
Közösen értékesítik a húsmarhatartó gazdák növendék állatait
Fotó: Makkay József
A mezőgazdasági termékek feldolgozása és szövetkezeti értékesítése jelenthetné a kiutat az erdélyi gazdaközösségek számára a mai nehéz helyzetből, véli Fodor István falugazdász. A mezőgazdasági szaktanácsadásra szakosodott agrármérnök gondolatait a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Gasztró mellékletéből ismerhetik meg.
2020. december 09., 11:172020. december 09., 11:17
Fodor István falugazdász mezőgazdasági szaktanácsadói munkája egyidős a rendszerváltással. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) Szatmár megyei elnökeként Magyarországon végzett el a kilencvenes évek elején egy szaktanácsadói kurzust, és
Ezek később, 2004 és 2018 között más keretben ugyan, de magyar nyelven folytatódtak a szakminisztérium keretében működő mezőgazdasági szaktanácsadó hivatal jóvoltából, ahol az agrármérnök 14 évig dolgozott az intézmény alkalmazottjaként.
Fodor István falugazdászt szertea megyében ismerik
Fotó: Makkay József
Nyugdíjasként két éve a partiumi falugazdászok csapatát erősíti. E tömör névjegy jelzi, hogy a rendszerváltás után bő két évtizedet agrárvállalkozóként is dolgozó mérnök – aki egy kolozsvári posztgraduális képzés keretében növényvédelemre is szakosodott –
Amiről az agrárszakemberek tudják a legjobban, hogy ez nem mindig problémamentes feladat. A szakiskolai és a szaklíceumi mezőgazdasági képzés rendszerváltás utáni leépülésével több nemzedék is úgy vágott bele a gazdálkodásba, hogy alapvető ismeretei sem voltak a mezőgazdasági termelésről. Ez a látlelet is jól mutatja a hazai mezőgazdaság sanyarú helyzetét. A teljes cikket a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Gasztró mellékletében találják meg.
Lehetnék művelt,
s nyithatnék műhelyt,
hol tökélyre csiszolt
versek születnek...
A mézzel készített ételek világa messze túlmutat a süteményeken: a méz a savas, sós és fűszeres ízeket is kiegyensúlyozza, és karaktert ad a fogásoknak.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
szóljon hozzá!