Több alkalommal jártunk már Szakács Gyula csíkszentmiklósi asztalosműhelyében, ahonnan évek óta igényesen elkészített, egyedi bútorok kerülnek ki. De faragott már székely kaput, restaurált régi bútorokat is az asztalosmester, keze munkája nyomán látszik, hogy szereti és érti, amivel foglalkozik. Ezúttal az ugrapataki különleges nyaralójukhoz látogattunk el, amelyet ő maga álmodott meg és épített, és mint mondta, egy élet tapasztalata kellett hozzá.
2020. augusztus 20., 15:552020. augusztus 20., 15:55
Elérhető közelségben van a kerti konyha is
Fotó: Veres Nándor
Több alkalommal jártunk már Szakács Gyula csíkszentmiklósi asztalosműhelyében, ahonnan évek óta igényesen elkészített, egyedi bútorok kerülnek ki. De faragott már székely kaput, restaurált régi bútorokat is az asztalosmester, keze munkája nyomán látszik, hogy szereti és érti, amivel foglalkozik. Ezúttal az ugrapataki különleges nyaralójukhoz látogattunk el, amelyet ő maga álmodott meg és épített, és mint mondta, egy élet tapasztalata kellett hozzá.
2020. augusztus 20., 15:552020. augusztus 20., 15:55
Elérhető közelségben van a kerti konyha is
Fotó: Veres Nándor
Egy fába vésett dombormű fogad, amikor áthaladunk a Szakács házaspár gyimesi területéhez vezető pallón. Mint kiderül, az István a király című rockopera inspirálta, hogy Koppány arcát fába vésse. „Annak idején, amikor csak úgy lehetett hozzájutni a lemezhez, hogy átcsempésztük Magyarországról, éjjelente hallgattam. Volt, hogy egy éjjel kétszer is meghallgattam és akkor hallottam olyan dolgokat, amilyeneket addig nem. A hatása alá kerültem, ahogy dúlt a harc, soha el nem felejtem, történelemóra volt az nekem, minden lepergett a szemem előtt. Akkor engem úgy megfogott, hogy egy alkalommal leültem ide és egyszerűen nekifogtam faragni. Korábban már faragtam székely kapukat, féldomborműveket, most próbálok szintet lépni. Keresztény, vallásos ember vagyok, de ezt adta az én gondolatom, hogy Koppányt faragjam, ilyen az én Koppányom” – magyarázta a vendéglátónk, miközben a ház felé sétáltunk.
Fába vésett Koppány
Fotó: Veres Nándor
Útközben azt is elmesélte, hogy a területet felesége, Mária örökölte a szüleitől, és már rég óta szerettek volna egy hétvégi házat építeni ide. Először egy kicsi, tornácos gyimesi házra gondoltak, festett bútorokkal berendezve. „De én állandóan utazok, tíz év alatt a világot összejártam motorral, repülővel, hajóval és a sok minden, amit láttam, összegyűlt bennem.
Könnyű szerkezetű ház, nekem asztalosként nagyon megtetszett, úgyhogy emellett tettem le a garast. Három évig érleltem magamban. Elképzeltem, hogy Gyimes olyan mint Svájc, csak más az infrastruktúra, de gyönyörű házakat készítettek az emberek, és ugyanígy szanaszét laknak, mint itt. Gondoltam, ha oda jó egy ilyen ház, ide is jó. A faluban nem, de itt bármelyik völgybe szépen illeszkedne.”
A Nap és a Hold motívuma is felfedezhető
Fotó: Veres Nándor
Amint kívülről nézegetjük a házat, a Napot és a Holdat idéző ablakokban gyerekfejek jelennek meg, négy unokájuk is itt töltötte a hétvégét. Gyula felesége, Mária örömmel hív be, hogy belülről is tekintsük meg a minden elemében jól átgondolt teret.
Sok tervező és építész barátommal konzultáltam, én nem vagyok tervező, mindenkinek értékelem a munkáját. Ez itt több évi munkának és tapasztalatának az eredménye” – mutatott körbe Gyula. A házaspár elmondta, egyik év májusában fogtak neki az építésnek, szeptemberben már az új házban aludtak. Igaz, a csíkszentmiklósi műhelyben már korábban sok mindent elő lehetett készíteni.
