
Olyant cselekedjünk, ami jobbá teszi a világot
Fotó: Pixabay
Nem kell feltétlenül a legjobbnak lenni ahhoz, hogy versenyképesek legyünk. A sikerhez elég, hogy következetesen értéket teremtsünk. Olyant cselekedjünk, ami jobbá teszi a világot – állítja Plesek Zoltán pszichológus, pszichoterapeuta. Megszívlelendő jó tanácsait az Erdélyi Napló legfrissebb számában olvashatják el.
2020. november 05., 12:482020. november 05., 12:48
2020. november 05., 12:492020. november 05., 12:49
Ha igaz, hogy belső nyugtalanságunk hajt minket a nagyobb teljesítményre, akkor a társadalmi nyomás egyenesen hajszol – mutat rá a pszichológus. „Vállalj még egy feladatot, délutáni munkát, szerezz még egy diplomát, és keress több pénzt! Ha ez nem sikerül felfele, lefele haladni is jó: a technikus délután lehet futár, a tanár szabadidejében tartson felkészítőt, a szakmunkás reggel hordjon újságot, vagy vállaljon két órára irodatakarítást. A munka nem szégyen. Tényleg nem az. De van egy különbség a között, hogy ideiglenesen átbillentsd életed az anyagi nehézségeken, és a között, hogy a folyamatos, megállás nélküli munka váljon életstílusoddá.
A társadalom ugyanis ezt támogatja. És a csali működik, mert a fogyasztói társadalomban mindig mindenki többet akar. Nem kell feltétlenül a legjobbnak lenni ahhoz, hogy versenyképesek legyünk. A sikerhez elég, hogy következetesen értéket teremtsünk. Olyant cselekedjünk, ami jobbá teszi a világot. Nem nagy dolog ez, alapvetően a legtöbb munka ilyen. Viszont a munka értéke piacfüggő. Egyre gyakrabban vesszük észre, hogy arra a munkára, ami értéket teremt, nincs vagy alig van kereslet. És a fizetség gyenge”. Olvassák el a teljes cikket az Erdélyi Napló legfrissebb számában !
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!