Magyar emlékek nyomában Toszkánában
Árpád-házi szentjeink freskóit őrző ferences kolostor Fiesoléban
Fotó: Csermák Judit
Toszkána divatba jött. A nevet hallva az emberek többsége tudja, Itália egyik méltán dicsért vidékéről van szó. Nem a divatot követve, hanem magyar emlékek után kutatva indultunk útnak a szépséges toszkán táj felé.
Csermák Judit
2017. november 17., 17:002017. november 17., 17:00
A történelem során szoros kapcsolat szövődött Magyarország és Itália között. Uralkodókat, uralkodó feleségeket (például Mátyás király Beatrixét) is köszönhetünk itáliai családoknak, s nem felejthetjük azt a sok diákot, egyetemistát, akik már a középkortól kezdve ottani egyetemeken szívták magukba a tudományt, a szépség szeretetét.
Az olasz tartomány idegenforgalmi látványossággá vált. A Napsütötte Toszkána című film bemutatása óta még több turista árasztja el. Mindenkinek inkább a mozi alapjául szolgáló könyv elolvasását ajánlom. A film alkotói feliratban rögzítik, hogy dramaturgiai okokból némileg megváltoztatták a regényt, az eredeti történetet azonban ugyancsak átszabták. A családszerető amerikai idősebb professzor házaspár helyett egy önmagát kereső elvált nő kalandjait követhetjük nyomon, s elmarad vagy súlytalanul jelenik meg Toszkána sok jellegzetességének bemutatása. A turisták többsége a híres nagyvárosokat keresi fel: Firenzét, Pisát és Sienát. Mostani utunk során ezeket kihagytuk, a kisebb, kevésbé ismert települések magyar emlékeit fedeztük fel a toszkán megyékben. Utunk alapjául az Itáliai magyar emlékek nyomában című könyv szolgált, amit mindenkinek ajánlok, aki büszke magyarságára. Jó érzés volt megtalálni, rábukkanni eleink megőrzött emlékére idegen földön.
Elbűvölő olasz táj
A toszkán táj szépsége valóban elbűvölő: a természet sokszínű arcát mutatja meg. Az Appenninek hegység – a mintegy negyed magyarországnyi régióban – északról délre húzódik. A kőzet sokfélesége vagy hiánya szembetűnően jelenik meg az épületeken, míg északon a márvány lelőhelye található, délre haladva téglából rakott házak sorakoznak, s a legdélibb részen tufa csúcsokra épült városok köszöntik a látogatót. Egymást követik a hegykoszorúk által körülölelt völgyek, melyekben szorgos emberi kezek munkájának köszönhetően meglepő magasságig kúsznak fel a megművelt földek. A rengeteg régészeti maradvány, valaha volt városok nyomai a dicső etruszk, római világ üzenetét hordozzák.
Teleki Sándor gróf lakhelye Bagni di Luccában
Fotó: Csermák Judit
A növényvilág jellegzetessége a magasba nyúló ciprus fák sora, amik egyben út menti, vagy telekhatár menti jelzésül is szolgálnak. S az olajfák elmaradhatatlan ligetei sok családnak biztosítják a megélhetést. Ne feledkezzünk meg a szőlőültetvényekről sem, hiszen a chianti borok hazájában járunk!
Magyar hősök nyomában
Lucca megye központja Lucca városa, azt is írhatnám, hogy a kerékpárosok városa. A várfalon belül – amit kellemes sétánnyá alakítottak – nem lehet autóval közlekedni. Toszkánában egyébként két fajta biciklistával találkoztunk. Az ütött-kopott kerékpárokon közlekedőkkel és a helyenként igencsak meredek szerpentineken, profi öltözékben feszítő tekerőkével, akik időnként életveszélyes mutatványokkal borzolják az autósok idegeit. Puccini szülővárosa is e hely. Az 1858-ban született olasz zeneszerző operáival hódította meg a világot.
korábban írtuk
Az olasz Lehár: séta Puccini szülővárosában
Giacomo Puccini, a 20. század legjelentősebb olasz operaszerzője Luccából indult a világsiker felé. A toscanai város büszke nagy fiára, s az örökség egyben művészeti életének serény ápolására is kötelezi. Egyesek egykor kételkedtek a zenész nagyságában, s ráakasztották a számunkra hízelgő olasz Lehár jelzőt.
