Vásárhely, az ellenzéki város: nem kedvelték a „kuruckodó” települést
Az ellenálló Marosvásárhely a korabeli sajtóban
A „boldog békeidőknek” nevezett első világháborút megelőző időszakban legfeljebb a béke volt igaz, mivel a háború szempontjából valóban „csendes” időszak volt, azonban az országos politika hullámverései gyakran elértek Marosvásárhelyre is.
Fodor János
2017. november 20., 13:112017. november 20., 13:11
A városi történetírás szerint a budapesti kormányzat nem kedvelte a 48-as érzelmű, „kuruckodó” várost, ráadásul a kormány is megérezte, amiért Vásárhely ellenzéki képviselőket küldött az országgyűlésbe.
Az 1867-es kiegyezést követően a magyarországi politikai élet polarizálódása tulajdonképpen a kiegyezés és az ezt övező közjogi kérdések mentén zajlott. Leegyszerűsítve, a kormánypárt a hosszú ideig regnáló Szabadelvű párt volt, amely többnyire a kiegyezés és liberális gazdaságpolitika támogatója volt, míg ezzel szemben a 48-as és Függetlenségi Párt (olykor Kossuth-pártként is emlegették) egy függetlenebb Magyarországban gondolkodott, és gazdasági kérdésekben is inkább agrárpárti politikát szorgalmazott. Utóbbi volt a nacionalizmus szempontjából a reprezentatívabb politikai erő. Így tehát érthetően nem lelkesedett a kormányzó Szabadelvű Párt, amikor egyes vidékeket „elveszített” egy-egy választás alkalmával.
Függetlenségi túlsúly
Marosvásárhely történetében az országgyűlési választások alkalmával megválasztott képviselők tekintetében elmondható, hogy egy igencsak „kuruckodó” városként volt ismert. A város választókerületeiben megválasztott országgyűlési képviselői többnyire a függetlenségi párt soraiból kerültek ki. Csupán néhány szemléletes példa:
Voltak olyan időszakok, amikor Marosvásárhely mindkét választókörzetében függetlenségi párti politikusokat választottak az országgyűlésbe: így az 1881-es választásokon Győrfi Pető és Lázár Ádám győzött, illetve az 1884-es választásokon szintén Lázár Ádámot és a már említett Ugron Gábort választották meg. Az 1892-es választáson az ellenzéki jelölt, Bethlen Gábor győzelmét Apponyi Albert országos, valamint Bernády György városi szervezkedése biztosította. A tendencia a századelőt követően sem fogyatkozott, ekkor ugyanis olyan neves ellenzéki képviselőket küldött a magyar országgyűlésbe a városi és a megyei kerület, mint Bethlen István későbbi miniszterelnök, Sebess Dénes jogász, Désy Zoltán, valamint Bedőházy János, a marosvásárhelyi Református Kollégium egykori tanára.
„Nemzeti ellenállás”
Az ellenzékiség a városban nem csupán a választott képviselők pártpreferenciáinak a függvényében nyilvánult meg. 1905-ben ugyanis az addig kormányzó Szabadelvű Párt történetében először országosan is elvesztette a választásokat, viszont az uralkodó a nemzeti koalícióba tömörülő ellenzéki pártok képviselői helyett a korábbi honvédelmi minisztert, Fejérváry Gézát − a királyi testőrség, azaz a darabontok parancsnokát − nevezte ki miniszterelnöknek. A szövetkezett ellenzék reakcióként „nemzeti ellenállást” hirdetett, melyhez a legtöbb vármegye − így Maros-Torda is − csatlakozott.
A Fejérváry Géza által vezetett „darabont-kormány” időszaka alatt Marosvásárhelyen Kristóffy és Vozáry nevének említése szitokszónak számított. Előbbi a Szabadelvű Pártot tovább polarizáló darabont-kormány belügyminisztere volt, utóbbi pedig kinevezett teljhatalmú királyi biztos, akit az „ellenállás” letörésére küldtek Marosvásárhelyre. Marosvásárhely is tehát csatlakozott azon településekhez, amelyek a „nemzeti ellenállás” nevében nem ismerték el a kormány kinevezését, megtagadták az adófizetést és a kötelező katonai újoncállítást. Miután a kormány felmentette a korábbi főispánt, a marosvásárhelyi törvényhatóság megszavazta, hogy a helyére küldött képviselőt, vagy királyi biztost (ez esetben Vozáryt) a törvényhatóság nem fogadja, nem lépnek vele érintkezésbe.
