
Kihívásként éli meg a mézeskalácskészítést Benedek Judit
Fotó: Benedek Csenge
Kreatív, kétgyerekes családanya, árad belőle a pozitivitás, és megtalálta az álommunkáját. Benedek Judit Gyergyótekerőpatakon született, itt alapított családot, és olyan mézeskalácsokat készít otthon a konyhájában, amikre mindenki rácsodálkozik. A Mézes románc nevű vállalkozásáról beszélgettem vele.
2021. június 16., 17:572021. június 16., 17:57
2021. június 16., 18:002021. június 16., 18:00
Az ember hiszi, ha valaki abból él, hogy süteményeket süt, akkor ő bizony mindig is szeretett a konyhában lenni. Amikor arról kérdeztem Juditot, hogy kisebb korában is mindig a konyhában volt-e, arra a válaszra számítottam, hogy édesanyja folyton tanítgatta, ő meg szemfülesen figyelt állandóan, de meglepetésemre nem ezt kaptam.
Egyedül a mézeskalácsot sütöttem meg karácsonykor, amit a fára feltettünk” – mesélte el Judit az akkor még nem tudatosult mézes-szerelmének első mozzanatait.
Érettségi után a sok stressz és egészségügyi okok miatt nem tanult tovább egyetemen, de helyettesként nyelveket tanított a tekerőpataki általános iskolában, ameddig meg nem születtek a gyerekei. Főállású anyukaként vállalt szerepet, mert az iskolába már nem akart visszamenni.
Az ismerősök körében talált először jó fogadtatásra kalácsaival
Fotó: Benedek Csenge
„Elkezdtem próbálkozni itthon a karácsonyfadíszeken kívül új, más dolgokkal. Mézeskalács-házikót vagy adventi koszorút készítettem, de először csak a családnak. Az, hogy terjeszkedni kezdtem, az ismerősök kérései miatt jött össze, mert amikor meglátták, ők is kértek néhány darabot. Ekkor már engem is jobban érdekelt, így könyveket vásároltam, amiből inspirálódhattam” – emlékezett vissza.
Időközben tortákat is elkezdett készíteni, de azt két éve abba kellett hagyja, mert kinőtte magát a vállalkozás. A kétfajta süteményt nem bírta vállalni párhuzamosan, így eldöntötte, hogy ezentúl csak a mézes csodákat fogja készíteni.
Tanfolyamokon tökéletesítette tudását
Fotó: Benedek Csenge
Bár sokáig autodidakta módon fejlesztette magát, sikerült találnia képzéseket Magyarországon, ahol a mézeskalácssütés minden fortélyát elsajátíthatta.
Első tanfolyamáról izgatottan beszélt. „Itt Romániában sajnos nem találtam olyan képzést, amire el tudtam volna menni, de sikerült eljutnom 2017-ben Cserszegtomajra, Keszthely környékére, az első tanfolyamomra, ami el sem tudom mondani, milyen varázslatos volt. A háromnapos alaptanfolyam alatt tésztagyúrástól kezdve mindent megmutattak. Azután rájöttem, hogy eddig semmit nem tudtam a mézeskalácsról” – nevetett, s hozzátette, hogy rengeteg apró trükköt megtanult, amivel sokkal szebbek lettek a sütemények. Ezt követően még több tanfolyamra ment el, ahol rájött, hogy mindent meg lehet sütni, amit az ember elképzel. Tervei között van, hogy a jövőben is fejleszti magát képzéseken való részvétellel.
Szezonja van. Megszerette a díszes süteményeket Judit
Fotó: Benedek Csenge
A mézeskalácssütést azért szereti, mert kihívásként éli meg. Amikor valaki olyant kér, amit addig nem csinált, szorgosan tervezget, elképzeléseket vált valóra. Házak, betlehemi jászol, háromdimenziós babakocsi, csokorba való díszek vagy dobozok is előfordultak már Judit munkái között. Legújabb feladatát is elárulta, ami egy baromfiudvar elkészítése.
Szerencsére a sok rendelést már nem egyedül készíti el, a gyerekek is segítenek legtöbbször cukormázat készíteni vagy díszíteni, de előfordul, hogy a férje is segít csomagolni, ha plusz két kézre van szükség. Van igény a munkájára, sok helyről érkezik rendelés, nem csak Erdélyben ismert, hanem már Magyarországra is többször készített mézeseket.
– állapította meg Judit. Néha nem elég a napi 8-12 óra sem, bele-bele megy az éjszakázásba egy-egy nagyobb rendelés miatt, de már megszokta. Igény lenne egy saját műhelyre is már, mert a családi konyhát kinőtték, de majd az is kialakul, vélik. Két gyerek segítségével mindig könnyebb, főleg ha megtaláljuk azt a munkát, amit akkor is szívesen csinálnánk, ha nem kapnánk pénzt érte. Juditnak sikerült.
A szerző egyetemi hallgató, szakmai gyakorlatát lapcsaládunknál végzi.
A boróka fűszeres ízű terméséről közismert, vidékünk hegyvidéki régióiban őshonos fajként jelentős állományokat alkot. Bemutatjuk, hogy a termésén túl mely részeit hasznosíthatjuk, és azt a sajátos biológiai tulajdonságát, amely különlegessé teszi.
Mitől lesz egy régió gasztrorégió, és mi kell ehhez, azon kívül, hogy vannak ételeink? – többek között ezekről is szó esett a Gasztrorégió – hagyományos gyümölcsészet és gyógynövénykultúra című ismeretterjesztő szakmai napon.
Magdalena Pelmuș Gendered Blood című kiállítása nem magyaráz, hanem szembesít. A test, az erőszak és a nemi szerepek találkozása itt nem narratíva, hanem feszült állapot: dísz és seb, fegyver és szerv, vonzás és taszítás egyszerre.
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
szóljon hozzá!