Vidám formák elavult tartalommal: a nagy Matiz-teszt
A tulajdonos törődésén múlik, mennyire marad egyben a Matiz
Fotó: Pinti Attila
Egy harminc évvel ezelőtti japán modell műszaki alapjaira épült két évtizede Kelet-Európában egy 1992-es olasz prototípus formatervét felhasználva a dél-koreai Matiz. Olyan tömegmodell lett belőle, amely az évek során vagy szó szerint szétporladt, vagy éppen a rozsda okozta teljes megsemmisülés irányába halad. A működőképes modellek egy kis törődéssel valószínűleg még sokáig róják majd az utakat.
Pinti Attila
2018. március 27., 16:002018. március 27., 16:00
A Fiatnak nem kellett, a Daewoo pedig élt a lehetőséggel – a legenda szerint így indult a Matiz pályafutása. Az olasz Giugiaro formatervező 1992-ben a Fiat számára építette a Lucciola koncepció-autót, ám mivel a torinóiak végül nem voltak rá vevők, az egyébként forradalmi ötleteket felvonultató mini terve évekig feledésbe merült. 1998-ig kellett várni, míg az akkoriban Európában főleg a levedlett Opel-fundamentumra készült típusaival – Cielo (Nexia), Espero – hódító Daewoo lecsapott rá, és Matiz névvel gyártásba küldte. Hatalmas ötletnek bizonyult, elképesztő mennyiség fogyott belőle: tíz év alatt 2,5 millió. Ebből egyébként Románia százezer darabbal vette ki a részét.
Túlhaladott megoldások
A Matiz sikerét elsősorban aranyos külsejének és nyomott árának köszönhette – utóbbinak meg is volt az oka: az autó számos szerkezeti eleme a Ticótól érkezett, amely gyakorlatilag az 1988-as Suzuki Alto dél-koreai reinkarnációjának tekinthető. Finoman szólva sem volt modern, biztonságos még annyira sem, de hírnevén ezek nem ejtettek csorbát.
A blokk tartós, de a motortérben számos baj felütheti fejét
Fotó: Pinti Attila
A Ticóban szolgált háromhengeres, porlasztós motort befecskendezésesre cserélték, az erőátvitelt is modernizálták, a kényelmi funkciók listájára pedig felkerült a szervokormány, a légkondi, a légzsák, az elektromos első ablakemelők és a ködlámpák. Igaz, a kipróbált 2000-es gyártású, 98 ezer kilométert maga mögött tudó Matizban ebből semmi sem volt: az amúgy is elég csupasz modell teljesen fapados kivitelét tettük próbára.
Jobb a lengyel
A dél-koreai törpe több európai gyárból is kigördülhetett: a tulajdonosok szerint a lengyel a tartósabb, a
Ez főleg a korrózió mértékén látszik: a belföldi gyár termékei meglehetősen hamar elkezdtek rohadni a kerékjárati íveknél, a csomagtérfedélnél és a motorháztetőnél, de a küszöbök és az oldalajtók sem bírták sokáig.
A nagykorú törpe
A 18 éves, tesztelt jármű is romániai gyártású, többszöri komoly esztétikai beavatkozás – azaz bádogosmunka – mentette csak meg az enyészettől. A makulátlantól így is távol áll, de legalább a mindennapokban is vállalható közlekedési eszköz maradt. A beltér inkább azért menekült meg a teljes széteséstől, mert amilyen kicsi a papíron ötszemélyes utasrész, annyira kevés a műanyagborítás. Ahol pedig plasztik található, a felületekről rég lemállott a védőréteg.
Fordulatszámmérő-mentes műszeregység. Mindenből a legegyszerűbbet
Fotó: Pinti Attila
És mégis működik minden. A motor a kevés használat ellenére, az állandó magas fordulatszám miatt kopás jeleit mutatja, ám városban még így is döbbenetesen virgonc – igaz, étvágya is van a 800 köbcentibe sűrített három hengernek. A futómű rég elfáradt, de a fék még jól tartja magát. Kár, hogy a sebességváltót gyárilag elszúrták az összes Matizban, a fokozatok akadnak, lötyögnek, pontatlanok – ilyen volt már új korában is.
