Magyar emlékek nyomában Toszkánában

A növényvilág jellegzetessége a magasba nyúló ciprus fák sora, amik egyben út menti, vagy telekhatár menti jelzésül is szolgálnak. S az olajfák elmaradhatatlan ligetei sok családnak biztosítják a megélhetést. Ne feledkezzünk meg a szőlőültetvényekről sem, hiszen a chianti borok hazájában járunk!

Magyar hősök nyomában

Lucca megye központja Lucca városa, azt is írhatnám, hogy a kerékpárosok városa. A várfalon belül – amit kellemes sétánnyá alakítottak – nem lehet autóval közlekedni. Toszkánában egyébként két fajta biciklistával találkoztunk. Az ütött-kopott kerékpárokon közlekedőkkel és a helyenként igencsak meredek szerpentineken, profi öltözékben feszítő tekerőkével, akik időnként életveszélyes mutatványokkal borzolják az autósok idegeit. Puccini szülővárosa is e hely. Az 1858-ban született olasz zeneszerző operáival hódította meg a világot.

korábban írtuk

Az olasz Lehár: séta Puccini szülővárosában

Giacomo Puccini, a 20. század legjelentősebb olasz operaszerzője Luccából indult a világsiker felé. A toscanai város büszke nagy fiára, s az örökség egyben művészeti életének serény ápolására is kötelezi. Egyesek egykor kételkedtek a zenész nagyságában, s ráakasztották a számunkra hízelgő olasz Lehár jelzőt.

A városfalon kívüli temetőbe kezünkben egy csokorral gyalogoltunk el. Kíváncsian kerestük, s megleltük „Nemes Wundenburgi Csudafy Wunder Mihály” tábornok kecses, ember nagyságú női alakot ábrázoló síremlékét. Csudafy Mihály az 1848-49-es magyar szabadságharcban őrnagyként szolgált, majd olasz földön Türr István segédtisztje volt, az olasz hadseregben – Garibaldi tisztjeként – vitte tábornoki rangig. Hasonló sors jutott Teleki Sándor grófnak. Nevét a magyar irodalomtörténet is jegyzi. Az ő erdélyi, koltói kastélyát kereste fel nászútján Petőfi Sándor. A Bagni di Luccában (Lucca gyógyfürdőhelyén) fekvő jellegtelen épületen, egykori lakhelyén emléktábla őrzi nevét. Az ember elmerenghet az épület melletti patak csobogásánál: a régmúltban is hány felé vetette a történelem vihara az embert.

Szent Erzsébet emlékezete

Bármennyire is felkészül az utazó egy-egy idegen város látnivalóiból, adataiból, a helyszínen mindig érhetik meglepetések. Így jártunk Prato megye azonos nevű városával. Az Itália textilközpontjaként számon tartott település középkori fala mellett leparkolva egy kínai városrészbe csöppentünk, ahol láthatóan több generáció óta élnek ázsiaiak. A magyar emléket rejtő Szent Domenico templomban egy-egy festmény található Szent Erzsébetről, s Szent Touluse-i Lajosról, aki Árpád-házi Mária nápolyi királyné fia volt.

Erzsébetnek számtalan csodát tulajdonítanak, a legismertebb a rózsacsoda. II. András királyunk lánya magát feláldozó módon segített a szegényeken. Menedékhelyet, kórházat alapított, egy alkalommal – mivel jótékonykodását megtiltották –ruhájában kenyeret „csempészett”. Mikor kérdőre vonták, mit rejt öltözéke, azt válaszolta: rózsákat, s kötényét lebocsátva a kenyerek helyén valóban rózsát láthattak. Az 1231-ben, Türingiában elhunyt királylányunkat három év múlva avatták szentté. Érdekesség, hogy a szentté avatási procedúra során számos csodát jegyeztek fel. A rózsacsoda azonban később kelt szárnyra, s Erzsébetünk ábrázolásának mégis szinte elmaradhatatlan részévé vált. A város dómjának érdekessége: külső, csodaszép faragott szószéke. Érdemes textilmúzeumát is felkeresni.

Firenze megyében, Fiesoléban a város legmagasabb pontján fekvő ferences templomot látogattuk meg, ahonnan lenyűgöző kilátás nyílik Firenze városára. A hagyomány szerint Fiesole az ősi etruszk város; Firenze csak a későbbiekben hagyta le kistestvérét. Az egyszerű templombelsőben a 20. század elején festett szentek freskói sorakoznak. Az Árpád-ház leszármazottai itt is megjelennek: Szent Erzsébet, Toulouse-i Szent Lajos és Szent Kinga.

A további magyar emlékért meg kellett „dolgoznunk”. Egyre emelkedő úton haladtunk a majd hegytetőn fekvő kolostor felé, templomába lépve az egyik oszlopról köszönt ránk Árpád-házi Szent Erzsébet fehér, jelenkori szobra, s egy mellékoltárnál Szent Margitunk festett arca. Érdekesség, hogy itt őrzik cortonai Szent Ágnes ereklyéjét, aki az elesettek, a hamisan vádoltak, hajléktalanok, árvák, vezeklők, egyedülálló anyák, megtért prostituáltak, csavargók és vezeklők védőszentje.

Toszkána északi részén található a Monte della Verna kolostor. Igencsak magasra kanyarog fel a szerpentin a ferences kolostorig. Próbálkozásunkat, hogy a magyar boldog ferences szerzeteseket ábrázoló képeket lássuk, nem koronázta siker, mivel azok az épületek idegenektől elzárt, részében találhatók.