Kihívásként éli meg a mézeskalácskészítést Benedek Judit
Fotó: Benedek Csenge
Kreatív, kétgyerekes családanya, árad belőle a pozitivitás, és megtalálta az álommunkáját. Benedek Judit Gyergyótekerőpatakon született, itt alapított családot, és olyan mézeskalácsokat készít otthon a konyhájában, amikre mindenki rácsodálkozik. A Mézes románc nevű vállalkozásáról beszélgettem vele.
2021. június 16., 17:572021. június 16., 17:57
2021. június 16., 18:002021. június 16., 18:00
Az ember hiszi, ha valaki abból él, hogy süteményeket süt, akkor ő bizony mindig is szeretett a konyhában lenni. Amikor arról kérdeztem Juditot, hogy kisebb korában is mindig a konyhában volt-e, arra a válaszra számítottam, hogy édesanyja folyton tanítgatta, ő meg szemfülesen figyelt állandóan, de meglepetésemre nem ezt kaptam.
Egyedül a mézeskalácsot sütöttem meg karácsonykor, amit a fára feltettünk” – mesélte el Judit az akkor még nem tudatosult mézes-szerelmének első mozzanatait.
Érettségi után a sok stressz és egészségügyi okok miatt nem tanult tovább egyetemen, de helyettesként nyelveket tanított a tekerőpataki általános iskolában, ameddig meg nem születtek a gyerekei. Főállású anyukaként vállalt szerepet, mert az iskolába már nem akart visszamenni.
Az ismerősök körében talált először jó fogadtatásra kalácsaival
Fotó: Benedek Csenge
„Elkezdtem próbálkozni itthon a karácsonyfadíszeken kívül új, más dolgokkal. Mézeskalács-házikót vagy adventi koszorút készítettem, de először csak a családnak. Az, hogy terjeszkedni kezdtem, az ismerősök kérései miatt jött össze, mert amikor meglátták, ők is kértek néhány darabot. Ekkor már engem is jobban érdekelt, így könyveket vásároltam, amiből inspirálódhattam” – emlékezett vissza.
Időközben tortákat is elkezdett készíteni, de azt két éve abba kellett hagyja, mert kinőtte magát a vállalkozás. A kétfajta süteményt nem bírta vállalni párhuzamosan, így eldöntötte, hogy ezentúl csak a mézes csodákat fogja készíteni.
Tanfolyamokon tökéletesítette tudását
Fotó: Benedek Csenge
Bár sokáig autodidakta módon fejlesztette magát, sikerült találnia képzéseket Magyarországon, ahol a mézeskalácssütés minden fortélyát elsajátíthatta.
Első tanfolyamáról izgatottan beszélt. „Itt Romániában sajnos nem találtam olyan képzést, amire el tudtam volna menni, de sikerült eljutnom 2017-ben Cserszegtomajra, Keszthely környékére, az első tanfolyamomra, ami el sem tudom mondani, milyen varázslatos volt. A háromnapos alaptanfolyam alatt tésztagyúrástól kezdve mindent megmutattak. Azután rájöttem, hogy eddig semmit nem tudtam a mézeskalácsról” – nevetett, s hozzátette, hogy rengeteg apró trükköt megtanult, amivel sokkal szebbek lettek a sütemények. Ezt követően még több tanfolyamra ment el, ahol rájött, hogy mindent meg lehet sütni, amit az ember elképzel. Tervei között van, hogy a jövőben is fejleszti magát képzéseken való részvétellel.
Szezonja van. Megszerette a díszes süteményeket Judit
Fotó: Benedek Csenge
A mézeskalácssütést azért szereti, mert kihívásként éli meg. Amikor valaki olyant kér, amit addig nem csinált, szorgosan tervezget, elképzeléseket vált valóra. Házak, betlehemi jászol, háromdimenziós babakocsi, csokorba való díszek vagy dobozok is előfordultak már Judit munkái között. Legújabb feladatát is elárulta, ami egy baromfiudvar elkészítése.
Szerencsére a sok rendelést már nem egyedül készíti el, a gyerekek is segítenek legtöbbször cukormázat készíteni vagy díszíteni, de előfordul, hogy a férje is segít csomagolni, ha plusz két kézre van szükség. Van igény a munkájára, sok helyről érkezik rendelés, nem csak Erdélyben ismert, hanem már Magyarországra is többször készített mézeseket.
– állapította meg Judit. Néha nem elég a napi 8-12 óra sem, bele-bele megy az éjszakázásba egy-egy nagyobb rendelés miatt, de már megszokta. Igény lenne egy saját műhelyre is már, mert a családi konyhát kinőtték, de majd az is kialakul, vélik. Két gyerek segítségével mindig könnyebb, főleg ha megtaláljuk azt a munkát, amit akkor is szívesen csinálnánk, ha nem kapnánk pénzt érte. Juditnak sikerült.
A szerző egyetemi hallgató, szakmai gyakorlatát lapcsaládunknál végzi.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
szóljon hozzá!