A városfalon kívüli temetőbe kezünkben egy csokorral gyalogoltunk el. Kíváncsian kerestük, s megleltük „Nemes Wundenburgi Csudafy Wunder Mihály” tábornok kecses, ember nagyságú női alakot ábrázoló síremlékét. Csudafy Mihály az 1848-49-es magyar szabadságharcban őrnagyként szolgált, majd olasz földön Türr István segédtisztje volt, az olasz hadseregben – Garibaldi tisztjeként – vitte tábornoki rangig. Hasonló sors jutott Teleki Sándor grófnak. Nevét a magyar irodalomtörténet is jegyzi. Az ő erdélyi, koltói kastélyát kereste fel nászútján Petőfi Sándor. A Bagni di Luccában (Lucca gyógyfürdőhelyén) fekvő jellegtelen épületen, egykori lakhelyén emléktábla őrzi nevét. Az ember elmerenghet az épület melletti patak csobogásánál: a régmúltban is hány felé vetette a történelem vihara az embert.
Szent Erzsébet emlékezete
Bármennyire is felkészül az utazó egy-egy idegen város látnivalóiból, adataiból, a helyszínen mindig érhetik meglepetések. Így jártunk Prato megye azonos nevű városával. Az Itália textilközpontjaként számon tartott település középkori fala mellett leparkolva egy kínai városrészbe csöppentünk, ahol láthatóan több generáció óta élnek ázsiaiak. A magyar emléket rejtő Szent Domenico templomban egy-egy festmény található Szent Erzsébetről, s Szent Touluse-i Lajosról, aki Árpád-házi Mária nápolyi királyné fia volt.
Erzsébetnek számtalan csodát tulajdonítanak, a legismertebb a rózsacsoda. II. András királyunk lánya magát feláldozó módon segített a szegényeken. Menedékhelyet, kórházat alapított, egy alkalommal – mivel jótékonykodását megtiltották –ruhájában kenyeret „csempészett”. Mikor kérdőre vonták, mit rejt öltözéke, azt válaszolta: rózsákat, s kötényét lebocsátva a kenyerek helyén valóban rózsát láthattak. Az 1231-ben, Türingiában elhunyt királylányunkat három év múlva avatták szentté. Érdekesség, hogy a szentté avatási procedúra során számos csodát jegyeztek fel. A rózsacsoda azonban később kelt szárnyra, s Erzsébetünk ábrázolásának mégis szinte elmaradhatatlan részévé vált. A város dómjának érdekessége: külső, csodaszép faragott szószéke. Érdemes textilmúzeumát is felkeresni.
Id. Markó Károly lakóhelye Lapeggi villa Antellában
Fotó: Csermák Judit
Firenze megyében, Fiesoléban a város legmagasabb pontján fekvő ferences templomot látogattuk meg, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik Firenze városára. A hagyomány szerint Fiesole az ősi etruszk város; Firenze csak a későbbiekben hagyta le kistestvérét. Az egyszerű templombelsőben a 20. század elején festett szentek freskói sorakoznak. Az Árpád-ház leszármazottai itt is megjelennek: Szent Erzsébet, Toulouse-i Szent Lajos és Szent Kinga.
A művészettörténet a 19. században alkotó mestert a magyar tájképfestészet megteremtőjeként tartja számon. A legismertebb talán Visegrád című festménye, amelynek nyomatai annak idején sok vasúti fülkét, iskolai tantermet díszítettek. Emléktábláját a Lapeggi villa bejáratánál fényképezhettük le, ahol élete utolsó éveiben lakott. Budapesten is őrzi emléktábla nevét: az V. kerületi Markó utcában tiszteleg a firenzei Festészeti Akadémia tanára előtt.
