteget, és vannak olyan betegségek, mint például az epilepszia, amely kezeléséhez elengedhetetlen a gyógyszer. Azt is elmondta, hogy sok orvossal kollaborál, akik ugyan egyetemen nem tanultak fitoterápiát, de nyitottak erre. Hozzátette, például meghűlés esetén három-négy nap alatt teázással meg lehet gyógyulni. Kitért arra is, hogy gyógyszerzabáló divatkövetők is vannak, akik akár több mint tízféle gyógyszert íratnak ki havonta. Ők azok, akiket sikerült rávenni, hogy ne gondolkodjanak, legyenek gyógyszerfogyasztók.
A gyógyteák, tinktúrák, gyógyecetek, gyógyborok tartoznak e készítmények közé. A tea vizes kivonat a növényi drogból, mely esetében a víz az oldószer. „Míg a gyógyszerben egy hatóanyag van jól meghatározott mennyiségben, a gyógynövényben sok, nem lehet megmondani, hány. A sok hatóanyag simogatja a beteg állapotot, és támogatja az egészséges felé. Hetven százalékban a hatóanyag teszi a dolgát, harminc pedig placebohatás” – emelte ki. Hozzátette azt is, fontos a harminc százalék, hiszen egy injekció esetén erről nem lehet beszélni.
Kiért arra is, hogy legjobb, ha reggel, éhgyomorra fogyasztjuk a gyógyteát, kivéve a hashajtót, amely este ajánlott. Addig ihatjuk ezeket a készítményeket, amíg szükségét érezzük, káros hatásuk nincs, mellékhatásuk elhanyagolható. Lehet forrón, hidegen, cukorral vagy anélkül inni. A cukorfogyasztás kapcsán elmondta, amennyiben egészségesek vagyunk, nem szedentarista életet élünk, tehát mozgunk, akkor fogyaszthatunk cukrot. „A szervezetnek nagyon nagy az alkalmazkodóképessége, ha cukrot viszünk be, inzulint termel, ha hat tojásból rántottát eszünk, megfelelő mennyiségű epeváladékot állít elő”. Az étvágygerjesztő teákba nem ajánlott cukrot vagy mézet tenni – osztotta meg a kivételt.
Legjobb, ha mi szedjük le a gyógynövényeket – szögezte le. Gyökereket kora tavasszal vagy késő ősszel, kérget, rügyet tavasszal, virágzatot, amikor majdnem teljes virágzásban van a növény. Szellős, árnyékos helyen szárítsuk, papír vagy textilzsákban tároljuk, majd dörzsöljük és homogén szemcsézetűre aprítsuk. Ilyen teakeverékből lehet egy kiskanálnyit is mérni. Érdemes gyűjteni cickafarkat, amely gyomorfekélyre is jó, orbáncfüvet, mely égési sebekre alkalmazható, illetve májvédő és antidepresszáns is. Továbbá havasi lórumot hasmenés ellen, ám ennek gyökere hashajtó hatású, mezei füzényt, ami hasfogó, gyermekláncfüvet, amelynek a gyökere és a levele étvágyjavító, májvédő, de a virágában elenyésző a hatóanyag. Vérehulló fecskefű tinktúrája epeműködést serkent, ám nem szabad állandóan fogyasztani – tette hozzá.
Nem szabad bedőlni a sarlatánságnak, hívja fel a figyelmet a biológus
Fotó: Pál Árpád
„Nekünk terem a csalán” – utalt az előadás címére Macalik Ernő. Májusban gyűjthető e gyógynövény, és kitűnő vitaminforrás. A mezei zsúrlóról is szólt, amely enyhe vízhajtó, baktériumölő, és társítva a vörös áfonyával, felfázást gyógyít. Felsőlégúti bajokra kankalin, ami köptető, kakukkfű és szurokfű keveréke is nagyon jó, akárcsak a bazsalikom, kankalin, kakukkfű társítás. Ha valaki megfázik, bodzateát érdemes innia – hangzott el. A galagonyáról is hallhattunk, amelynek teája szívkoszorúér-szűkülés megelőzésére ajánlott. A fagyöngy a legjobb vérnyomáscsökkentő, ám lévén, hogy félélősködő, akácról szedni tilos, mert az akác mérgező. A fagyöngyöt külön ne használjuk – szólt a tanács. Galagonyával és szurokfűvel érdemes keverni.
Gyűjthetjük még a fekete kokojza levelét, ami vércukorszint-csökkentő, csipkebogyót, amiből bár elillan szárítás és forrázat esetén a C-vitamin, a többi sok fontos vitamin benne marad. Készíthetünk étkezési teát borsmentából, fodormentából. A kerti zsályát is kiemelte, amely általános gyulladáscsökkentő, valamennyi szervrendszerre hat. Négy-öt, legtöbb hat gyógynövényt tartalmazzon a teakeverékünk – tette hozzá.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!