Mozgáshoz segít embert, motorkerékpárt: György Zoltán Magor

– Mivel foglalkozik egy gerincsebész? Milyen betegségek esetén fordulnak önhöz a páciensek?
– A gerincsebész egy csapat része, a társszakmák nélkül mit sem ér, mert a gerincgyógyászat egy igazi csapatmunka. Ebből a gépezetből nem hiányozhat senki. A gerincsebész akkor kerül képbe, amikor a konzervatív (nem sebészi) kezelések nem járnak eredménnyel. A beteg kivizsgálása során készült leleltek, a beteg panaszai és a klinikai kép alapján, a szakma szigorú szabályait betartva születik döntés a gerincsebészeti ellátás módjáról. A gerinc kopásos folyamatai révén idegelem összenyomatás, instabilitás, deformitás stb. alakulhat ki. A daganatos betegségek áttétet adhatnak, és létezik a gerincből kiinduló daganattípus is. Mindezek mellett a gerinc gyulladásos betegségei és a sérülésből adódó gerincbetegségek tarkítják az ellátási palettát. Kijelenthető, hogy e betegségek, néhány eset kivételével, mind fájdalommal, esetlegesen neurológiai deficittünetekkel járnak. Egy gerincsebésznek és csapatának erre kell választ adnia. Ennek megfelelően a gerincsebész idegelemeket szabadít fel, szükség esetén stabilizál, deformitást korrigál, daganatot távolít el, vagy kisebbít meg. A gerincsebészet egy kifejezetten dinamikusan fejlődő ágazata a mozgásszervi sebészetnek. Számos gerincsebészeti technika létezik, s mindenik elsődleges célja a fájdalom radikális csökkentése, az idegelemek védelme és végül ezek eredményeképpen az életminőség javítása.

– Amellett, hogy gerincsebész, egy újonnan létrejött gerincgyógyászati központ szakmai vezetője is. Hogyan került ide?
– Az önállóság vágya engem is foglalkoztatott. Egy régi barátom mutatott be a TritonLife csoport alapító tulajdonosainak. A cég ma Magyarország legdinamikusabban fejlődő magánellátó rendszere. Dr. Fábián Lajossal és Fábián Gergellyel először nyár elején egyeztettünk. Az első pillanattól közös nyelvet beszéltünk. A megbeszélések eredményeképpen létrejött a Tritonlife Gerincgyógyászati Központ, amelynek társalapítója és résztulajdonosa lettem. Emellett a központ szakmai vezetésére is felkértek. Innentől felpörögtek az események. A kubatúra (orvosi tér – szerk. megj.) berendezése a jól szervezett és inspiráló közegben olajozottan ment. Az eszközök és műszerpark beszerzésében, az implantátumcsalád kiválasztásában nem volt kompromisszum. Természetesen a legkorszerűbb eszközök állnak rendelkezésre. És eljött szeptember elseje, amikor elkezdhettem a rendelést, és a gerincsebészeti ellátást igénylő betegek fogadására is teljesen fel voltunk készülve. A tempó, ahogy egy gondolatból valóság lett, elképesztő volt. Alig pár hónap, és a gerincsebészeti ellátás is elindult.

 – Tartja-e a kapcsolatot szülővárosával, az erdélyi orvosszakmával?
– Természetesen igen, van kapcsolatom szülővárosommal. Gyermekkorom meghatározó élményei, emlékei máig igen élénken élnek bennem. Rokonok, barátok, erdők, hegyek várnak látogatóba időről időre. Marosvásárhelyi és sepsiszentgyörgyi idegsebész és ortopéd kollégákat egy közelmúltban operált sepsiszentgyörgyi beteg kapcsán ismertem meg. A páciens egy nem gyógyuló gerinctrauma kapcsán került a látóterembe, akit itt, Budapesten operáltam meg. Akkor felmerült bennem a kérdés, hogy miért nem a sepsiszentgyörgyi kórházban történt a műtét. Ezt követően intenzíven kezdtünk foglalkozni azzal, hogy a sepsiszentgyörgyi gerinctrauma ellátást hogyan lehetne az elvárható szintre hozni, miközben kijelenthetjük, hogy operatív gerinctrauma ellátás Sepsiszentgyörgyön nincs. Akkor felajánlottam, hogy a gerinctraumát illető alap gerincsebészeti technikai tudásomat szívesen átadom. Sajnos a tervek megvalósulását a Covid–19-járvány megállította, de én továbbra is eltökélt vagyok. Pár hete a tervek ismét előkerültek, és a tervezési fázis tovább folytatódik. Reményeim szerint 2022 márciusában már eredményeket is fel tudunk mutatni. Természetesen ajtóm, akárcsak eddig, az erdélyi páciensek előtt is nyitva áll.

– Korábban egy interjúban mesélt a hobbijáról, a motorbiciklik szereléséről, a kétkerekű járművek átalakításáról. Honnan ered ez a szenvedély?
– Nem sok szabadidőt enged a szakmám, és a kiégés pallosa is minden orvos feje felett ott lebeg. Ezzel a tevékenységgel kikapcsolódtam, miközben hasonló – Csíkszentmihályi Mihály által megfogalmazott – flow-élményben volt részem a garázsban szerelés közben, mint amikor a műtőben állok. Természetesen a családommal töltött idő rovására sosem ment ez a foglalatosság, illetve mindig törekedtem e kényes egyensúly megtartására, hogy versenyt futva a rohanó idővel gyermekim életének is része lehessek. Először csak szakirodalmat olvastam. Később megálmodtam egy motort, az eredetit szétszedtem, átalakítottam, majd apránként, néha külső segítséget is elfogadva újjáépítettem. A munkámhoz hasonlóan ebben is a mobilitás biztosítását látom a legfontosabbnak. Egy motor akkor kerül kész állapotba, ha gurul. Egy páciens akkor minősíthető gyógyultnak, ha jár, érez, fájdalommentesen örül a mindennapoknak. Ez, ami vezérel, ezért dolgozom.