Vozáry érkezéséről a következő hangulatjelentést írták: „A város polgársága általában nyugodt volt, inkább kíváncsi, mint ellenséges szándékkal távolról szemlélte a történteket. Az erős katonai és csendőrségi felügyelet fölösleges volt. Egész bevonulás alatt alig hallatszott egy-két abcúg. Egyetlen helyen, a Deák Ferenc utcában repült egy jókora kődarab a királyi biztos kocsija felé, anélkül, hogy azt találta volna.”
A gyűlésen felolvasta kinevezéséről szóló levelet, és ezt követően kivonult a tanácsteremből. Ami a másik szidalmazottat, Kristóffy belügyminisztert illeti, Bernády György polgármesterként kénytelen volt érintkezni vele, mivel a város hivatalos ügyeit másként nem rendezhette volna. Fokozta a megyei ellenállásban az elégedetlenséget, hogy Bernády valóban közeli ismerőse volt Kristóffynak. Bernády képviselői időszakából számítható a kapcsolatuk, bizalmas körökben többször is elmondta beszélgetőtársainak, hogy
Bernády tiltakozásai
A politikai konfliktus végül is a koalíciós kormány kinevezésével elcsendesedett, viszont Marosvásárhely ezt követően is „ellenálló” város maradt. Mégpedig az Erősdy Sándor főispán kinevezésekor, 1910-ben. Erősdy Sándor korábbi megyei főjegyzőt még az említett darabont kormány alispánná nevezte ki, kinek feladata az előbb kifejtett megyei ellenállás letörése volt. Az előléptetéssel Bernády nem értett egyet. Kettőjük konfliktusa nem csupán a színfalak mögött zajlott.
Erősdy Sándor
A közvélemény előtt Bernády látványos tiltakozási gesztusai mutatkoztak meg: nem jelent meg a főispán beiktatásán, de számos közigazgatási bizottsági gyűlést bojkottált, és visszautasította az együttműködés lehetőségét. Ezzel Bernády ellentmondásos helyzetbe került, mivel ő is tagja volt ugyanannak a kormánypártnak, amely Erősdyt kinevezte, viszont minden jel arra mutatott, hogy a személyes ellentétek miatt Bernády nem engedelmeskedett a pártfegyelemnek.
Bernády végül Désy Zoltán ellenzéki jelöltre adta le szavazatát. Désy tulajdonképpen támogatta a polgármester főispánnal való engedetlenségét. Bár a főispán nyilvánvaló gesztusokat tett a békülésre (például ő terjesztette elő a Bernády kitüntetésére vonatkozó javaslatot), a helyzet csak a lemondásával oldódott meg, 1910 decemberében.
Désy Zoltán
Désy Zoltán pedig köztudottan 1912-ben nyilvánosságra hozta Lukács László miniszterelnök panamaügyeit, ezzel megbuktatván a kormányt. Ilyen formán joggal lehetett nevezni a századelőn és korábban is többször a polgári és politikusi engedetlenségi lehetőségével élő várost ellenzéki gócpontnak.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Hétköznapi eszem-iszom
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Hétköznapi eszem-iszom
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Az emlékezet rétegei – magyar alkotók a holokausztról
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
Táncra kér Csíkszereda – amikor a ritmus közösséget teremt
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
„Komlójövések” és kucsmagombák begyűjtésének ideje
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Gyermekalkotások, színdarab és ősbemutató – A hit arcai
Hagymás tört burgonya – videó
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Hagymás tört burgonya – videó
Ferencz Imre: Száz
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
Ferencz Imre: Száz
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
A tavasz hírnöke a tányéron: ezért több mint egyszerű zöldség a hónapos retek
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Múzeumi sztorik: Nyúzókés Cibrefalváról
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
Füge újragondolva: a természet édes ajándéka
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!