Hirdetés
Hirdetés

Vízakna ma: a patinás régmúlt és a giccses új világ vegyülete

Sós vízű tavairól híres többek közt  a település •  Fotó: Katona Zoltán

Sós vízű tavairól híres többek közt a település

Fotó: Katona Zoltán

Mindenben tapintható ez címbeli a kettősség: látványban, szolgáltatásban, érzésben. A Nagyszeben melletti Vízakna ma elsősorban sóstavairól híres, még ha nekünk, magyaroknak elsősorban történelmi emlékek jutnak is eszünkbe. Néhány napot eltöltve vegyesek az itteni élmények, a mulatságostól a szomorúig és a sztenderdig minden volt.

Katona Zoltán

2019. augusztus 23., 15:182019. augusztus 23., 15:18

2019. augusztus 23., 16:592019. augusztus 23., 16:59

Vízaknán még laknak magyarok, illetve a település története vastagon át van itatva magyarságtudattal, elsősorban a református templom valamint az 1849. évi emlékezetes csata és az ott elesett honvédek szomorú története miatt. Ma azonban lazán fürödnek a Honvéd tóban és a többiben az emberek. Mert azok már azért  vannak.  

A sóstavak és a szomorú emlékű honvédek

A Nagyszeben melletti Vízakna elsősorban sóstavairól híres, ezek a tavak a hajdani sóbányák helyén alakultak ki – a tárnákból a római időktől a huszadik századig termelték ki a sót, azonban ezek mára kivétel nélkül vízzel teltek fel, a tavakat az évtizedek alatt gyógyfürdőkké, illetve stranddá alakították. 

Hirdetés

Az 1849. február 4-én lezajlott vízaknai csatának szomorú története és emlékezete van: Bem József serege elveszítette az ütközetet, több mint négyszáz magyar honvéd maradt holtan a tárnák mellett (a magyarok oda ásták be magukat a kemény hidegben, mert jól védhető volt a település azon része), az osztrák túlerő azonban legyőzte őket. A feljegyzések, kutatások és az azóta mitizálódott történetek szerint az elesett honvédek holttesteit az egyik tárnába temették, de 1890-ben, majd fél évszázaddal később a felszínre hozta őket a víz egy felhőszakadás után – morbid történet, főleg úgy, hogy a leírások után úgy tudjuk, az elhunyt katonák testét konzerválta, illetve mumifikálta a sós víz. Ezt a tavat ma Honvéd-tónak hívják a magyarok (román neve Brâncoveanu), része a tavakból kialakított strandkomplexumnak és lazán áznak benne a déli napsütésben az emberek, akárcsak a többi tóban. A leírások szerint utoljára 1970-ben jött fel egy feltehetően szintén a szabadságharc idején elesett honvéd holtteste, így már nem fél senki sem. 

Vízakna hagyott nyomot az irodalomban is, hiszen Petőfi járt a településen az említett csatát megelőzően,

a központban egy régi ház oldalán tábla jelzi, hogy ott szállt meg, amúgy a Négy nap dörgött az ágyu... verset írta a csatáról pár nappal később Debrecenben.

Vízakna hagyott nyomot az irodalomban is, hiszen Petőfi járt a településen az említett csatát megelőzően. •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

Vízakna hagyott nyomot az irodalomban is, hiszen Petőfi járt a településen az említett csatát megelőzően.

Fotó: Katona Zoltán

Bem később, a dicsőséges tavaszi hadjáratban visszafoglalta Szebent és Vízaknát – többek között ezekből a történetekből indul ki a gyergyószárhegyi származású író, Cseres Tibor regénye, a Vízaknai csaták, de Mészöly Miklós és felesége, Polcz Alaine is írtak a településen játszódó irodalmi műveket. 

Fű, iszap, gaz és sórákok

Mészöly hatvanas években íródott könyvét (Pontos történetek útközben) vittem is magammal, amikor a tavak partján először sétáltunk a nyári napmelegben. Az 1908-ban az akkor igen divatos szecessziós stílusban felépült fürdőpavilon már állt a könyv megírásának idején, akárcsak a református templom, amely a központon túl van, nem a tavak irányába. A most is lenyűgözően szép fürdőpavilon a legszebb ékessége Vízaknának a Rákóczi-, Mikes- és Bercsényi-tavak partján (ezeket hivatalosan ma Horea, Cloșca és Crișan névvel illetik...), illetve lenne, ha nem rontanák el alapból: épül ugyanis rá – pontosabban melléje – egy nagy kezelő központ, olyan stílusban és méretben, amely köszönő viszonyban sincsen a régivel, illetve egyáltalán a környezetével. 

