Olcsó, de jó ötlet-e a felfújható medence?
Mi az otthoni hűsölés ára?
Fotó: Rédai Attila
Végre itt a meleg nyár, s megszaporodtak a Facebookon is azok a fotók, amelyek az olcsó, fejfújható medencékről készültek. De vajon tényleg megéri ezekbe – még ha oly keveset is – befektetni? És milyen feltételek mellett? Leteszteltük.
Rédai Attila
Rédai Attila
2018. augusztus 10., 16:012018. augusztus 10., 16:01
2018. augusztus 10., 16:022018. augusztus 10., 16:02
Személy szerint én jóval a melegebb évszak beállta előtt, még májusban megvásároltam egy ilyen medencét, és nem is kellett sokáig várjak az első beüzemeléshez, ugyanis akkor még úgy nézett ki, hogy hosszú, meleg nyarunk lesz. Aztán úgy történt, hogy egyetlen délután kipróbálhattuk, de aztán egészen mostanig, augusztus közepéig kellett várni a következő alkalmas hétvégére, hogy élvezhessük az otthoni, udvarbéli medence feltételezett áldásait.
De ez egy másik történet. Ami a lényeg, hogy néhány megosztható tapasztalattal felvérteztem már magam ahhoz, hogy átadva más már ugyanazokat a hibákat esetleg ne kövesse el, mint én.
Egy kézi pumpa bőven elég a felfújáshoz
Fotó: Rédai Attila
Kezdjük azzal, hogy mint természetesen kiderült, nem elég önmagában a medencét megvásárolni, legalább néhány kiegészítő azért szükséges hozzá. Ilyen kötelező dolog a medencét lefedő ponyva. Ez olyan 30 lejes pluszt jelentett az általam kiválasztott, 244x76-os medence 100 lej alatti árához, és tényleg érdemes rászánni ennyit, hisz praktikusan, hatásosan megóvjuk a medence vizét éjszakánként a belekerülő piszoktól, rovaroktól. És – amennyiben nem rendelkeznénk ilyennel – kell még egy speciális pumpa is. Ennél sem érdemes azonban túl nagy költségbe verjük magunkat. A medence vázát alkotó felfújható rész ugyanis nem túl nagy, különösebb gépesítésre nincs szükség, egy 20 lejes, kézzel hajtható, megfelelő fújókás szerkezet bőven megteszi. Ezzel mintegy öt perc alatt már végzünk is a felfújással, mehet a medencébe a víz.
A medence feltöltésénél érdemes úgy kalkulálni, hogy aznap, amikor vizet engedünk bele – hacsak nem rendelkezünk melegvizes forrással, vagy nem a lakásból a melegvizet akarjuk kivezetni –,
Ez legalábbis Csíkszeredában, ahol a vezetékes víz hőmérséklete még ebben az időszakban sem melegedik a kézfájdító hideg tartomány fölé. Így ha mondjuk szombaton akarnánk feredőzni, akkor pénteken már fújjuk fel a medencét és töltsük meg. Éjszakára mindenképpen takarjuk le, reggel vegyük le róla a ponyvát, s reménykedjünk benne, hogy akkor délutánra már alkalmas lesz a víz a hosszasabb lubickolásra.
Jó tudni, hogy a medence felállításnál és legalább egy-két órát eltartó feltöltésénél érdemes megfogadni a használati utasítás azon tanácsát, hogy
nem fog elbillenni egyik vagy másik irányba – mint ahogy nálam mindkét alkalommal. Persze a vízszintes medence első feltétele a vízszintes talaj, s hiába tűnik egyenesnek az udvarunk, a vízszintestől valójában sokszor távol áll. Az élvezeti faktort azonban ez nálunk nem nagyon befolyásolta, legfeljebb esztétikai problémát jelentett, de azon meg hamar túl tudtuk tenni magunkat.
A biztonsági előírások között kerítésépítés is szerepel
Fotó: Rédai Attila
Manapság már a felfújható medencéket is könnyen fel tudjuk szerelni vízforgató berendezéssel, de vajon érdemes-e? Az én tapasztalatom az, hogy nem nagyon. Ahhoz, hogy a medence vize algásodni kezdjen, legalább 3-4 nap el kell teljen. Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk hétvégenként használjuk, s utána mindig leengedjük, akkor ilyen problémánk nem lesz.
két köbméter vizet tudunk engedni bele, ennek szolgáltatótól függően nagyjából ennyi az ára. Ki lehet számolni, hogy hányszor lehet abból a plusz költségből friss vízzel megtölteni a medencénket. Ráadásul úgy, hogy ezen a hűvös, esős nyáron eddig mindössze kétszer volt erre alkalom, lehetőség, és nemsokára vége is van a nyárnak.
Persze ha nem szeretnénk minden hétvégén a feltöltéssel bajlódni, van egy megfelelő területünk, helyünk, ami alatt nem pusztul ki a fű, illetve nem nagyon bánjuk, ha kipusztul, akkor elképzelhető, hogy érdemes belefektetni egy ilyen berendezésbe: a 2-300 lejes árkategóriában már vásárolhatunk olyan medencét, ami vízforgató pumpával és szűrővel is kombinálva van. Ezekhez továbbá szükséges még algaölő vegyszer is, amelynek literéért vagy kilójáért további 20-30 lejt kell leperkáljunk, s akkor ott vannak még a különböző oxigén aktivátorok, klórtabletták vagy granulátumok, alkalinos szerek, amelyekre szintén költhetünk, ha akarunk vagy szükségét látjuk. Vízforgató berendezések persze akadnak párszáz lejnél drágábbak is, szóval van hová elköltsük a pénzünket, ha nagyon akarjuk.
Medence és a ponyvája. Nem szép, de hasznos
Fotó: Rédai Attila
Bármennyit is költünk, annak azért legyünk tudatában, hogy akár a 100 lejes szuperolcsó medencét, akár a több ezer lejes, fémvázas változatát választjuk, úszkálni azért nem fogunk tudni egyikben sem. Ezek arra alkalmasak, hogy a forró nyári délutánokon lehűthessük magunkat, a csemetéknek pedig ennél igazából nem is kell több a vizes viháncoláshoz. Úszásra továbbra is az erre alkalmas strandokat és uszodákat érdemes felkeresnünk – hacsak nem építünk az udvarra egy úszómedencét. De arról alighanem soha nem fogok beszámolót írni a Ligetre.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
Ötven festmény a kerítésen: így költözött Nagy Imre művészete Csíkszereda utcáira
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!