
Főcze Zsolt, a csíkszeredai Csillagász Tanonc Egyesület egyik alapító tagja
Fotó: Veres Nándor
Hányszor történt meg a kedves olvasóval, hogy egy csillagos nyári éjszakán csak úgy, a fűben fekve fürkészte a csillagos eget? Feltételezem nem sokszor, s lehet csak azért, mert eszébe sem jutott. Van aki számára ez hobbi, felnéz a csillagos égboltra, és egy olyan csodálatos világot lát, amelyről akár órákon át tudna mesélni. Főcze Zsolt amatőr csillagásszal beszélgettem.
2019. április 04., 15:592019. április 04., 15:59
2019. április 04., 17:342019. április 04., 17:34
Több mint két éve már annak, hogy egy négy tagú baráti társaság gondolt egy nagyot, és létrehozott egy amatőr csillagászati egyesületet. Persze mindamellett, hogy barátok voltak, mindannyian komolyan érdeklődtek az asztronómia iránt, és bár közösen tartottak megfigyeléseket, elmélyültek a csillagászat sokak számára különleges világába, úgy érezték, jó lenne mások számára is elérhetőbbé, láthatóbbá tenni ezt az érdekes, látványos világot. Így jött létre Csíkszeredában a Csillagász Tanonc Egyesület – meséli az egyébként műépítészként tevékenykedő Főcze Zsolt. Érdeklődését még középiskolás korában keltette fel a csillagászat, mosolyogva meséli, egy barátjával esténként szabad szemmel figyelték az égboltot, rajzoltak, térképeket készítettek.
– meséli lelkesen a fiatalember. A négy fiatal hű maradt az egyesületet létrehozó alapgondolathoz, azaz közelebb hozni a csillagászatot az emberekhez, ezért elég rendszeresen látogatnak el iskolákba, hogy a gyerekeknek erről a tudományágról meséljenek. De szerveznek filmestéket, megfigyeléseket és mifelénk ritkaságszámba menő csillagvizsgálást, stargazinget. „Sötétedéskor helyszínre megyünk családokhoz, baráti társaságokhoz, viszünk csillagvizsgáló felszerelést és elmeséljük, hogy mit láthatnak az égbolton. Mesélünk a csillagképekről, ha szerencsénk van, elkapjuk az űrállomást, erről is mesélünk. Nagyon élvezetes, főleg ha látszanak a bolygók” –magyarázza.
Terveik is vannak a csíkszeredai fiataloknak. „Nagy vágyunk, hogy létesítsünk csillagvizsgálót Marosfőn a Gréces tetőn. Tárgyaltunk már a csíkszenttamási polgármesteri hivatallal és a közbirtokossággal, nagyon nyitottak voltak. Két évre bérbe kaptunk 500 négyzetmétert, ide szeretnénk egy komolyabb csillagvizsgálót, táborokat szerveznénk és akár a későbbiekben kutatást is lehetne végezni. Nyilván pályázati pénzből, hiszen ez egy több ezer eurós befektetés lenne, alaposan át kell gondolni, de az már jó, hogy nyitottságra találtunk” – ecseteli Főcze Zsolt. A csíki fiatalok egyesülete tagja az Astronomers Without Borders, nemzetközi csillagászati egyesületnek, de jó kapcsolatot ápol az Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesülettel.
Akár iskolai meghívásoknak is eleget tesznek a csíkszeredai amatőr csillagászok, hogy a csillagokról meséljenek
Fotó: Veres Nándor
Zsolt szerint a csillagászatnak a jelenleginél jóval nagyobb figyelmet kellene szentelni, ez a tudományág nagyobb érdeklődésre tarthatna számot, és ennek segítségével sok kérdésre választ is kaphatnánk.
Mi még szerencsés helyzetben vagyunk. Jó lenne, ha kicsit tudatosabban vizsgálnánk az eget, amikor tiszta szabad szemmel is fel lehet ismerni a csillagképeket, a Tejutat. Lefekszel a fűbe, ott vagy te és az univerzum. Olyan élmény amit kár kihagyni. Érzed, részese vagy a mindenségnek. Ha pedig csillagvizsgálóval nézzük az égboltot, az teljesen magával ragad” – mondja Főcze Zsolt. Én meg csak megerősíteni tudom, csillagvizsgálóval megnézni a Szaturnuszt és a gyűrűit, a hold krátereit, Jupiter szemét és holdjait, nappal a napfoltokat, élmény a javából.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!