
A nők szerepének fontosságára hívják fel a figyelmet az innovációban is
Fotó: Pixabay.com
Kávéfilter, golyóálló mellény, papírzacskó, autó-ablaktörlő – csak néhány olyan találmány, amelyet egy-egy női fejlesztőnek köszönhetünk. Vigh Beáta szellemi tulajdonjogi ügyvéddel, az Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatal hivatalos engedélyével rendelkező márkavédelmi szakértővel a nők és az innováció kapcsolatáról beszélgettünk.
2018. április 25., 17:002018. április 25., 17:00
– A Nemzetközi Szellemi Tulajdonjogi Hivatal a szellemi tulajdon világnapjának (április 26.) ez évi tematikájának címéül azt adta, hogy A változás erősítése: nők az innovációban és a kreativitásban. Miért tarthatták ezt fontosnak?
– A nők nagyon gyakran, méltatlanul éppen úgy vannak jelen az innováció vagy a tudományos kutatás területén, mint a háztartásban: munkájuk láthatatlan marad. Erre a jelenségre, illetve a nők szerepének fontosságára szeretné felhívni a Nemzetközi Szellemi Tulajdonjogi Hivatal a figyelmet az ünnep alkalmával, ezért is szerepel a címben az, hogy a változás erősítése. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a nők a kreativitás olyan szegmenseit tudják behozni a munkájukba, és ezáltal a fejlődést elősegíteni, amelyek egyediek, amelyek nélkül sok koncepció hiányos maradna.
– Van egy előre alkotott képe a társadalomnak arról, hogy körülbelül melyek azok a tevékenységi területek, ahol a nők kiemelkedhetnek. Létezik erre cáfolat?
– Nem hiszem, hogy cáfolni vagy bizonyítani kellene bármit is.
Példaként említeném Ada Lovelace 19. századi matematikus hölgyet, aki jóval azelőtt megírta az első számítógépprogramot, hogy a számítógépek bevezetése egyáltalán elkezdődött volna. Egy évszázadba került, mire elismerték, hogy ő volt az első, aki meglátta a számítógépekben rejlő kreatív potenciált. Szintén az 1800-as években például Tabbitha Babbit kitalálta a körfűrészt egy massachusettsi fűrészüzemben, bár sosem szabadalmaztatta találmányát. Már a középkorban is akadtak szép számmal tudósok a nők körében, az egzakt tudományok területén is, itt tartják számon Theodóra császárnét vagy Bingeni Hildegard német természettudóst.
Gondolnánk, hogy az ablaktörlő női találmány?
Fotó: Pixabay.com
– Napjainkban mekkora része van a nőknek az innovációban való részvételben?
– Nincsen erről pontos képünk, mivel nehezen mérhető adat. A Nemzetközi Szellemi Tulajdonjogi Hivatal készített egy statisztikát, hogy melyek azok a területek, ahol a nők a legaktívabbak: a biotechnológia (58%), farmakológia (55%), organikus kémia (54%). Azok a területek pedig ahol a legkevésbé aktívak: a motorok, pumpák, turbinák fejlesztése (15%), gépalkatrészek (14%), szállítás (13%), mechanikai elemek (11%).
– Vannak-e ma megfigyelhető trendek a női innováció, kreativitás területén?
– Talán nem nevezhető még trendnek, de mindenképpen megfigyelhető, hogy a nők rendkívül kreatív megoldásokat találnak napjaink problémáira. Ott van például Sandra Mjöll, aki a startupjában olyan vérmaradványokat vásárol fel, amelyek már használhatatlanok a vérbankok számára, és hasznos vérlemezketermékeket állít elő belőlük, előbbre lendítve ezáltal az őssejtes technológiák fejlődését, vagy ott van Mathebe Molise Dél-Afrikából, aki vállalkozása által – Beauty on Tapp – összeköti a kisebb szépségvállalkozásokat az ügyfeleikkel. Thing Shih az automatikus diagnosztizálást is lehetővé tevő mobil applikációja által teszi szélesebb körben elérhetővé az egészségügyi szolgáltatásokat, segítve ezzel az orvosok és egészségügyi szervezetek munkáját is, Sarah Evans a tisztább vizekért dolgozik, Rocio Alcocer pedig a zéró szemetet termelő konyha és a tiszta, műanyagmentes csapvízért tesz még az Instagramon is.
Hasznos, praktikus dolgokat találtak fel a hölgyek, például a papírzacskót vagy a kávéfiltert is
Fotó: Pixabay.com
– Az általad említett projektek esetén az innováció és a szellemi tulajdonjog kapcsolata is fontos?
– Természetesen. Az innováció területén dolgozó nők számára azt is tudatosítani kell, hogy le kell védeniük az ötleteiket, márkáikat is ahhoz, hogy megvédjék magukat a hamisításoktól, azoktól a csalóktól, akik ellophatják és hasznot húzhatnak az ötleteik gazdasági potenciáljából. A fent említett nők például mind felismerték a szellemi jogaik védelmének fontosságát, és többen voltak olyanok is, akik még azelőtt levédették a szabadalmukat vagy márkájukat, hogy egyáltalán látszott volna, jövedelmező lehet-e az ötlet.
Ilyen női találmány például a kávéfilter, a golyóálló mellény, a papírzacskó, az autó ablaktörlője stb.
Vigh Beáta szellemi tulajdonjogi ügyvéd, márkavédelmi szakértő
– Hogyan látod az itthoni női jelenlétet az innovációban?
– Biztosan van, és jelentős. Sajnos a személyes tapasztalatom kevés, hiszen tíz éve dolgozom márkák levédésével, de alig akadt női ügyfelem, inkább férfiakkal volt szerencsém dolgozni. Most úgy látom, az elmúlt években egy akár mozgalomnak is nevezhető hullám indult el, amely arról szól, hogy
Tudomásom van néhány érdekes projektről, és örömmel értesültem arról, hogy egy erdélyi nőkből álló vállalkozói csoport is körvonalazódni látszik, amelynek célja segíteni egymást a tevékenységeiben. Egyelőre a Facebook-csoportot követem, és tudomásom szerint inkább Kolozsváron, Marosvásárhelyen tevékenykednek, de remélem, máshol is lesz érdeklődés. Én is próbálkoztam hasonlóval, egyelőre inkább zárkózottságot érzékelek, de bízom benne, hogy a kreativitás mindenütt megtalálja a maga útját és a nők képesek is lesznek megvédeni a létrehozott értékeiket.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!