
A nők szerepének fontosságára hívják fel a figyelmet az innovációban is
Fotó: Pixabay.com
Kávéfilter, golyóálló mellény, papírzacskó, autó-ablaktörlő – csak néhány olyan találmány, amelyet egy-egy női fejlesztőnek köszönhetünk. Vigh Beáta szellemi tulajdonjogi ügyvéddel, az Európai Unió Szellemi Tulajdonjogi Hivatal hivatalos engedélyével rendelkező márkavédelmi szakértővel a nők és az innováció kapcsolatáról beszélgettünk.
2018. április 25., 17:002018. április 25., 17:00
– A Nemzetközi Szellemi Tulajdonjogi Hivatal a szellemi tulajdon világnapjának (április 26.) ez évi tematikájának címéül azt adta, hogy A változás erősítése: nők az innovációban és a kreativitásban. Miért tarthatták ezt fontosnak?
– A nők nagyon gyakran, méltatlanul éppen úgy vannak jelen az innováció vagy a tudományos kutatás területén, mint a háztartásban: munkájuk láthatatlan marad. Erre a jelenségre, illetve a nők szerepének fontosságára szeretné felhívni a Nemzetközi Szellemi Tulajdonjogi Hivatal a figyelmet az ünnep alkalmával, ezért is szerepel a címben az, hogy a változás erősítése. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a nők a kreativitás olyan szegmenseit tudják behozni a munkájukba, és ezáltal a fejlődést elősegíteni, amelyek egyediek, amelyek nélkül sok koncepció hiányos maradna.
– Van egy előre alkotott képe a társadalomnak arról, hogy körülbelül melyek azok a tevékenységi területek, ahol a nők kiemelkedhetnek. Létezik erre cáfolat?
– Nem hiszem, hogy cáfolni vagy bizonyítani kellene bármit is.
Példaként említeném Ada Lovelace 19. századi matematikus hölgyet, aki jóval azelőtt megírta az első számítógépprogramot, hogy a számítógépek bevezetése egyáltalán elkezdődött volna. Egy évszázadba került, mire elismerték, hogy ő volt az első, aki meglátta a számítógépekben rejlő kreatív potenciált. Szintén az 1800-as években például Tabbitha Babbit kitalálta a körfűrészt egy massachusettsi fűrészüzemben, bár sosem szabadalmaztatta találmányát. Már a középkorban is akadtak szép számmal tudósok a nők körében, az egzakt tudományok területén is, itt tartják számon Theodóra császárnét vagy Bingeni Hildegard német természettudóst.
Gondolnánk, hogy az ablaktörlő női találmány?
Fotó: Pixabay.com
– Napjainkban mekkora része van a nőknek az innovációban való részvételben?
– Nincsen erről pontos képünk, mivel nehezen mérhető adat. A Nemzetközi Szellemi Tulajdonjogi Hivatal készített egy statisztikát, hogy melyek azok a területek, ahol a nők a legaktívabbak: a biotechnológia (58%), farmakológia (55%), organikus kémia (54%). Azok a területek pedig ahol a legkevésbé aktívak: a motorok, pumpák, turbinák fejlesztése (15%), gépalkatrészek (14%), szállítás (13%), mechanikai elemek (11%).
– Vannak-e ma megfigyelhető trendek a női innováció, kreativitás területén?
– Talán nem nevezhető még trendnek, de mindenképpen megfigyelhető, hogy a nők rendkívül kreatív megoldásokat találnak napjaink problémáira. Ott van például Sandra Mjöll, aki a startupjában olyan vérmaradványokat vásárol fel, amelyek már használhatatlanok a vérbankok számára, és hasznos vérlemezketermékeket állít elő belőlük, előbbre lendítve ezáltal az őssejtes technológiák fejlődését, vagy ott van Mathebe Molise Dél-Afrikából, aki vállalkozása által – Beauty on Tapp – összeköti a kisebb szépségvállalkozásokat az ügyfeleikkel. Thing Shih az automatikus diagnosztizálást is lehetővé tevő mobil applikációja által teszi szélesebb körben elérhetővé az egészségügyi szolgáltatásokat, segítve ezzel az orvosok és egészségügyi szervezetek munkáját is, Sarah Evans a tisztább vizekért dolgozik, Rocio Alcocer pedig a zéró szemetet termelő konyha és a tiszta, műanyagmentes csapvízért tesz még az Instagramon is.
Hasznos, praktikus dolgokat találtak fel a hölgyek, például a papírzacskót vagy a kávéfiltert is
Fotó: Pixabay.com
– Az általad említett projektek esetén az innováció és a szellemi tulajdonjog kapcsolata is fontos?
– Természetesen. Az innováció területén dolgozó nők számára azt is tudatosítani kell, hogy le kell védeniük az ötleteiket, márkáikat is ahhoz, hogy megvédjék magukat a hamisításoktól, azoktól a csalóktól, akik ellophatják és hasznot húzhatnak az ötleteik gazdasági potenciáljából. A fent említett nők például mind felismerték a szellemi jogaik védelmének fontosságát, és többen voltak olyanok is, akik még azelőtt levédették a szabadalmukat vagy márkájukat, hogy egyáltalán látszott volna, jövedelmező lehet-e az ötlet.
Ilyen női találmány például a kávéfilter, a golyóálló mellény, a papírzacskó, az autó ablaktörlője stb.
Vigh Beáta szellemi tulajdonjogi ügyvéd, márkavédelmi szakértő
– Hogyan látod az itthoni női jelenlétet az innovációban?
– Biztosan van, és jelentős. Sajnos a személyes tapasztalatom kevés, hiszen tíz éve dolgozom márkák levédésével, de alig akadt női ügyfelem, inkább férfiakkal volt szerencsém dolgozni. Most úgy látom, az elmúlt években egy akár mozgalomnak is nevezhető hullám indult el, amely arról szól, hogy
Tudomásom van néhány érdekes projektről, és örömmel értesültem arról, hogy egy erdélyi nőkből álló vállalkozói csoport is körvonalazódni látszik, amelynek célja segíteni egymást a tevékenységeiben. Egyelőre a Facebook-csoportot követem, és tudomásom szerint inkább Kolozsváron, Marosvásárhelyen tevékenykednek, de remélem, máshol is lesz érdeklődés. Én is próbálkoztam hasonlóval, egyelőre inkább zárkózottságot érzékelek, de bízom benne, hogy a kreativitás mindenütt megtalálja a maga útját és a nők képesek is lesznek megvédeni a létrehozott értékeiket.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!