Sporttáncban utazó páros: Vaszi Réka és Fodor-Kiss Norbert Csanád

Hogy hogy is lesz valakiből profi táncos? Van, akinek rögösebb, van, akinek egyenes az útja efelé. Réka például azt mondja, hogy három és fél éves korában kezdett el táncolni, s már nagyon rövid idő után tudta, hogy ez az ő útja.

Csanád egy véletlen folytán került a táncparkettre. „A mostani edzőnk termét éppen édesapám újította fel, s mivel apu nem tud táncolni, arra gondolt, hogy jó lenne, hogy a fia tanulna meg” – emlékezik Csanád, aki akkor öt-hatéves lehetett. Megtudjuk, a gyerekek inkább modern tánccal kezdik, az alapokat tanulják meg, s közben derül ki, hogy egy gyerek tehetséges-e, és szeret-e táncolni. Csanád például úgy érzi, az útja rögösebb volt, mint a Rékáé, többek között azért, mert sem a testalkata, sem a személyisége nem kifejezetten táncos típus.

Bár tizenharmadik éve táncolnak együtt, nem volt könnyű összeszokniuk, állítják a fiatalok. Főleg most, ahogy visszatekintenek, érzik úgy, hogy nehéz volt az első két-három év. „Talán másfél-két éve táncolhattunk együtt, amikor találkoztunk először egy külföldi edzővel, és megkérdezte tőlünk, hogy ti mióta táncoltok együtt, egy hónapja? Ez nagyon megmaradt bennünk” – meséli Csanád. Réka hozzáteszi, azért is nehéz megtalálni általában a megfelelő táncospárt, mert két külön személy, két külön ambíció, két külön életterv lehet a két személy mögött.  „Amikor mi elkezdtünk táncolni, akkor kicsit más volt a mentalitás is, amit ő kapott, meg amit én kaptam Gyergyóban, úgyhogy az is kicsit megnehezítette a munkánkat.”

Amatőrből profi

A marosvásárhelyi páros pár évig Magyarországra igazolt, úgy érezték, hogy úgy jobban tudnak érvényesülni, de az idei évtől a profik között táncolnak, és újra itthon. S hogy mitől amatőr és mitől profi valaki? Csanád szerint ez egy döntés, amikor valaki az amatőr felnőtt kategóriában úgy érzi, hogy már elérte azt, amit szeretett volna, akkor a profi divízióba igazol, az egy új kihívás, új versenytársakkal. Tavaly volt az utolsó világbajnokságuk, majd Csanád szorgalmazására váltottak a profik közé, mert Réka úgy érezte, van azért még az amatőrben is „tennivaló”.

S hogy mit jelent számukra a tánc? Réka számára egy életstílust jelent, ami ugyanakkor nagyon sokat segített a személyisége fejlődésében is. „A tánc az alapkoordinációs mozgásokat fejleszti, az egészségben nagy szerepe van a mozgásnak ugyebár, de az én esetemben a belső személyiségfejlesztésben is nagy szerepe volt. Például én inkább zárkózottabb személyiség vagyok, és sokat segített a nyitásban” – fejti ki. Hozzáteszi, számára

Csanád úgy érzi, számára önmaga megismerését jelentette a tánc mind fizikai, mind személyiségi síkon. „Úgy gondolom, sok mínusszal indultam, az én testi adottságaim nem a legalkalmasabbak a tánchoz, meg személyiségi szinten a nehezebb szituációkban szerettem inkább Rékára hárítani a dolgokat. Ezt meg kellett tanuljam, dolgozom rajta még mindig, hogy ne vele, hanem magammal foglalkozzak” – mondja Csanád, aki már egy féléves kisfiú boldog apukája is, és sokszor válaszol már arra a kérdésre is, hogy vajon a babából táncos lesz-e majd. Nem bánná.