Politizálni a fősodorral szemben: Bernády és különutas pártja
Bernády politikai tevékenysége megosztó tényezőként volt feltüntetve
Nem hagyta abba a politizálást Bernády György, Marosvásárhely legendás polgármestere azután sem, hogy másodszor is elköszönt városvezetői tisztségétől. A nevével fémjelzett tömörülés a fő iránnyal szembemenve politizált, megpróbálva ismét magyar irányítás alá helyezni a várost.
Fodor János
2018. január 15., 15:002018. január 15., 15:00
Bernády 1927-től elsősorban nézetkülönbségek miatt már nem volt tagja a két világháború közötti időszak magyar képviseletét ellátó romániai Országos Magyar Pártnak (OMP), „különutasként” volt kénytelen boldogulni a politikai életben. Így egy ellenzéki regionális szintű párt létrehozásán gondolkodott, amely társadalomszervezési kísérlet is volt egyben. Az 1930-as közigazgatási választásokra az OMP marosvásárhelyi tagozata a Nemzeti Parasztpárttal kötött választási egyezséget (a közös lista vegyes, román és magyar jelöltekkel indult). Az ezzel szembeni elégedetlenséget használta ki Bernády új pártépítéséhez. A másik tényező, amelyet kihasznált, az a városi munkásság problémáinak a tematizálása volt.
Figyelt a szegényebbekre
Az 1929-es nagy gazdasági válság következményeként több gyár, nagyvállalkozás tönkrement, a válság sújtotta évek után némi fellendülés következett, melynek eredményeként konszolidálódni látszott az a kispolgári és munkásréteg, amelynek szavazataira Bernády számíthatott az új pártja, a Magyar Polgári Demokrata Blokk (MPDB) megszervezésével.
próbált odafigyelni azokra a szociálisan érzékeny tömegekre, amelyeket az OMP „polgári elitizmusa” miatt elhanyagolt. Ugyanakkor hasonló taktikával Bernády a másik oldal, a városi baloldali mozgalom vitorláiból is igyekezett a saját javára kihalászni a szelet.
Bernády számára fontos volt egyrészt, hogy egy ideig titokban tartsa a szervezkedését, másrészt pedig úgy állítsa be későbbi pártját, mint egy spontán, (mondhatni civil) alulról jövő kezdeményezés, amely a város szociáldemokrata munkásságát, a kisiparos polgárságát tömöríti, és melynek elsődleges célja a város magyar vezetésének visszaállítása. A Magyar Polgári Demokrata Blokk (MPDB) megalakulását 1930. március elején harangozta be a sajtó. A szervezet élén ekkor Petry Zsigmond elnök, Kassai Imre főtitkár álltak, akik a Blokk alapítói és követőik társaságában keresték fel lakásán Bernádyt, hogy kérjék fel pártjuk listavezetőjének.
Bernády minden bizonnyal tudhatott a kezdeményezésről, hogyha nem is az ő kérésére történt volna meg, akkor is több cikkében utalt arra, hogy saját csoportosulása volt. A sajtóban különféle reakciókat váltott ki a Bernády Blokk megjelenése. Elsősorban a felháborodás volt érzékelhető, mivel az OMP ellenében indult. Az OMP-t támogató lapok általában hibás lépésként, valamint baloldaliként állították be a szervezetet.
A Bernády Blokk céljai
A választási eredmények alapján az OMP–Parasztpárt a szavazatok 50 százalékát tudhatta magáénak, 16 jelöltet delegálva a városi tanácsba (melyből 9 magyar), a Bernády Blokknak 20 százalákos eredménnyel 7 tanácsost sikerült bejuttatnia, harmadik helyen végezve. A Simó Géza által vezetett Dolgozók Blokkjának 9 tanácsosi hely jutott a városi tanácsban.
A korabeli sajtót élénken foglalkoztatta Bernády politikai szerepvállalása
A választási eredmények kihirdetése után az MPDB kimondta további fennmaradását és működésének folytatását, mint a város gazdasági, politikai tömörülése. Bernády sajtóközleményében tudatta (és ezúttal nem tagadva, tudatosan felvállalta irányítását), hogy minden negyedik szavazatot a blokkénak tartott. Továbbá megköszönte a magyar városi és falusi munkásság és polgárság támogatását.
