
Még evés közben sem tudunk elszakadni a mobilunktól
Fotó: Pexels.com
Mindennapi életünkben egyre gyakrabban támaszkodunk az okostelefonunkra, amelyet telefonálás helyett már inkább használunk társas kapcsolatok fenntartására, videók nézésére vagy épp hírek olvasására. Ez azonban függőséghez vezethet.
2018. április 13., 14:192018. április 13., 14:19
A digitális függőség már jó ideje egy létező jelenség, amely napjainkban leginkább az okostelefonok mindennapi, igencsak gyakori használatában nyilvánul meg. Noha székelyföldi vonatkozású kutatást még nem készítettek a téma kapcsán, több külföldi tanulmány is egybehangzóan állítja, ez a fajta függőség egy modern kori, valós betegségnek is tekinthető.
A Phonearena.com digitális szakportál kutatása szerint a nomófobia (telefontól való függőség) egyre több embert érint világszerte, az okostelefonok nagymértékű elterjedése és a közösségi média, illetve a különböző alkalmazásokkal eltöltött idő mértéke pedig egyre aktuálisabbá teszi a problémát.
Továbbá kizökkenést a beszélgetésekből, tevékenységekből, gyakorlatilag a mindennapi életből.
Sokan idegesek lesznek, ha fél óráig nem nézhetnek rá telefonjukra
Fotó: Pixabay.com
Egy másik érdekes tanulmányt az Innocent nevű brit gyümölcslé gyártó készített mintegy kétezer személy bevonásával – írta az Origo.hu a brit Mail Online portálra hivatkozva. A vizsgálat szerint
(mint tudjuk, egy esztendőben 52 hét van). A felmérés alanyai legalább félóránként ránéznek a készülékükre, egynegyedük pedig úgy érzi, egy óra után unatkozik, ha megfosztják a telefonjától és a válaszadók 23 százaléka mondta, hogy „nyugtalan lesz”, ha ennyi időt kell távol töltenie szeretett kütyüjétől. 2016-ban egy hasonló tanulmány megállapította, hogy az emberek nagy része annyira kötődik az okostelefonjához, hogy még a vécén is használja. Emellett a vizsgált személyek többsége lefekvés előtt és ébredéskor is ellenőrzi telefonját. A fiatalabbaknál pedig még ennél is rosszabb a helyzet. A 18 és 24 év közöttiek majdnem a fele (46 százalék) negyedóránként legalább egyszer megnézi a telefonját, amely manapság számukra inkább státuszszimbólum, mint a mindennapi életvitelt segítő eszköz.
Dósa Zoltán pszichológus szerint is egy valós népbetegségről beszélhetünk, amely napjainkban aktuálisabb, mint valaha. A szakember úgy látja, a gyakori telefonhasználat – amely alatt nem a készülékek klasszikus funkcióit érti, mint például telefonálás, hanem például hírek olvasása, közösségi média használata – elsősorban pszichés függőséget okoz, ezért nem hasonlítható össze az alkohol, a cigaretta vagy a drogok által okozott, úgynevezett fizikai függősséggel.
Már rég nem csak telefonálásra használjuk
Fotó: Pixabay.com
– fogalmazott. Azt is megemlítette, az okos kütyük gyakori használata árt a szemnek, „káros hullámoknak” teszi ki a használóját, sőt sokszor még a testtartásnak is árt, hiszen sokan görbe háttal, lehajtott fejjel telefonoznak nem is kevés időt. Emellett szót ejtett arról, hogy sokan lefekvés előtt is a mobiljukat böngészik, s ha jön egy lájk (a Facebook közösségi oldalon a tetszikelést jelentő visszajelzés angol megfelelőle), valószínűleg jól alszik el a készülék a használója, viszont ha negatívat lát lefekvés előtt, esélyes, hogy nem alszik jól az illető. Mivel ez a függősség leginkább a fiatalabbakat érinti, Dósa úgy látja, a megfelelési kényszerek miatt a közösségi média gyakori használata nem ritkán szorongáshoz vezethet.
A leginkább érintettek, a fiatalok azonban nem aggódnak, egyikük úgy véli, noha valóban vannak szélsőséges esetek e téren, a gyakori mobil használat nem föltétlen rossz dolog. Természetesen, mint minden másban, itt is meg kell találni az egyensúlyt – mondta. Ugyanakkor – folytatta –, ebbe az irányba halad a világ,
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!