Ezekhez a tavakhoz 30 lejbe kerül az egynapos belépő, két mogorva ember világosít fel arról, hogy este tízig vannak nyitva, de most  is ugyanannyit kell fizetni – ezt kb. este fél nyolckor kérdeztük meg.

Ráadásul nincsen karszalag, ha egyszer kijöttél, újra fizetsz azért, hogy megint bemehess – ez pedig így van a nagy strand esetében is, forgókaros beengedő kapukba kell betolni a 25 lejért váltható zsetont, mint a stadionokban.  

Még a strandokon kívül van egy elhagyott rész is, mégpedig az ún. Feneketlen tó és környéke: a sóbányász szobra által strázsált terület nagyon lepusztult, pedig egykor kemping működött itt, most csak egy árválkodó póniló fogadja az arra sétálók simogatásait, szeretetét. 

A legelső tó, amelybe bemerészkedünk, valósággal hemzseg a sóférgektől, illetve a parányi sórákoktól: ezek a nyűszerű kis lények ártalmatlanok, de mindenütt ott vannak, s ez nem mindenki tetszését nyeri el – ettől függetlenül az esti órákban is sokan mártóznak ezekben a tavakban is, nyolctól nem kell fizetni a belépőért. A vízben lebegünk, nagyon érdekes érzés, mellette az is nagyon jó, hogy nem ugrálnak bele a hülyegyerekek a partokról, mint a hétköznapi strandokon, mert a sós víznek van egy olyan tulajdonsága is, hogy megcsípi még a szüleik által hiperaktívnak tartott, valójában neveletlen és érinthetetlen porontyok szemét is, így nem erőltetik a vízbe szökdécselést. A vízaknai tavak nyugalmát és meghittségét nem ezek a hülyegyerekek, hanem a saját magukon kívül másra tekintettel nem levő idős emberek rontják el: a tavakba vezető falépcsők és fakorlátok környékén ezek a viselkedni képtelen mamák és taták lógnak, méghozzá valóságos fürtökben, elfoglalják az egész lejáratot, ott trécselnek, pedig más éppen kimenne vagy bemenne. 

A zöld tavak már sokkal barátságosabbak és kifejezetten gyönyörű a látványuk – ugyanakkor nyugalom honol nemcsak a fent említett ok miatt, hanem valahogy van ennek a helynek egy ilyen laza „természete”.  A partok főleg füvesek, imitt-amott gazosnak mondhatók, de helyet és műanyag nyugágyat lehet találni csúcsidőben is, külön nem kell fizetni érte. 

A partok főleg füvesek, imitt-amott gazosnak mondhatók •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

A partok főleg füvesek, imitt-amott gazosnak mondhatók

Fotó: Katona Zoltán

 

Nagy élmény az iszapos tó kipróbálása, a strand területén mindenfelé iszappal bekent, fekete emberek sétálnak – a gyógyiszap egyetlen tóban mosható le (ezt hamar felfedezzük a fekete nyomokból), a szabadtéri zuhanyzóknál szigorúan tilos. Utóbbiakból lehetne több, de ami a tisztaságukat illeti, megfelelő. 

Eklektika, kettősség: a csúnya új a szép régiben

Nagyvonalakban ez az egész Kelet-Európára vonatkozik: képtelenek vagyunk a régi dolgainkat úgy megbecsülni, hogy ne rontsuk el az újjal, ezt főleg az építészetre értem. Vízakna egészére jellemző az, hogy a patinás, régies stílusú település unos-untalan tele van színes reklám-napernyőkkel, kínai bóvlival, csiricsáré zenével és ezek között magukat jól érző emberekkel.   