A benti konyhában is minden a helyén
Fotó: Veres Nándor
A konyha-nappaliból nyílik egy hálószoba, illetve egy fürdőszoba. Ezt is Gyula tervezte, a kivitelezés pedig a veje munkáját dicséri. „A formát megcsináltam, de ő vitelezte ki. Az én részem maga a megálmodás, a formának a kigyúrása volt, de családon belül nagy segítséget kaptam a kivitelezéshez. Itt minden egyedi, még a kagylóállvány is, külön ide terveztem.”
Fürdőszoba a formához és igényekhez igazítva
Fotó: Veres Nándor
Szakács Gyula kifejtette, a takarékosság is szempont volt a ház megtervezésekor, ezért választotta a könnyűszerkezetet. A házban villanyfűtés van, amelyet távirányítással is tudnak szabályozni, hiszen arra is törekedtek, hogy kényelmes legyen, kikapcsolódni járnak ide.
Bármilyen hideg van télen öt Celsius-foknál alább nem esik a benti hőmérséklet, nem fagy el a víz, és amikor jövök, a falak, padló nem hidegek. Mielőtt jönnék, távvezérléssel felemelem a hőmérsékletet, és semmivel sem drágább a villany, mint a fa, gáz” – magyarázta. Mária hozzátette, ő sem szerette volna, ha itt bent tüzet kell tegyenek, s noha álmodoztak korábban egy szép kandallóról, végül letettek róla. A kéményt is nehéz lett volna kivezetni, a tető ugyanis napozónak van kialakítva. Igaz, „feladta a leckét”, hogy mivel födjék be, hogy ne ázzon, és hogy szellőzőt is legyen rajta.
Napozóhely remek kilátással
Fotó: Veres Nándor
„Ha nem építünk ide valamit, kicsit bajban lettem volna, hogy hová menjek haza. A szüleim itt laktak Gyimesben, a fiútestvérem örökölte a szülői házat, én ezt a területet. A gyökereimet mindig védtem, abban jártam. Én Nagyszalontán születtem, Bákóban végeztem az elemi osztályokat, ötödikes korom óta jártam Gyimesbe iskolába. Nekem itt volt az otthon, kötődöm ide. Negyven éve, hogy férjhez mentem Szépvízre, de ragaszkodtam, hogy legyen itt valami, tudjak hazajönni” – avatott be Mária.
Hangsúlyozták, mivel
ezért is volt fontos számukra, hogy itt építsenek. „Nagyon sokat tanultam ettől a háztól, folyamatosan tanultam, amíg építettem. Sokat olvastam, beszélgettem szakemberekkel, nagy kihívások elé állított a kivitelezés. Maga a forma egyedi, az én álmaim, gondolataim öltöttek formát” – emelte ki Szakács Gyula.
Kis területen nagy kényelem
Fotó: Veres Nándor
A ház mellett kerti konyhát, szaunát és egy földbe ásott merülőt is építettek, melegvizes dézsát is terveznek, amelyik szintén nem lesz szokványos. A szauna is különleges, szigetelt, nagy ablakán keresztül rálátni a tájra. „Sokan egy deszkából megcsinálják a szaunát, belül éri nyolcvan Celsius-fok meleg, kívül éri az eső, hó. Lehet, hogy ezt egy idő után nem fogja szeretni a deszka. Itt tettem egy rend deszkát kívül, egy rendet belül, a kettő között tíz centi kőzetgyapot és fólia van. Biztos más is csinál ilyent, de én erre magamtól kellett rájöjjek. Nekem ez a forma megtetszett, ezért minden olyan kerek. A szakemberektől és mástól sem hallottam rossz visszajelzést, hogy elcsúfítom itt a tájat Gyimesben. Ugyanakkor, nem a pénzről szól, hanem arról, hogy próbáltam valamit megcsinálni. Ahhoz, hogy az ember ilyeneket tudjon alkotni, rendben kell legyen az élete, a cége, a családja, mindene, nyugodt kell lenni, rendben kell lennie önmagával. Ez is fontos. Mert különben nem lehet alkotni. Igaz, hogy én terveztem, de a feleségemmel és a család többi tagjával is folyamatosan beszélgettünk, hogy mit és hogyan kellene, mindenki besegített, tette a dolgát és ez ennek a végeredménye.”
Diófából készült ágy
Fotó: Veres Nándor
Szauna ablakkal
Fotó: Veres Nándor
Földbe ásott merülőbe csobbanhatnak a szaunázás után
Fotó: Veres Nándor
A kerti konyha - ahogyan ők nevezik
Fotó: Veres Nándor
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!