Zeneterápia, hogy közelebb kerüljünk önmagunkhoz
Nem lett zongoraművész, más tetszett meg a zenében Riz Olivérnek
Hogyan lehet a zenével pozitívan hatni a testre és lélekre? Ez a kérdés foglalkoztatta Riz Olivért, aki azért kezdett el zongoradarabokat írni, hogy a saját közérzete jobb legyen, hogy a kihívásokkal teli élethelyzetekben belülről kapjon segítséget. Most másoknak is segít zeneterápiás óráival.
Péter Beáta
2018. május 03., 19:212018. május 03., 19:21
2018. május 03., 19:272018. május 03., 19:27
Riz Olivér zenészcsaládban született, édesapja Kisszabó Gábor zenész, kulturális menedzser és basszusgitáros, több magyar együttes, többek között az Első Emelet és a Solaris tagja volt. Édesanyja Riz Laura latin és jazz énekesnő, dalszerző. 2013-ban tartott először zeneterápiás órákat Budapesten, majd Monacóba költözött, ahol egy egészségközpontban vezetett csoportos és egyéni foglalkozásokat. Így lett a hobbijából hivatás. 2014-ben jelent meg első albuma, Deep Within címmel.
„A szüleim is zenészek voltak, ezért elkerülhetetlen volt, hogy nagyon korán találkozzak a zene szeretetével. Már gyerekkoromban éreztem, hogy ezzel dolgom lehet, mert órákat tudtam ülni a zongora előtt a nagyszüleimnél és dallamokat írni. Teljesen magával ragadott ez a világ, az, hogy amit belül hallok, megpróbálhatom kívül megszólaltatni” – emlékezett vissza.
Mint mondta, nem lett zongoraművész, mert egész más tetszett meg a zenében. A zeneiskolában feladott darabokat kevés lelkesedéssel tanulta meg, és gyakran előfordult, hogy egy-egy ütem helyett valami mást játszott, valamit, amiről úgy érezte odaillik. A zongoratanárnői ugyan emiatt nem voltak lelkesek, de őt csak az mozgatta, hogy zenét szerezhessen, az előadóművészet kevésbé.
Minden rezgés
„Eleinte a 432 Hz-re hangolással találkoztam. Tudtam, hogy korábban a hangszerek mélyebben voltak hangolva, tudtam, hogy az ősi civilizációkban milyen nagy szerepe volt a hangnak, és további kutatásaim során megértettem, hogy minden rezgés. Az, hogy milyen rezgés ér bennünket óriási hatással van egészségünkre, közérzetünkre. A hangokkal képesek vagyunk nem csak a hangulatot megváltoztatni egy szobában, hanem egyenesen hatni vele például az agyműködésre. Gyerekkorom óta foglalkozom meditációval. Meditációban az agy egyre lassabb és egészségesebb agyhullámokat termel, alfa és téta hullámokat.
Ez csupán csak a kezdet. Azt hiszem, hogy el fog jönni az idő, amikor a zenével konkrétan akár egészségügyi problémákat is lehet kezelni. Ilyen kezdeményezés akár a Ringató zenés nevelési program, ennek keretében újszülötteknek énekelnek kórházakban, és ilyenek a binaurális és izokrónikus hangok” – magyarázta Olivér, hogy miért van jótékony hatása a különböző frekvenciákon megszólaló hangoknak. Úgy véli, létezik egy olyan nyelv, amely sokkal többet képes adni, mint a szavak összessége és ez a zene.
A zeneterápiás alkalmak során élő zongorajátékkal végeznek olyan vizualizációs gyakorlatokat, amelyek pozitívan hatnak az ember lelki fejlődésére. Egyéni óra keretében pedig ezt még célzottabban lehet végezni. Olivér szerint ha valakivel együtt ül az ember egy ilyen foglalkozáson, akkor a kettőjük energiájából jön létre a zene és a gyakorlat is.
Ahová nem érünk el a beszélgetéssel, a zene oda is eljut
Fotó: Pixabay.com
„A zene egy ilyen terápián túlmutat a szavakon, ahová már nem érünk el a feltáró beszélgetéssel, azt megmutatja a zene. Az órák végén gyakran csinálunk olyan vezetett meditációt, mely konkrétan arra az élethelyzetre irányul, melyben segítséget kér a résztvevő. Sok emberrel találkoztam, akik szorongással, pánikbetegséggel, önbizalomhiánnyal, lelki gondokkal küzdöttek. Ezekben az esetekben mindig nagyon hatásos volt a zeneterápia. Sok olyan emberrel is találkoztam, akiknek fizikai betegségük volt és állapotuk javult. Elsősorban viszont ez nem erről szól.
Az egész lényege igen egyszerű, közelebb kerülni önmagunkhoz és szívünkhöz. Amint ez a közeledés elkezdődik, úgy változik közérzetünk és élethelyzeteink is. Ha az ember önmagához hű, akkor történhet bármi az életben, az mindig az igazság megnyugtató erejével lesz jelen és ez az örömteli pillanatainkat még szebbé varázsolja, a kihívásokban pedig erőt ad. A közös munkánk alatt tehát a zene és meditáció erejével dolgozunk. Az egyéni óra egy feltáró beszélgetéssel indul. Megnézzük, hogy mi az, amivel dolgozni szeretnél, mi van benned és milyen mélyre tudunk menni. Az óra második felében egy nagyon egyszerű zenés meditációt végzünk. Ezek a meditációk arra a konkrét élethelyzetre fókuszálnak, amivel jöttél. Mind a zene, mind a meditáció abban a pillanatban születik meg. Belőled és belőlem. Azt a célt szolgálja, hogy fejlődj, gyógyulj és elérd, amit szeretnél. Ez egy olyan tér és idő, mely csak rólad szól, érted van.”
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!