Politizálni a fősodorral szemben: Bernády és különutas pártja
Bernády politikai tevékenysége megosztó tényezőként volt feltüntetve
Nem hagyta abba a politizálást Bernády György, Marosvásárhely legendás polgármestere azután sem, hogy másodszor is elköszönt városvezetői tisztségétől. A nevével fémjelzett tömörülés a fő iránnyal szembemenve politizált, megpróbálva ismét magyar irányítás alá helyezni a várost.
Fodor János
2018. január 15., 15:002018. január 15., 15:00
Bernády 1927-től elsősorban nézetkülönbségek miatt már nem volt tagja a két világháború közötti időszak magyar képviseletét ellátó romániai Országos Magyar Pártnak (OMP), „különutasként” volt kénytelen boldogulni a politikai életben. Így egy ellenzéki regionális szintű párt létrehozásán gondolkodott, amely társadalomszervezési kísérlet is volt egyben. Az 1930-as közigazgatási választásokra az OMP marosvásárhelyi tagozata a Nemzeti Parasztpárttal kötött választási egyezséget (a közös lista vegyes, román és magyar jelöltekkel indult). Az ezzel szembeni elégedetlenséget használta ki Bernády új pártépítéséhez. A másik tényező, amelyet kihasznált, az a városi munkásság problémáinak a tematizálása volt.
Figyelt a szegényebbekre
Az 1929-es nagy gazdasági válság következményeként több gyár, nagyvállalkozás tönkrement, a válság sújtotta évek után némi fellendülés következett, melynek eredményeként konszolidálódni látszott az a kispolgári és munkásréteg, amelynek szavazataira Bernády számíthatott az új pártja, a Magyar Polgári Demokrata Blokk (MPDB) megszervezésével.
próbált odafigyelni azokra a szociálisan érzékeny tömegekre, amelyeket az OMP „polgári elitizmusa” miatt elhanyagolt. Ugyanakkor hasonló taktikával Bernády a másik oldal, a városi baloldali mozgalom vitorláiból is igyekezett a saját javára kihalászni a szelet.
Bernády számára fontos volt egyrészt, hogy egy ideig titokban tartsa a szervezkedését, másrészt pedig úgy állítsa be későbbi pártját, mint egy spontán, (mondhatni civil) alulról jövő kezdeményezés, amely a város szociáldemokrata munkásságát, a kisiparos polgárságát tömöríti, és melynek elsődleges célja a város magyar vezetésének visszaállítása. A Magyar Polgári Demokrata Blokk (MPDB) megalakulását 1930. március elején harangozta be a sajtó. A szervezet élén ekkor Petry Zsigmond elnök, Kassai Imre főtitkár álltak, akik a Blokk alapítói és követőik társaságában keresték fel lakásán Bernádyt, hogy kérjék fel pártjuk listavezetőjének.
Bernády minden bizonnyal tudhatott a kezdeményezésről, hogyha nem is az ő kérésére történt volna meg, akkor is több cikkében utalt arra, hogy saját csoportosulása volt. A sajtóban különféle reakciókat váltott ki a Bernády Blokk megjelenése. Elsősorban a felháborodás volt érzékelhető, mivel az OMP ellenében indult. Az OMP-t támogató lapok általában hibás lépésként, valamint baloldaliként állították be a szervezetet.
A Bernády Blokk céljai
A választási eredmények alapján az OMP–Parasztpárt a szavazatok 50 százalékát tudhatta magáénak, 16 jelöltet delegálva a városi tanácsba (melyből 9 magyar), a Bernády Blokknak 20 százalákos eredménnyel 7 tanácsost sikerült bejuttatnia, harmadik helyen végezve. A Simó Géza által vezetett Dolgozók Blokkjának 9 tanácsosi hely jutott a városi tanácsban.
A korabeli sajtót élénken foglalkoztatta Bernády politikai szerepvállalása
A választási eredmények kihirdetése után az MPDB kimondta további fennmaradását és működésének folytatását, mint a város gazdasági, politikai tömörülése. Bernády sajtóközleményében tudatta (és ezúttal nem tagadva, tudatosan felvállalta irányítását), hogy minden negyedik szavazatot a blokkénak tartott. Továbbá megköszönte a magyar városi és falusi munkásság és polgárság támogatását.