A Bernády Blokk céljait, programját az 1931–32-es évek folyamán, elsősorban a választások előtti felkészüléskor határozták meg markánsabban. Általában a Blokk szerepét Bernády az OMP-vel való viszonyulás mértékeként határozta meg, hosszú távon a kibékülésig, illetve mely szerint a városi magyarság képviseletét egy egységes szervezetbe kell tömöríteni, de leszögezett néhány teljesítendő pontot. Tervei szerint a Blokk nem foglalkozott és nem is fog „ún. nagy, vagy országos politikával” és kisebbségi politikával sem, csak ami Vásárhely „városi nemzeti jellegét, hovatartozandóságát, közigazgatásai és gazdasági kérdéseit érinti”. Bernády elképzelése szerint a város magyar jellegének és Székelyföldhöz való tartozásának kiemelésével
A MPDB további célja volt, hogy a somostetői Polgári Lövöldét rendbe hozzák, hogy a városi lakosok a háború előtti hangulatot idéző helyszínen kikapcsolódhassanak.
A Párt célkitűzésként jelölte meg a polgári öntudat állandóan való ébren tartását, a polgárság egy zárt sorba való tömörítését, hogy „önérzetes fajáért” és városáért dolgozó polgári társadalommá alakuljon.
A „szürke eminenciás”
Amint ezek a célok teljesülnek, Bernády számára nincs miért tovább fenntartani a Blokkot. Szerinte a Blokk létrehozásának fő oka az OMP és a Nemzeti Párt közötti paktum volt, ami veszélyeztette a város magyar polgárainak az érdekeit. A két párt közötti békülési szándékát az is jelezte, hogy nem avatkozott be túlságosan a Blokk vezetőségi ügyeibe, egyfajta „szürke eminenciásként,” inkább a háttérben munkálkodott. Ebből fakadóan a szervezet adminisztrációs és egyéb tevékenységeit a Blokk tulajdonképpeni vezetősége látta el, elsősorban (az 1932 júniusában bekövetkezett haláláig) Petry Zsigmond, őt pedig Jakab Béla, Kassay Imre és Krón Ernő segítették aktív tagokként.
Az újonnan alakult párt hivatalos irodát nyitott a Bolyai u. 2. szám alatt, a Transsylvania szálló épületében. A Bernády Blokknak az OMP-vel való kibékülése az egyik vagy másik fél személyes sértettsége miatt akadozott, és ez gyakorlatilag három évig tartott. Az ún. „békekötés” valódi okai részben tisztázatlanok. A közlemények szerint a városi fiatalság vette kézbe a tárgyalás folyamatait, az egyezség körülményeiről, feltételeiről pedig szintén nincs ismeretünk, csupán az ünnepélyes aktusról: a fiatalság a béketárgyalások után felkereste Bernádyt. Felkérték, hogy lépjen vissza az OMP-be.
(a tollat pedig a Polgári Párt a Református Kollégium díszszekrényébe helyezték, megőrzésre az utókor számára). 1933. június 20-án a Polgári Párt közleményben jelentette be megszűnését, illetve egybeolvadását az Országos Magyar Párttal.
Sikeres volt a kísérlet
Bernády György politikai tevékenysége és a Magyar Polgári Demokrata Blokk létezése megosztó tényezőként volt feltüntetve. De végeredményben a város magyarságát akarta egy párt alá terelni, igaz, hogy konfliktusok és személycserék árán. Bernády társadalomszervezői kísérlete nem maradt következmények nélkül, sikeresnek tekinthető, hiszen
valamint igényeikkel addig csupán a baloldali mozgalmak foglalkoztak. Megfigyelhető, hogy Bernády pártalapítása tulajdonképpen egyben szemléletváltás is az akkor már gazdaságilag hanyatló nagypolgársággal, de az OMP arisztokrata többségű vezetőségének elitizmusával is. Kísérlete tehát, ha a fő sodorral szemben is történt, nem volt sikertelen és hiábavaló.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!