Túra a léleknek és a testnek: a Bekecs-hegy

Még javában nyár volt, amikor túránkat megterveztük, de a nyár közepén sem napozni és fürödni megy az ember a Bekecsre: ez egy többnyire a léleknek szóló utazás, de azért a testnek is, viszont nem feltétlenül az egészségmegőrző, fizikai erőnlétnövelő fajtából, sőt. Persze azért túrázni vagy bringázni is lehet fel a hegyre, akinek ez is fontos

Fotó: Rédai Attila

De akinek nem, az akár személyautóval is kimászhat: többnyire ilyen erdei úton lehet felkapaszkodni Nyárádselye irányából, ahonnan mindössze hat kilométerre van ez a hely. Vezetnek utak Nyárádremete, Sóvárad, Szováta felől is ide, de azok legfeljebb bringával, terepjáróval járhatók

Fotó: Rédai Attila

A fő látványosság itt maga a látvány: tiszta időben innen akár még a Déli-Kárpátok vonulata is látszik, de például a marosvásárhelyi vegyipari kombinátot is be lehet azonosítani kibocsátásairól. De igazából nem ez az érdekes, hanem a Felső-Nyárádmente és a Küküllő-mente falvainak hálózata: mintha Erdély tetején állna az ember

Fotó: Rédai Attila

A hegy mindig is fontos lehetett vallási szempontból, a csúcs közelében még négyszáz évvel ezelőtt is kápolna állt

Fotó: Rédai Attila

De a Bekecs-hegyi Szent Kereszt kápolna már egészen jelenkori fejlemény, 2011-ben szentelték fel a korábbi vallási hajlék helyétől nem messze

Fotó: Rédai Attila

A kálváriát pedig az idén építették és szentelték is fel

Fotó: Rédai Attila

Az egyházi krónikák szerint a nyárádmentiek már évszázadokkal ezelőtt évente kétszer zarándokoltak el a Szent Antal tiszteletére emelt egykori kápolnához. Ezt megtehették mindaddig, amíg a búcsúhely a hanyagság áldozatává nem vált. A harangot ugyan sikerült megmenteni, és a búzaházi templomba menekíteni, ám a köveket a környékbeliek széthordták. Egyikük mégis megmenekült, és a nyárádselyei templom falába építve, feliratán keresztül hirdeti: „1600. Az bekecsi kápolna köve JHS” – írta a Krónika a 2011-es szentelés alkalmából

Fotó: Rédai Attila

A Bekecset szent hegyüknek tekintik a nyárádmentiek

Fotó: Rédai Attila

Oláh Dénes főesperes szerint ami a Bekecsen történt, az valóságos csoda. „Az összefogás, a hit, az akarat és a szeretet csodája – sorolta 2011-es prédikációjában. – Az ősi lármafától egy kődobásnyira, az egykori kápolna közelében, itt a hegy élén áll a formát öltött csoda.”

Fotó: Rédai Attila

A keresztutat szeptember 2-án szentelték fel, a kálvária állomásait közel három méter magas fakeresztek jelzik, amelyekre a kínszenvedés különböző állomásait megjelenítő kerámiaképek kerültek. Ezeket Csíki Dénes nyárádköszvényesi plébános ajánlotta fel, számolt be a Romkat.ro

Fotó: Rédai Attila

A keresztút kialakítása – akárcsak tíz évvel ezelőtt a bekecsi kápolna megépülése is – az összefogás eredménye: a különböző vallási felekezetek, az önkormányzatok, a környékbeli vállalkozók és lelkes magánemberek összefogásáé, írja ugyanaz a portál

Fotó: Rédai Attila

A Bekecs-tetőn található Kocsis Hobo László kopjafája, illetve egy tábla is emlékeztet a 2009-ben a Fogarasi-havasokban elhunyt természetjáróra. A marosvásárhelyi Örökmozgó Természetjáró Egyesület alapítója agyvérzést szenvedett a Nemzetközi Kárpáti Kalandversenyen, ahol pályabíróként dolgozott. Mentése a hatóságok bénázása miatt több mint egy napig elhúzódott, végül társai a lábán hozták le a hegyről, később a kórházban elhunyt

Fotó: Rédai Attila

A fáradt vándor meg is éhezik: a fedett piknikező asztal közelében természetesen tűzhely is található, s a közeli erdőben akad elég hullott száraz ág a tüzeléshez

Fotó: Rédai Attila

Mondom, mintha Erdély tetején lennénk

Fotó: Rédai Attila

Az erdők szerelmeseinek sem kell itt csalódniuk

Fotó: Rédai Attila

Az 1080 méter magas csúcs: a korábbi kápolna ezen a helyen lehetett valahol

Fotó: Rédai Attila

Most kereszt jelöli a helyet

Fotó: Rédai Attila

Bent az erdőben azonban nem minden idilli: terepjárók, kvadok törik fel a talajt, a terepmotorok, homokfutók éles zaja túl gyakran erőszakolja meg az évszázados nyugalmat

Fotó: Rédai Attila

Ezen a fennsíkon huszárok találkozóját szokták megtartani, a sátorváz ennek a nyoma

Fotó: Rédai Attila

A Bekecs-hegy másik nevezetessége az 1916-os csata emlékműve. Az augusztusi román betörést októberben itt sikerült megállítani

Fotó: Rédai Attila

A régebb nehezebben megközelíthető emlékművet az 1920 utáni román hatóságoknak sem sikerült megtalálni és eltüntetni

Fotó: Rédai Attila

A kálvária alulnézetből. Még egy teljes napot sem kell igazából rászánni a túrára, mégis mintha nagy utat tenne meg az ember, ha a Bekecsen jár

Fotó: Rédai Attila