Zeneterápia, hogy közelebb kerüljünk önmagunkhoz
Nem lett zongoraművész, más tetszett meg a zenében Riz Olivérnek
Hogyan lehet a zenével pozitívan hatni a testre és lélekre? Ez a kérdés foglalkoztatta Riz Olivért, aki azért kezdett el zongoradarabokat írni, hogy a saját közérzete jobb legyen, hogy a kihívásokkal teli élethelyzetekben belülről kapjon segítséget. Most másoknak is segít zeneterápiás óráival.
Péter Beáta
2018. május 03., 19:212018. május 03., 19:21
2018. május 03., 19:272018. május 03., 19:27
Riz Olivér zenészcsaládban született, édesapja Kisszabó Gábor zenész, kulturális menedzser és basszusgitáros, több magyar együttes, többek között az Első Emelet és a Solaris tagja volt. Édesanyja Riz Laura latin és jazz énekesnő, dalszerző. 2013-ban tartott először zeneterápiás órákat Budapesten, majd Monacóba költözött, ahol egy egészségközpontban vezetett csoportos és egyéni foglalkozásokat. Így lett a hobbijából hivatás. 2014-ben jelent meg első albuma, Deep Within címmel.
„A szüleim is zenészek voltak, ezért elkerülhetetlen volt, hogy nagyon korán találkozzak a zene szeretetével. Már gyerekkoromban éreztem, hogy ezzel dolgom lehet, mert órákat tudtam ülni a zongora előtt a nagyszüleimnél és dallamokat írni. Teljesen magával ragadott ez a világ, az, hogy amit belül hallok, megpróbálhatom kívül megszólaltatni” – emlékezett vissza.
Mint mondta, nem lett zongoraművész, mert egész más tetszett meg a zenében. A zeneiskolában feladott darabokat kevés lelkesedéssel tanulta meg, és gyakran előfordult, hogy egy-egy ütem helyett valami mást játszott, valamit, amiről úgy érezte odaillik. A zongoratanárnői ugyan emiatt nem voltak lelkesek, de őt csak az mozgatta, hogy zenét szerezhessen, az előadóművészet kevésbé.
Minden rezgés
„Eleinte a 432 Hz-re hangolással találkoztam. Tudtam, hogy korábban a hangszerek mélyebben voltak hangolva, tudtam, hogy az ősi civilizációkban milyen nagy szerepe volt a hangnak, és további kutatásaim során megértettem, hogy minden rezgés. Az, hogy milyen rezgés ér bennünket óriási hatással van egészségünkre, közérzetünkre. A hangokkal képesek vagyunk nem csak a hangulatot megváltoztatni egy szobában, hanem egyenesen hatni vele például az agyműködésre. Gyerekkorom óta foglalkozom meditációval. Meditációban az agy egyre lassabb és egészségesebb agyhullámokat termel, alfa és téta hullámokat.
Ez csupán csak a kezdet. Azt hiszem, hogy el fog jönni az idő, amikor a zenével konkrétan akár egészségügyi problémákat is lehet kezelni. Ilyen kezdeményezés akár a Ringató zenés nevelési program, ennek keretében újszülötteknek énekelnek kórházakban, és ilyenek a binaurális és izokrónikus hangok” – magyarázta Olivér, hogy miért van jótékony hatása a különböző frekvenciákon megszólaló hangoknak. Úgy véli, létezik egy olyan nyelv, amely sokkal többet képes adni, mint a szavak összessége és ez a zene.
A zeneterápiás alkalmak során élő zongorajátékkal végeznek olyan vizualizációs gyakorlatokat, amelyek pozitívan hatnak az ember lelki fejlődésére. Egyéni óra keretében pedig ezt még célzottabban lehet végezni. Olivér szerint ha valakivel együtt ül az ember egy ilyen foglalkozáson, akkor a kettőjük energiájából jön létre a zene és a gyakorlat is.
Ahová nem érünk el a beszélgetéssel, a zene oda is eljut
Fotó: Pixabay.com
„A zene egy ilyen terápián túlmutat a szavakon, ahová már nem érünk el a feltáró beszélgetéssel, azt megmutatja a zene. Az órák végén gyakran csinálunk olyan vezetett meditációt, mely konkrétan arra az élethelyzetre irányul, melyben segítséget kér a résztvevő. Sok emberrel találkoztam, akik szorongással, pánikbetegséggel, önbizalomhiánnyal, lelki gondokkal küzdöttek. Ezekben az esetekben mindig nagyon hatásos volt a zeneterápia. Sok olyan emberrel is találkoztam, akiknek fizikai betegségük volt és állapotuk javult. Elsősorban viszont ez nem erről szól.
Az egész lényege igen egyszerű, közelebb kerülni önmagunkhoz és szívünkhöz. Amint ez a közeledés elkezdődik, úgy változik közérzetünk és élethelyzeteink is. Ha az ember önmagához hű, akkor történhet bármi az életben, az mindig az igazság megnyugtató erejével lesz jelen és ez az örömteli pillanatainkat még szebbé varázsolja, a kihívásokban pedig erőt ad. A közös munkánk alatt tehát a zene és meditáció erejével dolgozunk. Az egyéni óra egy feltáró beszélgetéssel indul. Megnézzük, hogy mi az, amivel dolgozni szeretnél, mi van benned és milyen mélyre tudunk menni. Az óra második felében egy nagyon egyszerű zenés meditációt végzünk. Ezek a meditációk arra a konkrét élethelyzetre fókuszálnak, amivel jöttél. Mind a zene, mind a meditáció abban a pillanatban születik meg. Belőled és belőlem. Azt a célt szolgálja, hogy fejlődj, gyógyulj és elérd, amit szeretnél. Ez egy olyan tér és idő, mely csak rólad szól, érted van.”
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!