
A tormás leves minden cseppje átmelegít
Fotó: Erdély Bálint Előd
Kíván egy pikáns, harmonikusan savanykás levest ebben a felemás télben? Ajánljuk a minap Recsenyéden tanult tormás levest. Ha igazán finomra, tartalmasra vágyunk, érdemes kipróbálnunk és annyi idő alatt készül el, mint egy húsleves. Részletek a szerdai Székelyhon Erdélyi Gasztró mellékeltében.
2020. február 12., 11:212020. február 12., 11:21
2020. február 12., 16:562020. február 12., 16:56
Ne riassza el az érdeklődőket a fő hozzávaló említése, az „édes csonté”! A Homoród mentén így nevezik a friss, nem füstölt csontot. Még finomak az ősszel betárazott zöldségek, és talán nem száradt ki a torma sem – ha mégis, akkor az ecetben eltett is megfelel, hiszen amúgy is savanyítani kell végül ezt a levest.
A csontról leszedett húsdarabok együtt párolódnak tovább a zöldségekkel
Fotó: Erdély Bálint Előd
A recsenyédi Nagy család által működtetett Nagyhomoród panzió éttermében gyakran készül ez a leves, az Erdélyi Gasztró melléklet számára pedig Nagy Edit ismét bemutatta, hogyan is főzi e finom étket.
A receptet megtalálják a szerdai Székelyhon mellékletében.
A zene, a vers szeretete hozta őket össze, s noha volt idő, hogy nem zenéltek együtt, évek múltán is elő tudtak húzni egy-egy dalt a „bőröndből”. A Bőröndös zenekar tagjaival, Bíró Hunorral, Székely Norberttel és Moldován Balázzsal beszélgettünk.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
szóljon hozzá!