
Görög Joachim életútja, Gyergyószentmiklós történelmének szilánkjai kerültek elő
Fotó: Balázs Katalin
Az örmény plébánia melléképületében, nagy szekrényben lapult évekig egy olyan doboz, amelynek értékét talán még most, hogy előkerült sem lehet felbecsülni. Tartalmaz rengeteg régi fényképet, dokumentumot, köztük Görög Joachim számos kéziratát. Gál Hunor plébános szándéka egyértelmű, már csak a kivitelezés módját kell megtalálni.
2018. január 12., 16:152018. január 12., 16:15
Örök titok marad, hogy került a doboz a garázsba. A lényeg, hogy a jelenlegi örmény plébános rábukkant, és nagy meglepetéssel mutatta tartalmát. „Tavaly télen kerestem valamit a garázsban, s ott találtam meg Sahin Bertalan, az utolsó Róma által kinevezett, de soha be nem iktatott örmény kormányzó munkakönyvét. Kezdtem keresgélni a szekrényben, s rátaláltam egy nagy dobozra, melyből sorban kerültek elő fényképek, személyes iratok, kinevezések... Többek között feltárult akkor és ott előttem Görög Joachim életútja is” – mondja Gál Hunor plébános.
A méretesebb dobozból kerültek elő fényképek arról, hogyan fogadták az első világháború kitörését Gyergyószentmiklós piacterén, milyen volt egy hajdani majális a Szent Anna kápolnánál, amikor ismerkedni és imádkozni jártak oda. Iskolás, óvodás csoportképek apácákkal, papokkal pózolva... Számos fényképen jelennek meg egyházi elöljárók, köztük Görög Joachim gyerekként és felnőttként, különböző személyiségek, például Károly király társaságában. A képek mellett kéziratok: Görög prédikációi, ünnepi beszédei, levelezései. Ő nem vezette a Domus Historiát, de a doboz tartalma, illetve az, amit mások írtak róla, teljes képet adhatnak életútjáról – ezt feltételezi Gál Hunor lelkipásztor, és annak módját keresi, hogy a meglelt érték legyen közkinccsé tehető.
A cikornyás kéziratokat már forgatta annyit, hogy viszonylag folyékonyan tudja olvasni, ez viszont még kevés.
De mit tudunk a szenátorról, arról, aki Kossuth Lajos temetésén mondott beszédet, és sejtjük-e, miért éppen ő érdemelte meg, hogy a gyergyószentmiklósi örmény temetőben sírhantja fölé az egyetlen mauzóleumot emeljék?”
Nagy események és hétköznapok
A Magyar Katolikus Lexikon szerint Görög Joachim Szamosújváron, Belső-Szolnok vármegyében született 1862. február 23-án, elhunyt Gyergyószentmiklóson 1928. február 6-án. A gimnáziumot Szamosújváron, Kolozsváron és Gyulafehérváron, a teológiát ugyanott végezte, magyar-latin szakon Kolozsváron szerzett diplomát. 1885-ben Bécsben szentelték pappá, 1886-ban már plébános volt Gyergyószentmiklóson, 1892-től a lelkipásztori munka mellett tanár volt a római katolikus leány polgári iskolában. 1893-tól esperes, 1898–1903. között a polgári fiúiskola tanára. 1904-ben helyreállíttatta az örmény templomot, 1908-tól a római katolikus leánynevelő intézet igazgatója. 1917-ben címzetes kanonok, 1918-ban szentszéki tanácsos lesz. Az elcsatolás után a gyergyói Magyar Párt vezetője volt, 1922-től püspöki biztos, 1926-tól parlamenti képviselő, szenátor. Ezek a nagy évfordulók életében, közöttük vannak azok a hétköznapok, amelyek immár megmentődhetnek a feledéstől.
Prédikációi ma is aktuálisak. Gál Hunor elmondta, volt eset, hogy részeket idézett tőle a szentmiséken. Gyakran belefoglalt beszédeibe történelmi tényeket, a Titanic elsüllyedéséről is szólt. Silabizáljuk az egyik ívet: „Midőn Nagy Sándor, a világhódító macedon fejedelem betegségben szenvedett, barátai sajnálkozván fejezték ki előtte, hogy vele is meg kellett történnie ennek. Nagy Sándor azonban így szólt: barátaim, sok jót hozott nekem a betegség, mert megintett, hogy én is ember vagyok, mégpedig halandó...”
Banális betegség vetett véget életének. A Domus historiában utóda, Vákár József plébános írta: „Végtelenül fájó, hogy a jubileum utolsó ünnepeltetése volt az életében a férfikora szép teljében lévő Görögnek. 1928. február első napjaiban influenzás tünetei voltak. Közben egy szálkaszúrással sebezte meg bal hüvelykjét. Nem törődött vele, kicsinységnek tartotta. Pedig az infekció már testébe, vérébe hatolt. Bár lázasnak érezte magát, mégis megjárta Maroshévízt, hogy lelki vigaszt vigyen egy súlyos betegnek. Holott ő maga is akkor már végzetesen súlyos beteg volt. Részt vett ilyen állapotban a helyi Szociális Misszió estélyén, sőt prológot mondott. Itt már a közösség is tapasztalta, hogy Görögnél a szokott jókedv helyét bizonyos lehangolt nyomottság váltotta fel. Nem csoda, ekkor már a halál jegyese volt (...) emberi erő és tudás nem segített rajta.”
Ma is üzenettel bíró prédikációkat talált Gál Hunor a
Fotó: Balázs Katalin
Az akkori hírlapok a legmélyebb megrendülés hangján szóltak haláláról. Hatalmas temetést szervezett számára az egyházközség. Halála után a következő évben állítottak közadakozásból hantja fölé mauzóleumot, az egyetlent Gyergyószentmiklóson.
„Ismerünk nagy szónokokat, nagy embereket, akiknek a munkássága hatalmas volt. Ő ezek közül is kimagaslott. Kötelességünk visszahozni a köztudatba” – szögezi le a plébános. Az már körvonalazódik, hogy idén ősszel Főpapjaink nyomában zarándoklatot szervez, a szülőföldet, Szamosújvárt és Gyulafehérvárt, Kolozsvárt is felkeresve, Görög Joachim mellett megemlékezve a gyergyószentmiklósi születésű, örmény katolikus apostoli kormányzó Lengyel Zoltánról is, de a fellelt tárgyi hagyatékot is szeretné hasznosítani. Ehhez további ötletadókra, segítőtársakra van szükség. Olyanokra, akik szívesen hozzájárulnának Görög Joachim feltámasztásához.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!