Túra a léleknek és a testnek: a Bekecs-hegy
Nem azért, mert magas, és nem is azért, mert különösebben vadregényes lenne, de az 1080 méter magas Bekecs-hegy vagy Bekecs-tető mégis megérdemli a fáradságot, hogy meghódítsuk. Mit találunk ott, ha kikapaszkodunk hozzá, képtörténetünkben mutatjuk.
Rédai Attila
2020. szeptember 29., 18:042020. szeptember 29., 18:04
2020. szeptember 30., 10:192020. szeptember 30., 10:19
Még javában nyár volt, amikor túránkat megterveztük, de a nyár közepén sem napozni és fürödni megy az ember a Bekecsre: ez egy többnyire a léleknek szóló utazás, de azért a testnek is, viszont nem feltétlenül az egészségmegőrző, fizikai erőnlétnövelő fajtából, sőt. Persze azért túrázni vagy bringázni is lehet fel a hegyre, akinek ez is fontos
Fotó: Rédai Attila
Nem azért, mert magas, és nem is azért, mert különösebben vadregényes lenne, de az 1080 méter magas Bekecs-hegy vagy Bekecs-tető mégis megérdemli a fáradságot, hogy meghódítsuk. Mit találunk ott, ha kikapaszkodunk hozzá, képtörténetünkben mutatjuk.
Rédai Attila
2020. szeptember 29., 18:042020. szeptember 29., 18:04
2020. szeptember 30., 10:192020. szeptember 30., 10:19
Még javában nyár volt, amikor túránkat megterveztük, de a nyár közepén sem napozni és fürödni megy az ember a Bekecsre: ez egy többnyire a léleknek szóló utazás, de azért a testnek is, viszont nem feltétlenül az egészségmegőrző, fizikai erőnlétnövelő fajtából, sőt. Persze azért túrázni vagy bringázni is lehet fel a hegyre, akinek ez is fontos
Fotó: Rédai Attila
De akinek nem, az akár személyautóval is kimászhat: többnyire ilyen erdei úton lehet felkapaszkodni Nyárádselye irányából, ahonnan mindössze hat kilométerre van ez a hely. Vezetnek utak Nyárádremete, Sóvárad, Szováta felől is ide, de azok legfeljebb bringával, terepjáróval járhatók
Fotó: Rédai Attila
A fő látványosság itt maga a látvány: tiszta időben innen akár még a Déli-Kárpátok vonulata is látszik, de például a marosvásárhelyi vegyipari kombinátot is be lehet azonosítani kibocsátásairól. De igazából nem ez az érdekes, hanem a Felső-Nyárádmente és a Küküllő-mente falvainak hálózata: mintha Erdély tetején állna az ember
Fotó: Rédai Attila
A hegy mindig is fontos lehetett vallási szempontból, a csúcs közelében még négyszáz évvel ezelőtt is kápolna állt
Fotó: Rédai Attila
De a Bekecs-hegyi Szent Kereszt kápolna már egészen jelenkori fejlemény, 2011-ben szentelték fel a korábbi vallási hajlék helyétől nem messze
Fotó: Rédai Attila
A kálváriát pedig az idén építették és szentelték is fel
Fotó: Rédai Attila
Az egyházi krónikák szerint a nyárádmentiek már évszázadokkal ezelőtt évente kétszer zarándokoltak el a Szent Antal tiszteletére emelt egykori kápolnához. Ezt megtehették mindaddig, amíg a búcsúhely a hanyagság áldozatává nem vált. A harangot ugyan sikerült megmenteni, és a búzaházi templomba menekíteni, ám a köveket a környékbeliek széthordták. Egyikük mégis megmenekült, és a nyárádselyei templom falába építve, feliratán keresztül hirdeti: „1600. Az bekecsi kápolna köve JHS” – írta a Krónika a 2011-es szentelés alkalmából
Fotó: Rédai Attila
A Bekecset szent hegyüknek tekintik a nyárádmentiek
Fotó: Rédai Attila
Oláh Dénes főesperes szerint ami a Bekecsen történt, az valóságos csoda. „Az összefogás, a hit, az akarat és a szeretet csodája – sorolta 2011-es prédikációjában. – Az ősi lármafától egy kődobásnyira, az egykori kápolna közelében, itt a hegy élén áll a formát öltött csoda.”
Fotó: Rédai Attila
A keresztutat szeptember 2-án szentelték fel, a kálvária állomásait közel három méter magas fakeresztek jelzik, amelyekre a kínszenvedés különböző állomásait megjelenítő kerámiaképek kerültek. Ezeket Csíki Dénes nyárádköszvényesi plébános ajánlotta fel, számolt be a Romkat.ro
Fotó: Rédai Attila
A keresztút kialakítása – akárcsak tíz évvel ezelőtt a bekecsi kápolna megépülése is – az összefogás eredménye: a különböző vallási felekezetek, az önkormányzatok, a környékbeli vállalkozók és lelkes magánemberek összefogásáé, írja ugyanaz a portál
Fotó: Rédai Attila
A Bekecs-tetőn található Kocsis Hobo László kopjafája, illetve egy tábla is emlékeztet a 2009-ben a Fogarasi-havasokban elhunyt természetjáróra. A marosvásárhelyi Örökmozgó Természetjáró Egyesület alapítója agyvérzést szenvedett a Nemzetközi Kárpáti Kalandversenyen, ahol pályabíróként dolgozott. Mentése a hatóságok bénázása miatt több mint egy napig elhúzódott, végül társai a lábán hozták le a hegyről, később a kórházban elhunyt
Fotó: Rédai Attila
A fáradt vándor meg is éhezik: a fedett piknikező asztal közelében természetesen tűzhely is található, s a közeli erdőben akad elég hullott száraz ág a tüzeléshez
Fotó: Rédai Attila
Mondom, mintha Erdély tetején lennénk
Fotó: Rédai Attila
Az erdők szerelmeseinek sem kell itt csalódniuk
Fotó: Rédai Attila
Az 1080 méter magas csúcs: a korábbi kápolna ezen a helyen lehetett valahol
Fotó: Rédai Attila
Most kereszt jelöli a helyet
Fotó: Rédai Attila
Bent az erdőben azonban nem minden idilli: terepjárók, kvadok törik fel a talajt, a terepmotorok, homokfutók éles zaja túl gyakran erőszakolja meg az évszázados nyugalmat
Fotó: Rédai Attila
Ezen a fennsíkon huszárok találkozóját szokták megtartani, a sátorváz ennek a nyoma
Fotó: Rédai Attila
A Bekecs-hegy másik nevezetessége az 1916-os csata emlékműve. Az augusztusi román betörést októberben itt sikerült megállítani
Fotó: Rédai Attila
A régebb nehezebben megközelíthető emlékművet az 1920 utáni román hatóságoknak sem sikerült megtalálni és eltüntetni
Fotó: Rédai Attila
A kálvária alulnézetből. Még egy teljes napot sem kell igazából rászánni a túrára, mégis mintha nagy utat tenne meg az ember, ha a Bekecsen jár
Fotó: Rédai Attila
Ezek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!