A Bernády Blokk céljait, programját az 1931–32-es évek folyamán, elsősorban a választások előtti felkészüléskor határozták meg markánsabban. Általában a Blokk szerepét Bernády az OMP-vel való viszonyulás mértékeként határozta meg, hosszú távon a kibékülésig, illetve mely szerint a városi magyarság képviseletét egy egységes szervezetbe kell tömöríteni, de leszögezett néhány teljesítendő pontot. Tervei szerint a Blokk nem foglalkozott és nem is fog „ún. nagy, vagy országos politikával” és kisebbségi politikával sem, csak ami Vásárhely „városi nemzeti jellegét, hovatartozandóságát, közigazgatásai és gazdasági kérdéseit érinti”. Bernády elképzelése szerint a város magyar jellegének és Székelyföldhöz való tartozásának kiemelésével
A MPDB további célja volt, hogy a somostetői Polgári Lövöldét rendbe hozzák, hogy a városi lakosok a háború előtti hangulatot idéző helyszínen kikapcsolódhassanak.
A Párt célkitűzésként jelölte meg a polgári öntudat állandóan való ébren tartását, a polgárság egy zárt sorba való tömörítését, hogy „önérzetes fajáért” és városáért dolgozó polgári társadalommá alakuljon.
A „szürke eminenciás”
Amint ezek a célok teljesülnek, Bernády számára nincs miért tovább fenntartani a Blokkot. Szerinte a Blokk létrehozásának fő oka az OMP és a Nemzeti Párt közötti paktum volt, ami veszélyeztette a város magyar polgárainak az érdekeit. A két párt közötti békülési szándékát az is jelezte, hogy nem avatkozott be túlságosan a Blokk vezetőségi ügyeibe, egyfajta „szürke eminenciásként,” inkább a háttérben munkálkodott. Ebből fakadóan a szervezet adminisztrációs és egyéb tevékenységeit a Blokk tulajdonképpeni vezetősége látta el, elsősorban (az 1932 júniusában bekövetkezett haláláig) Petry Zsigmond, őt pedig Jakab Béla, Kassay Imre és Krón Ernő segítették aktív tagokként.
Az újonnan alakult párt hivatalos irodát nyitott a Bolyai u. 2. szám alatt, a Transsylvania szálló épületében. A Bernády Blokknak az OMP-vel való kibékülése az egyik vagy másik fél személyes sértettsége miatt akadozott, és ez gyakorlatilag három évig tartott. Az ún. „békekötés” valódi okai részben tisztázatlanok. A közlemények szerint a városi fiatalság vette kézbe a tárgyalás folyamatait, az egyezség körülményeiről, feltételeiről pedig szintén nincs ismeretünk, csupán az ünnepélyes aktusról: a fiatalság a béketárgyalások után felkereste Bernádyt. Felkérték, hogy lépjen vissza az OMP-be.
(a tollat pedig a Polgári Párt a Református Kollégium díszszekrényébe helyezték, megőrzésre az utókor számára). 1933. június 20-án a Polgári Párt közleményben jelentette be megszűnését, illetve egybeolvadását az Országos Magyar Párttal.
Sikeres volt a kísérlet
Bernády György politikai tevékenysége és a Magyar Polgári Demokrata Blokk létezése megosztó tényezőként volt feltüntetve. De végeredményben a város magyarságát akarta egy párt alá terelni, igaz, hogy konfliktusok és személycserék árán. Bernády társadalomszervezői kísérlete nem maradt következmények nélkül, sikeresnek tekinthető, hiszen
valamint igényeikkel addig csupán a baloldali mozgalmak foglalkoztak. Megfigyelhető, hogy Bernády pártalapítása tulajdonképpen egyben szemléletváltás is az akkor már gazdaságilag hanyatló nagypolgársággal, de az OMP arisztokrata többségű vezetőségének elitizmusával is. Kísérlete tehát, ha a fő sodorral szemben is történt, nem volt sikertelen és hiábavaló.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Fűszeres ízű, különleges cserjénk: a boróka
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Fűszeres ízű, különleges cserjénk: a boróka
Minden, amiből étel lesz – videó
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Minden, amiből étel lesz – videó
Vérrel kódolt ellentétek
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Vérrel kódolt ellentétek
Mindig formában – Egy pálya, egy korszak, egy közösség tükre
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Mindig formában – Egy pálya, egy korszak, egy közösség tükre
Egy függöny, amely mesél
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy függöny, amely mesél
Egy nap ízekben és arányokban
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Egy nap ízekben és arányokban
Duplán sütőtökös csiga
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Duplán sütőtökös csiga
Fábián Tibor: Csészék a vitrinben
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Fábián Tibor: Csészék a vitrinben
Robogókon szelték át a kontinenseket
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Robogókon szelték át a kontinenseket
Hangolódjunk együtt az ünnepre: A nagy mézeskalács játék
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
Hangolódjunk együtt az ünnepre: A nagy mézeskalács játék
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!