Ha odafigyelnek a rozsdára, sokat kibírhatnak ezek a gépek még. A motorral aligha lesz baj.
Amire oda kell figyelni
A korrózió mellett több típushiba is terhelheti a tulajdonosok zsebét. A leggyakoribb meghibásodások közé tartozik a váltóbowden szorulása, majd szakadása, de szinte hasonlóan kellemetlen a fényszórók és a hátsó lámpák állandó beázása is – ritka látvány a páramentes, illetve nem bemattult fényszórójú Matiz, és ez a közlekedésbiztonságra sincs túl jó hatással.
A lemezek alatti részek is sok munkát adnak a szerelőknek: a gömbcsuklók és a futómű szilentjei csere után akár 10-15 ezer kilométerrel is újra kopoghatnak, zöröghetnek, de az első alsó lengőkarok, valamint a hátsó lengéscsillapítók sem bírják sokáig.
Az eredeti Lucciola a kilencvenes évek elejéről
Fotó: Italdesign
A típushibás váltónál a recsegés-ropogás kíséretében történő nehéz visszakapcsolásokért az idő előtt elkopó szinkrongyűrűk a felelősek. Ha inog az alapjárat, akkor valószínűleg zárlatos a lambda-szonda, noha az is lehet, hogy elrepedt a motor szívócsöve. A menet közbeni ronda szélzajokért elsősorban az ajtók és a csomagtér gumiszegélyei a felelősek, ezek rohamosan öregednek, nem töltik be illesztési feladatukat.
A Daewoo Romániában
Az egykori Oltcit-gyár infrastruktúráján alapuló Daewoo-gyár létrehozásáról 1994 novemberében írt alá szerződést a dél-koreai vállalat és a román állam. A létrejött Daewoo Automobile Románia vállalatban 51 százalékos tulajdonrésze volt a Daewoo Trade Companynak, míg a többségében a román állam által birtokolt Automobile Craiova Rt. 49 százalékos részesedéssel bírt. A két fél közös vállalata dél-koreai pénzforrásokból 2005-ig mintegy 850 millió dollárt fektetett be a gyár korszerűsítésébe. A Matiz és Cielo elsőszériás modelljét, valamint a Nubira modell második generációját gyártó craiovai cég gondjai 2000-ben kezdődtek, amikor a túlköltekezés és az ázsiai pénzügyi válság miatt csődöt jelentett a dél-koreai anyavállalat. A harmadik legnagyobb koreai autógyártónál hosszas tárgyalások után 2002-ben a General Motors (GM) lett a főrészvényes, ám az amerikai konszern nem tartott igényt a romániai, lengyelországi, ukrajnai, csehországi, líbiai, kínai, indiai és üzbegisztáni üzemekre. A Daewoo-k gyártása 2008 májusában fejeződött be, és csupán pár héttel korábban, március 21-én vált hivatalossá, hogy a román kormány eladta a gyárat a Fordnak.
| Gyári adatok | 0.8i (796 cm³) |
| Teljesítmény | 38 kW / 52 LE (5900 motorfordulat/percnél) |
| Forgatónyomaték | 69 Nm (4600 motorfordulat/percnél) |
| Gyorsulás | (0–100 km/óra) 17 mp |
| Végsebesség | 144 km/óra |
| Fogyasztás (város / városon kívül / vegyes) | 7,9 / 6,1 / 5,1 liter |
| Sebességváltó | ötfokozatú kézi |
| Hosszúság / Szélesség / Magasság | 3495 / 1495 / 1480 mm |
| Csomagtér | 165–625 liter |
| Üzemanyagtartály | 38 liter |
| Önsúly / Megengedett össztömeg | 725 / 1 210 kg |
| Abroncsméret | 145/70 R13 |
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!