Arezzo megye azonos nevű szépséges városának központi rangját tekintélyt parancsoló középületei is jelzik. Ott létünkkor éppen tisztviselők tettek esküt a főtéren, volt rezesbanda, fogadás, s a középkori dóm lépcsőjén ülve, az eseményeket figyelve újból rácsodálkozhattunk arra, milyen természetességgel élnek, dolgoznak az olaszok a középkori falak között. Az arezzói dóm falait a korai reneszánsz korában a perspektívát tudományosan kutató, s alkalmazó tehetséges festő, Piero della Francesca freskói díszítik.
A Santa Maria in Gradiban Szent Zoárd (Szórád)-András nyomait találtuk meg, a freskók alatti feliratok egyértelművé teszik a személyt. A templom egy vászonra festett olajképet is őriz róla. A legenda szerint zobor-hegyi remeteként élt, s a felvidéki Nyitra székesegyházában temették el. Remetetársával ők az első magyar szentek.
Szent Ferenc nyomdokain
Cortonában szállodánk tetőteraszáról esténként a nap eseményeit, látnivalóit megbeszélve elmerülhettünk a látványban: távoli hegyek koszorúja előtt a Trasimeno-tó víztükre csillogott.
A városban – megtekintve a szépséges, etruszk emlékekkel teli múzeumot – az egyházi gyűjtemény irányába vettük utunkat. Itt meglepetés várt bennünket. A Fra Angelico által festett Angyali üdvözlet termében bájos királylányként ábrázolva fedeztük fel Árpád-házi Boldog Margitot egy nagy táblaképen. Őt nem említette könyvünk, így saját „trófeaként” könyvelhettük el megtalálását. Fra Angelico a quattrocento reneszánsz időszakának festője volt. Művei többnyire középkori vonásokat tükröznek, sok arany, kék, piros színnel dolgozott. A Margit képet a Sassetta néven ismert Stefano di Giovanni, a 15. században festette.
Csudafy tábornok síremléke Luccában
Fotó: Csermák Judit
A további magyar emlékért meg kellett „dolgoznunk”. Egyre emelkedő úton haladtunk a majd hegytetőn fekvő kolostor felé, templomába lépve az egyik oszlopról köszönt ránk Árpád-házi Szent Erzsébet fehér, jelenkori szobra, s egy mellékoltárnál Szent Margitunk festett arca. Érdekesség, hogy itt őrzik cortonai Szent Ágnes ereklyéjét, aki az elesettek, a hamisan vádoltak, hajléktalanok, árvák, vezeklők, egyedülálló anyák, megtért prostituáltak, csavargók és vezeklők védőszentje.
Toszkána északi részén található a Monte della Verna kolostor. Igencsak magasra kanyarog fel a szerpentin a ferences kolostorig. Próbálkozásunkat, hogy a magyar boldog ferences szerzeteseket ábrázoló képeket lássuk, nem koronázta siker, mivel azok az épületek idegenektől elzárt, részében találhatók.
A legenda szerint ide vonult vissza böjtölni. Elmélkedése helyszínéül a világtól elzárt, szép helyet választott. Láttuk, szellemisége tovább él, a kolostor kertjében jóképű ferences szerzetes fiatalemberek beszélgettek.
Az általunk keresett képek, szobrok alkotói részben ismeretlenek, részben helyi mesterek, ezért nem tartottam szükségesnek nevüket megemlíteni, a híresebbekét rögzítettem csak. Persze minden városban a leírtaknál lényegesen több látnivaló várja az érdeklődőt, e helyütt többnyire csak a magyar vonatkozásokra összpontosítottam. Sok mindent lehetne még hozzá tenni a toszkán hangulat érzékeltetéséhez: a vidéki villák és kertjeik jellemzőit: a mértéktartó, harmonikus arányokkal kialakított homlokzatok, szökőkutak; az egyes városok csodálatos dómjainak úgynevezett toszkánai berakással – márványba vésett, különböző színű márványból kirakott mintákkal – díszített falfelületeit, a hőforrásokra épített gyógyfürdők kultúráját…, s még ezer csodát.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
Székelyhon
Medve járt Csíksomlyón hétfőn este
Székelyhon
Medve járt Csíksomlyón hétfőn este
A rovat további cikkei
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
A 2000-es évek második felének meghatározó folytatásos története, a Peak Tv előtti korszak egyik, nálunk is ismert amerikai sorozata, az NBC-nél készült Heroes (Hősök) volt.
