
Ha minden bezár Pesten, akkor is van egy helye TSz-nek, ahová van kulcsa
Tóth Szabolcsot, TSz-t legtöbben a Dumaszínházból, a Szomszédnéni Produkciós Iroda humortársulat tagjaként ismerik, de azt talán kevesen tudják, hogy sörszakértő is. Na, nem azért, mert korsószámra issza. A jelenleg Budapesten élő csíki humorista három évvel ezelőtt nyitott a belvárosban sörözőt. Hogy végül miért nem Bökős Kuvik lett a hely neve, és a tulajdonosának hogyan is alakult a sörök iránti érdeklődése, egy frissen csapolt kézműves sör mellett beszéltük el.
2018. február 23., 15:002018. február 23., 15:00
2018. február 23., 15:272018. február 23., 15:27
Az első sörét egy 1300-as Dacia anyósülésén itta meg még középiskolás korában. Az autó a garázsban volt, ott rejtőzködtek el a haverjával véghezvinni ezt az irdatlan bűntettet. Akkor még nem ízlett. Később már igen – kezdi a söröző nyitásának történetét TSz.
„Sokáig egyszerű fogyasztója voltam a sörnek, aki még azzal sincs teljesen tisztában, hogy mi is az a négy alapanyag, amiből a sör készül. Viszont amikor Budapesten elkezdődött az úgynevezett »sörforradalom« és megjelent néhány kézműves sör az egyik kocsmában, én pedig épp arra jártam és belebotlottam egy ilyen sörbe, megkérdeztem a csapost, hogy ez mi.
Akkor kezdett el komolyabban érdekelni a sör. Utánaolvastam, beszélgettem a pultosokkal, részt vettem egy sörfőző kurzuson is, szóval egy idő után egyre tisztábban láttam a témában, az viszont soha nem fordult meg a fejemben, hogy saját sörözőm legyen. Erre egy barátom, Miki vett rá. Ő, amikor már négy-öt sört elfogyasztott, mindig előhozakodott kedvenc témájával, hogy nyitnunk kéne valamit. Erre mindig mondtam, hogy persze Miki, nyitunk valamit, de természetesen soha nem gondoltam komolyan. Aztán amikor egy nap józanon kérdezte meg ugyanezt, annyira meglepődtem, hogy beleegyeztem. Sokáig azt fontolgattam, hogyan tudnék kimászni a dologból, de
Azóta annyit változott a helyzet, hogy most már nem Mikivel, hanem a párommal működtetjük, tehát mondhatni »családi vállalkozás« lettünk.”
Mivel ez a hely a Tompa utca és a Páva utca sarkán van, felvetődött, hogy legyen Tompa Páva a neve, de nem messze tőlük van egy Tompa Angyal nevű hely, így ezt elvetették. Ezt követően kérdezték meg az interneten is az ismerősöket, hogy milyen nevet javasolnak. Volt, aki azt ajánlotta, hogy ha már nem Tompa Páva, akkor legyen Bökős Kuvik. Ez a név sokáig versenyben volt. Végül Litkai Gergely egyik javaslata, a Pepin nyert, aminek azért is örült a tulajdonos, mert maga is nagy Hrabal-rajongó, Pepin bácsi anekdotáit különösen kedveli. Ezért is „bukkan” fel a sörözőben imitt-amott egy-egy mosómedve.
Meséli, többen megvádolták, hogy azért van sörözője, hogy beszerzési áron tudjon fogyasztani. „Ezt a vádat sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom.
Sörfesztiválokra sem azért járok már, hogy szórakozzam, vagy az időmet vesztegessem, hanem kifejezetten szakmai megfontolásból. Vannak törzsvendégeink, akiknek személyre szabott korsóval kedveskedünk, magam gravírozom ezeket a korsókat kézzel, de már van olyan korsó, amelyet az egyik vendég gravírozott a haverjának, nem éppen józan állapotban, ez látszik is a korsón. Amivel nem számoltam, hogy egy ilyen hely üzemeltetése jelentős adminisztrációs feladatmennyiséggel jár. Például nem mindegy, hogy milyen szappant tartunk, mert az antibakteriális nem jó. Kérdeztem az ÁNTSZ képviselőjét, hogy akkor mégis milyen kell? Hát olyan, amelyik fertőtlenítő hatású. Mert? Mert az megöli az összes baktériumot.
Meg aztán óhatatlanul kialakulnak konfliktusok, amelyek egy ilyen konfliktuskerülő embert, mint én, eléggé megviselnek. Ilyen konfliktusunk van néhány lakóval, ennek folyományaként az önkormányzattal, még bírósági tárgyalásunk is volt, de idénre ezek lecsillapodni látszanak.”
A – már sörmintás – sörlapon több magyarországi kézműves sörfőzde kínálata szerepel, és bő információ áll a vendégek rendelkezésére, hogy mit is fogyaszthatnak. De mit is jelent a sörfajták mellett feltüntetett IPA vagy APA? – kérdezzük a szakitól. Megtudjuk, az IPA az India pale ale rövidítése. A pale ale világos felső erjesztésűt jelent, az India pedig azt, hogy ez a sörtípus úgy alakult ki, hogy amikor India egy adott percen Anglia lett, és oda hajókkal szállították a sört, az a hosszú út során megromlott. Az angolok rájöttek, hogy ha magasabb alkoholtartalmúra főzik a sört és sokkal intenzívebben komlózzák, az tartósítja, így kibírja a több hónapos utat is. Szóval az IPA egy erősen komlózott, nagyobb alkoholtartalmú sört jelent. Az APA az american pale ale rövidítése. Ez nem annyira erős, viszont intenzíven komlózott, kifejezetten amerikai komlókkal.
Párjával, egyfajta családi vállalkozásként működtetik a helyet
„De ezeken a típusokon belül is számtalan változat létezik, például attól függően, hogy milyen komlót használnak, mikor teszik bele, szóval eléggé összetett dolog. Arról, hogy miért épp a kézműves sör a kedvencem, csak annyit mondanék, amit az egyik sörfőzőtől hallottam. Mindenki tudja, hogy az előző este a konyha asztalán felejtett, félig teli nagyüzemi dobozos sör másnap reggel, melegen borzalmas.
Ez azért elég nagy különbség” – mutat rá Szabolcs, akit nemrégiben a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Ez a sör című kiállításán kértek fel vendég-tárlatvezetőnek.
Ezen a „sörös” kiállításon a sörfőzés folyamatát, a magyar sörfőzés történetét és a különböző korok fogyasztási kultúráját lehet megismerni. „A magyar sörfőzés történetéről nem sokat tudtam, úgyhogy elolvastam egy jó nagy tanulmányt, amit a múzeum munkatársaitól kaptam, majd amikor befejeztem, rájöttem, semmire nem emlékszem belőle. Szerencsére az volt a plakáton, hogy szubjektív tárlatvezetés, szóval mindjárt ez elején tisztáztam, hogy a szubjektív jelen esetben azt jelenti, hogy nem értek hozzá, szóval nem kell komolyan venni, és innentől kezdve már mondhattam bármit” – zárja kacagva a beszélgetést TSz.
A sörünk is elfogyott, rövid tanakodás után újabb kört rendeltünk hát, és egy újabb beszélgetésbe kezdtünk. De az már egy másik történet...
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!