
Fáradtság, bágyadtság, erőtlenség, aluszékonyság, csökkent koncentrációképesség, de fejfájás, ingerlékenység, sőt még végtagfájdalmak is lehetnek a tünetek közt
Fotó: 123RF
Létezik vagy sem tavaszi fáradtság? Egyáltalán tavasszal szüksége van-e szervezetünknek vitaminpótlásra, és ha igen, mire figyeljünk? Vagy az egész csupán valamiféle divatos kitaláció, marketingfogás? Kovács Emőke háziorvos segítségével merülünk el a témában.
2019. április 25., 16:002019. április 25., 16:00
2019. április 25., 16:052019. április 25., 16:05
Igenis létezik tavaszi fáradtság, de szerencsére nem mindenkit érint, akinél pedig meg is jelenik, a tünetek átmenetiek, csak rövid ideig tartanak – szögezi le indulásból a főorvosi rangú csíkszeredai háziorvos. „A tavaszi fáradtság igazából egy átmeneti állapot, a szervezet reakciója a megváltozott évszaki és napszaki változásokra, ugyebár emelkedik a hőmérséklet, nyúlnak a nappalok, rövidülnek az éjszakák, és minderre még rátevődik az indokolatlan nyári időszámításra való áttérés, még jobban megterhelve szervezetünk alkalmazkodó képességét. A tüneteket tekintve a legjellemezőbb a fáradtság, bágyadtság, erőtlenség, aluszékonyság, csökkent koncentrációképesség, de fejfájás, ingerlékenység, sőt még végtagfájdalmak is megjelenhetnek. A jó hír az, hogy ezek a tünetek átmenetiek, néhány hét alatt enyhülnek, megszűnnek. Egy kialakuló »igazi« betegség esetén viszont ez az állapot nem szűnik, sőt más tünetek is megjelennek” – magyarázza Kovács Emőke. Elmondása szerint a panaszokat többnyire a megváltozott fényviszonyok okozzák, a fáradékonyságért, aluszékonyságért a melatonintermelődés átmeneti zavara a felelős, a lecsökkent szerotoninszint okolható az ingerlékenységért, kedvtelenségért, fejfájásért.
A háziorvos szavaiból az is kiderül,
hiszen a téli kalóriadús, egyoldalúbb táplálkozás hatására, a kevesebb fizikai aktivitás, a szabad levegőn való tartózkodás miatt kialakulhat a vitaminhiány. „Egy jó egészségi állapotban levő, megfelelően táplálkozó, megfelelő mennyiségben szabad levegőn tartózkodó személynek nincs szüksége plusz vitaminokra. A vitaminkészítmények szerepe elsősorban a hiányállapotok korrigálása. Négyféle vitamin van, amely zsírban oldódik, ezek felhalmozódhatnak a szervezetben, a többi vízben oldódó vitamin viszont a vesén keresztül kiválasztódik. Tehát a fölöslegesen szedett vitaminnak nincs szakmai orvosi javallata” – hangsúlyozza ki Kovács Emőke.
Kovács Emőke csíkszeredai háziorvos
Fotó: Veres Nándor
A tavaszi fáradtság esetében – magyarázza – jelentős szerepet tulajdoníthatunk a D-vitaminnak, melynek képződése a szervezetben a napfény hatására történik, hiányában viszont csökken a szervezet védekezőképessége, és ilyen esetben gyakrabban fordulhat elő nátha és egyéb megfázásos betegség. Elsősorban tehát a D-vitaminpótlásról érdemes gondoskodni, de egy-egy tíznapos C-vitamin kúra is beiktatható, amennyiben viszont bizonyított hiányállapot merül fel, célszerű megfelelő orvosi segítséggel kezelni azt.
– teszi hozzá.
A háziorvos szerint gyerekek esetében nem is annyira tavaszi fáradtságról, hanem inkább kifáradásról beszélhetünk. Ezt is inkább az iskoláskorúaknál figyelhetjük meg, hiszen a mindennapos korán kelések, a tanulás, a plusz foglalkozások monotóniájában a gyerekek elfáradnak, így előfordulhat egy átmeneti koncentrációképesség-csökkenés, reggeli fáradtság, ingerlékenység. „Szerencsére a tavaszi vakáció besegít a tünetek enyhítésébe, a gyerekek ösztönösen is a szabadba vágynak, mozognak, így nincs más dolgunk, mint támogatni őket ebben, és a tavaszi időszakban D-vitaminnal valamint Omega 3 készítménnyel pótolni a fennálló hiányállapotokat” – ajánlja.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!