„Mentsd meg a pomponlányt, mentsd meg a világot!” – ilyen volt a Hősök-sorozat
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Nem hagyott akkora űrt bennünk, mint a második évad fináléja, de szorosabbra is vehették volna a tempót a Sárkányok háza harmadik évadában, ugyanis rengeteg történés maradt a negyedik és egyben utolsó évadra. Spoileres kibeszélő.
Megint várhatunk két évet hogy láthassuk, mi történik még a Targaryen polgárháborúban
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Rivière Zsuzsi marosvásárhelyi pszichoterapeuta tizenegy éve költözött Peruba, ahol az Ayahuasca-nevű hallucinogén főzet segítségével az őslakosok hagyományai szerint dolgozik, és egy esőerdei bungalóban él férjével, messze a nyugati kényelemtől.
Az erdélyi nő, aki törzsi gyógyítóvá vált az amazóniai esőerdők mélyén
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
Javítható vagy átalakítható lenne sok olyan ruhadarab, amely ma egy kisebb szakadás vagy megunt fazon miatt a szemetesben végzi. Kelemen Réka csíkszeredai divattervező szerint a fast fashion is hozzájárul ahhoz, hogy egyre ritkábban választjuk a javítást.
Ne dobd ki, javítsd meg: így menthetjük meg a ruháinkat
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Ötszáz évvel Mohács után nem csak egy elvesztett csatára emlékezünk. A Csíki Székely Múzeum új kiállítása azt mutatja meg, hogyan vált az oszmánokkal való másfél évszázados együttélés Erdély kultúrájának részévé.
A félhold árnyékában: amit a török kor ránk hagyott
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Kristály Kincső frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, ahol rektori kitüntetést is kapott. Festészetében a bőrön, az érintésen és az identitáson keresztül vizsgálja azt, amit magunkból megmutatunk, és amit inkább elrejtenénk.
Érintésről, identitásról, az elnyomott énről – Kristály Kincső festőművésszel beszélgettünk
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
Bár nem hivatalos ünnep, a könyvszeretők nemzetközi napjának célja, hogy az olvasás és az írott kultúra fontosságára emlékeztessen egy egyre inkább technológia uralta világban.
Ma van a könyvszeretők nemzetközi napja
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
A székelyföldi képzőművészet egy meghatározó alakja, Gaál András előtt tiszteleg a Csíki Székely Múzeum új kiállítása. A tárlat a festő, pedagógus és közösségszervező sokrétű örökségét mutatja be születésének 90., halálának ötödik évfordulóján.
A látás tanítója − Gaál András műveiből nyílt emlékkiállítás a Csíki Székely Múzeumban
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Harmincadik alkalommal rendezik meg a Szent Király Szövetségi Találkozót, amelyre a Kárpát-medence több mint húsz, Szent István nevéhez kötődő településéről érkeznek vendégek. Az esemény hagyományőrző, kulturális és ünnepi programokat kínál.
Jubileumi találkozó: Csíkszentkirály látja vendégül a Szent István nevét viselő településeket
Zöldséges tekercs – videó
A zöldséges tavaszi tekercs a távol-keleti konyhák egyik legismertebb és legkedveltebb fogása. Az idők során a különböző országokban saját változatok alakultak ki, így ma már egy igazi nemzetközi street food klasszikusnak számít.
Zöldséges tekercs – videó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!