
Görög Joachim életútja, Gyergyószentmiklós történelmének szilánkjai kerültek elő
Fotó: Balázs Katalin
Az örmény plébánia melléképületében, nagy szekrényben lapult évekig egy olyan doboz, amelynek értékét talán még most, hogy előkerült sem lehet felbecsülni. Tartalmaz rengeteg régi fényképet, dokumentumot, köztük Görög Joachim számos kéziratát. Gál Hunor plébános szándéka egyértelmű, már csak a kivitelezés módját kell megtalálni.
2018. január 12., 16:152018. január 12., 16:15
Örök titok marad, hogy került a doboz a garázsba. A lényeg, hogy a jelenlegi örmény plébános rábukkant, és nagy meglepetéssel mutatta tartalmát. „Tavaly télen kerestem valamit a garázsban, s ott találtam meg Sahin Bertalan, az utolsó Róma által kinevezett, de soha be nem iktatott örmény kormányzó munkakönyvét. Kezdtem keresgélni a szekrényben, s rátaláltam egy nagy dobozra, melyből sorban kerültek elő fényképek, személyes iratok, kinevezések... Többek között feltárult akkor és ott előttem Görög Joachim életútja is” – mondja Gál Hunor plébános.
A méretesebb dobozból kerültek elő fényképek arról, hogyan fogadták az első világháború kitörését Gyergyószentmiklós piacterén, milyen volt egy hajdani majális a Szent Anna kápolnánál, amikor ismerkedni és imádkozni jártak oda. Iskolás, óvodás csoportképek apácákkal, papokkal pózolva... Számos fényképen jelennek meg egyházi elöljárók, köztük Görög Joachim gyerekként és felnőttként, különböző személyiségek, például Károly király társaságában. A képek mellett kéziratok: Görög prédikációi, ünnepi beszédei, levelezései. Ő nem vezette a Domus Historiát, de a doboz tartalma, illetve az, amit mások írtak róla, teljes képet adhatnak életútjáról – ezt feltételezi Gál Hunor lelkipásztor, és annak módját keresi, hogy a meglelt érték legyen közkinccsé tehető.
A cikornyás kéziratokat már forgatta annyit, hogy viszonylag folyékonyan tudja olvasni, ez viszont még kevés.
De mit tudunk a szenátorról, arról, aki Kossuth Lajos temetésén mondott beszédet, és sejtjük-e, miért éppen ő érdemelte meg, hogy a gyergyószentmiklósi örmény temetőben sírhantja fölé az egyetlen mauzóleumot emeljék?”
Nagy események és hétköznapok
A Magyar Katolikus Lexikon szerint Görög Joachim Szamosújváron, Belső-Szolnok vármegyében született 1862. február 23-án, elhunyt Gyergyószentmiklóson 1928. február 6-án. A gimnáziumot Szamosújváron, Kolozsváron és Gyulafehérváron, a teológiát ugyanott végezte, magyar-latin szakon Kolozsváron szerzett diplomát. 1885-ben Bécsben szentelték pappá, 1886-ban már plébános volt Gyergyószentmiklóson, 1892-től a lelkipásztori munka mellett tanár volt a római katolikus leány polgári iskolában. 1893-tól esperes, 1898–1903. között a polgári fiúiskola tanára. 1904-ben helyreállíttatta az örmény templomot, 1908-tól a római katolikus leánynevelő intézet igazgatója. 1917-ben címzetes kanonok, 1918-ban szentszéki tanácsos lesz. Az elcsatolás után a gyergyói Magyar Párt vezetője volt, 1922-től püspöki biztos, 1926-tól parlamenti képviselő, szenátor. Ezek a nagy évfordulók életében, közöttük vannak azok a hétköznapok, amelyek immár megmentődhetnek a feledéstől.
Prédikációi ma is aktuálisak. Gál Hunor elmondta, volt eset, hogy részeket idézett tőle a szentmiséken. Gyakran belefoglalt beszédeibe történelmi tényeket, a Titanic elsüllyedéséről is szólt. Silabizáljuk az egyik ívet: „Midőn Nagy Sándor, a világhódító macedon fejedelem betegségben szenvedett, barátai sajnálkozván fejezték ki előtte, hogy vele is meg kellett történnie ennek. Nagy Sándor azonban így szólt: barátaim, sok jót hozott nekem a betegség, mert megintett, hogy én is ember vagyok, mégpedig halandó...”
Banális betegség vetett véget életének. A Domus historiában utóda, Vákár József plébános írta: „Végtelenül fájó, hogy a jubileum utolsó ünnepeltetése volt az életében a férfikora szép teljében lévő Görögnek. 1928. február első napjaiban influenzás tünetei voltak. Közben egy szálkaszúrással sebezte meg bal hüvelykjét. Nem törődött vele, kicsinységnek tartotta. Pedig az infekció már testébe, vérébe hatolt. Bár lázasnak érezte magát, mégis megjárta Maroshévízt, hogy lelki vigaszt vigyen egy súlyos betegnek. Holott ő maga is akkor már végzetesen súlyos beteg volt. Részt vett ilyen állapotban a helyi Szociális Misszió estélyén, sőt prológot mondott. Itt már a közösség is tapasztalta, hogy Görögnél a szokott jókedv helyét bizonyos lehangolt nyomottság váltotta fel. Nem csoda, ekkor már a halál jegyese volt (...) emberi erő és tudás nem segített rajta.”
Ma is üzenettel bíró prédikációkat talált Gál Hunor a
Fotó: Balázs Katalin
Az akkori hírlapok a legmélyebb megrendülés hangján szóltak haláláról. Hatalmas temetést szervezett számára az egyházközség. Halála után a következő évben állítottak közadakozásból hantja fölé mauzóleumot, az egyetlent Gyergyószentmiklóson.
„Ismerünk nagy szónokokat, nagy embereket, akiknek a munkássága hatalmas volt. Ő ezek közül is kimagaslott. Kötelességünk visszahozni a köztudatba” – szögezi le a plébános. Az már körvonalazódik, hogy idén ősszel Főpapjaink nyomában zarándoklatot szervez, a szülőföldet, Szamosújvárt és Gyulafehérvárt, Kolozsvárt is felkeresve, Görög Joachim mellett megemlékezve a gyergyószentmiklósi születésű, örmény katolikus apostoli kormányzó Lengyel Zoltánról is, de a fellelt tárgyi hagyatékot is szeretné hasznosítani. Ehhez további ötletadókra, segítőtársakra van szükség. Olyanokra, akik szívesen hozzájárulnának Görög Joachim feltámasztásához.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!