Kutya a tömbházban – lehetséges, de nagy felelősség

„A kutyák esetében is van kölyökkor, felnőttkor és időskor, ezeknek különböző fiziológiás szükségletek felelnek meg, különböző viselkedési normák jellemzik a szakaszokat, ezekről pedig tudnia kell a kutyatartónak, hogy figyelembe is vegye” – mondja az állatorvos, aki szerint mielőtt bevinnénk a tömbházba egy állatot, mindenképp konzultáljunk egy szakemberrel, mert vannak tömbházba javasolt és nem javasolt fajták.

Milyen kutya hányadik emeletre?

Pálosi Csaba elmondta, a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (franciául: Fédération Cynologique Internationale – FCI) 335 kutyafajták ismer el, amelyeket tíz csoportba osztott, ezek közül a 9-es csoport ebeit, vagyis

Az sem mindegy a kutyának, hogy hányadik emeleten lakunk, hogy gyalog vagy lifttel fogunk járni, az idős kutyák ízületei ugyanis elhasználódnak, és lehet, hogy már egy emelet is gondot okoz, de például a tacskók, a hosszú gerincű kutyák sem bírják a lépcsőzést. Ezek inkább csak földszintre valók, mint ahogy a nagy testű kutyák is. „A kölyökkorszakra jellemző az állandó szaladgálás, rágcsálás. Márpedig egy nagy testű kutya, ha végigszalad az emeleti lakáson, az hallatszik alul is, zavarja a szomszédokat. Idős korban meg a lépcsőzést nem bírják, 8 éves kor után sántítanak a nagytestűek.

A kutyasétáltatásnak is megvannak a szabályai: az ma már alap kéne legyen, hogy minden gazda zacskóval indul útnak, és abba felszedi a kutya ürülékét, de nálunk még mindig annyi kutyapiszok van az úton, hogy szinte nehéz kiválasztani, melyik a tied. A nagy testű kutyákra emellett kötelező a szájkosár, a kistestű, de agresszívebb kutyákra pedig egy sárga kendőt szoktak tenni, hogy ezzel jelezzék, nem kéne hozzányúlni az ebhez. Bár kistestű kutyákra is létezik szájkosár, a szakember szerint ők nehezebben bírják ezt, sokan lecövekelnek, és egyszerűen nem mennek tovább, annyira zavarja őket a szájuk korlátozása. A nagytestűeknél azonban nincs ilyen probléma. Emellett nyakörv, póráz kell a kutyára, és láb mellett kell sétáltatni, csak a parkokban érdemes elengedni játszani. Sokan megfeledkeznek róla, de nem árt, ha vizet és vizes edényt is viszünk a kutyának, mert gyorsan kiszáradnak, főleg nyáron.

Kötelességek, felelősségek

A gazdának mindemellett egészségügyi felelőssége is van kedvencével szemben: jó, ha van egy állatorvos, rendelő, amelyik információval látja el a kutyatulajdonost, oda lehet elvinni oltásokra, féregtelenítésre, betegségek esetén.

„Egyedül a veszettség elleni éves oltás kötelező, hisz nálunk a sok kóbor kutya miatt gyakori még a betegség. De ajánlott beadatni a parvo, leptoszpirózis, hepatitisz, szopornyica elleni oltásokat is, amelyek halálos betegségek ellen védenek. Az első veszettség elleni oltást három hónaposan adjuk az állatnak, akkor be is csipezzük a kutyát. Ez is egy felelősség, hogy a kutya legyen a rendszerbe bevezetve, pont úgy, ahogy az autót beregisztráljuk, a kutyát is be kell” – hívja fel a figyelmet az állatorvos, aki szerint mindemellett fontos a külső és belső féregtelenítés, a bolha- és kullancsirtás. Egy lakásban tartott kutya esetében mindez még fontosabb: beltérben a bolha télen sem hibernál, s ha egyszer bolhafészek lesz a házban, azt nagyon nehéz kiirtani.

A kutya nem csak kutya, hűséges társ

A városi kutyáknál az ivartalanítás is fontos, ugyanis a legtöbb nem fog kölyközni, az ivartalanítással különböző nemi szférát érintő betegségeket előzhetünk meg a szukánál és a kankutyánál is, emellett pedig kevésbé lesz agresszív a kankutya. Hízásra azonban mindkettő hajlamosabb lesz az ivartalanítás után, erre is figyelni kell. „A mozgáshiány mellett szeret enni a kutya, és ha ivartalanított, akár négy-ötszörösére meg tud nőni. Láttam már 25 kilós tacskót, amelyik 6-7 kiló kéne legyen, ez nyilván betegségekhez vezet”  – mondja az állatorvos.

A szakember szerint mielőtt beszereznénk egy kutyát a lakásba, mindenképp döntsük el, hogy belefér-e az életmódunkba, tudjuk-e vállalni az állattal járó kötelezettségeket vagy sem.