Ha már ennél az úgynevezett kettősségnél vagyunk, hadd írjuk le azt is, hogy a nagyszebeni Bruckenthal Múzeumban is így van ez, ahol az európai magaskultúra „eklektizálódik” a Balkánnal, konkrétan: állsz egy Rubens-festmény előtt és bámulsz, miközben a múzeum udvarán háromtagú cigányzenekar zenél elektromos hangszereken, a frontember pedig egy pocakos Elvis Presley-imitátor, aki egymás után énekli a román himnuszt, majd az Örömódát...   

Népszerű a kis fürdőhely, főleg a déli megyékben élő románság és a környékbeliek szeretik, de német szót is nagyon gyakran hallani a strandon •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

Népszerű a kis fürdőhely, főleg a déli megyékben élő románság és a környékbeliek szeretik, de német szót is nagyon gyakran hallani a strandon

Fotó: Katona Zoltán

Ami a strand és a Vízakna vendéglőinek árait illeti, átlagos romániai árakkal számolunk. Például a főtt kukorica 5 lej, akárcsak a dobozos vagy csapolt sör, egy csokis-banános nagy palacsinta („cu de toate”) 10 lej, egy adag sültkrumpli 6 lej. Mindenből a sztenderd van, mind az éttermekben, mind pedig a kisüzletekben, akkor is beszerezhető a vacsorára való, ha éppen nem vittünk magunkkal semmit az útra vagy a néhány napos pihenésre. Szállást viszont nem nagyon találni a panziókban, közülük nagyon sok elé ki van téve a megtelt tábla, akárcsak egy-egy nagyobb parkolóhoz. Hiába: népszerű a kis fürdőhely, főleg a déli megyékben élő románság és a környékbeliek szeretik, de német szót is nagyon gyakran hallani a strandon. Ha a panzióknál már nem is, a magánházak nagy többségénél még lehet szobát kapni csúcsidőben is – ezek nincsenek interneten, de táblák jelzik az ablakokban, hogy van kiadó szobájuk. Ezek átlagos házak átlagos szobái, olyan, mintha nagymamához lépne haza pár napra az ember.

Patinás régmúlt. 1913-as képeslap Galéria

Patinás régmúlt. 1913-as képeslap

A vízknai sóstavakat magukba foglaló strand és a gyógykezelési központ napjainkban egy átlagos romániai ilyen jellegű létesítmény szintjét ugyan eléri, viszont azon a téren, hogy ez az egykori patinás és hagyományos erdélyi sósfürdő a mai igényeknek, a nyugat-európai sztenderdeknek is megfeleljen, még nagyon sok a tennivaló. De hátha sikerül megvalósítani. Mindenesetre az egykori neve, a természeti szépsége és néhány nagyon szép régi épület adott hozzá.   

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. szeptember 30., kedd

A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete

Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.

A mesékben ott a világ – Benedek Elek öröksége és a mesék ma is érvényes üzenete
Hirdetés
2025. szeptember 29., hétfő

Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve

Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.

Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve
2025. szeptember 29., hétfő

Vargabéles

A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!

Vargabéles
Vargabéles
2025. szeptember 29., hétfő

Vargabéles

2025. szeptember 28., vasárnap

Őszi befőzés

Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.

Őszi befőzés
Őszi befőzés
2025. szeptember 28., vasárnap

Őszi befőzés

Hirdetés
2025. szeptember 27., szombat

Uborkás limonádé – videó

Íme az egészséges csodaital receptje.

Uborkás limonádé – videó
Uborkás limonádé – videó
2025. szeptember 27., szombat

Uborkás limonádé – videó

2025. szeptember 26., péntek

Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről

Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.

Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről
2025. szeptember 26., péntek

Gesztenyés-krémsajtos sütemény

Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.

Gesztenyés-krémsajtos sütemény
Gesztenyés-krémsajtos sütemény
2025. szeptember 26., péntek

Gesztenyés-krémsajtos sütemény

Hirdetés
2025. szeptember 25., csütörtök

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya

A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
2025. szeptember 25., csütörtök

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya

2025. szeptember 24., szerda

Vajbabos sertésragu – videó

A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.

Vajbabos sertésragu – videó
Vajbabos sertésragu – videó
2025. szeptember 24., szerda

Vajbabos sertésragu – videó

2025. szeptember 23., kedd

A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda

A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.

A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda
Hirdetés