
Muszka-Pál Anna szerint az óvónői hivatás nemes munka
Fotó: Facebook/Muszka-Pál Anna
Fiatalos és vidám, pedig nemrég töltötte a hatvanat. Szereti a kicsiket, de a szülőkkel is foglalkozik. Szakmai gyakorlatot vezetett líceumban, és oktatta az egyetemistákat is. Ha újjászületne, ismét azt tenné, amit most – mondja Muszka-Pál Anna kolozsvári óvónő az Erdélyi Naplóban megjelent interjúban.
2021. október 14., 09:022021. október 14., 09:02
Mindig is tanítónő szeretett volna lenni – emlékezik vissza Muszka-Pál Anna – aki kisgyerekként, jobb híján az édesapja által tenyésztett nyulaknak énekelt, őket rendezgette. Hogy végül óvönő lett, az a véletlennek köszönhető, de nem bánja. „ Az országban a magyar képzők sok helyen megszűntek, így a nagyenyedi is. Maradt a székelyudvarhelyi képző a székely, illetve a dél-erdélyi megyéknek, az összes többi régióból mindenki Nagyváradra került.
– eleveníti fel. Úgy véli, hogy az elmúlt évtizedekben jó irányba változott az óvónői munka, hiszen az 1990- es változást követően a beindult reformoknak köszönhetően
„Nem vagyunk annyira megkötve egy előre megtervezett tananyaghoz, mint a tanítók vagy tanárok. Nekik ugyanis tankönyvekhez és munkafüzetekhez kell alkalmazkodniuk. Nekünk van lehetőségünk arra, hogy a csoportok összetételének megfelelően alakítsuk a munkánkat. A tananyagot is nekünk kell összeállítanunk, hogy az megfeleljen a kicsik színvonalának. Ez persze nagyobb felelősséget is ró ránk.
– magyarázza. A teljes interjút megtalálják az Erdélyi Napló legfrissebb számában.
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
szóljon hozzá!