Ki a fitt? Hogyan lehetünk mi is azok?

Mi minden szükséges tehát a teljes fittséghez? A sporttudósok a fizikai fittségnek több összetevőjét határozták meg. Ezek az állóképesség, az erő, a mozgékonyság, a koordináció, a  gyorsaság, a testösszetétel, amelyek mind szoros összefüggésben vannak egymással.

Mi is az állóképesség?

Jó állóképességűnek nevezhetjük azt a személyt, akinek szervezete hosszabb ideig tartó fizikai erőkifejtés során is jól ellenáll az elfáradásnak, és a terhelés után képes gyorsan regenerálódni. Milyen folyamatok játszódnak le a szervezetünkben egy állóképességi edzés, például egyórás futás, kerékpározás vagy aerobik óra közben? A hosszan tartó fizikai igénybevételre a szervezetünk elfáradással reagál: csökken a rendelkezésre álló energiatartalék, elsősorban a szénhidrátok mennyisége a vérben, az izmaink elfáradnak, lélegzetvételünk zihálóbbá válik, pulzusszámunk megemelkedik, mozgáskoordinációnk, reflexgyorsaságunk romlik. Teljesítményünk csökkenésének mértéke az edzés időtartamától és a terhelés nagyságától függ.

A kondíció értékelésének fontos szempontja az is, hogy testmozgás után mennyi időre van szüksége szervezetünknek a teljes regenerálódásra. A jó állóképességgel rendelkező emberek rövidebb idő alatt kipihenik a fáradalmakat, és energiatartalékaik hamarabb feltöltődnek.

Az állóképességi edzések pozitív hatásai

Az állóképességi tréning erősíti a szívizomzatot és segíti megőrizni az érfalak rugalmasságát, ezáltal csökkenti a magas vérnyomás kialakulásának veszélyét.

és jelentősen csökken a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata.

illetve bármely betegségből hamarabb felépülünk. Fontos az is, hogy gyorsítja az anyagcserét, tehát az elfogyasztott táplálék lebontását és hasznosítását, a kiválasztást és az emésztést. Továbbá jó tudni, hogy az edzés közbeni verejtékezés elősegít a méreganyagok eltávolítását, és megakadályozza azok lerakódását a testünkben, az anyagcsere élénkítése következtében hozzájárul a testsúlyunk karbantartásához vagy a fogyáshoz, a testzsír-mennyiségünk csökkenéséhez, az izomtónus fokozásához. Tehát közérzetünk jelentősen javul, önbizalmunk megerősődik. Az állóképességi edzések pozitív hatásaként emelhetjük ki azt is, hogy tartósan csökkenti a mentális stresszt, így segít az álmatlanság vagy a nyugtalan alvás, a depresszió vagy a hangulati ingadozások leküzdésében.

Mit jelent a folyamatos edzés ?

Az állóképesség fejlesztésének legelterjedtebb technikája a folyamatos edzés. Elve a kardiótréning gyakorlatok végzése, rendszeresen. A sportágtól függetlenül (szaladás, kerékpározás vagy egyéb), a folyamatos edzés célja az azonos szívritmus fenntartása az erőkifejtés alatt.

Tágabb értelemben: a szív és vérkeringési rendszer, illetve a légzőrendszer kapacitásának, valamint  terhelhetőségének fejlesztését szolgáló edzés. Persze, ez nem csak edzőteremben lehetséges, lehet futni vagy gyalogolni a szabadban is, vagy ha valakit jobban motivál a csoportos edzés, ki kell választani a megfelelő típusú órát, és pont olyan hatékony lesz. Persze ide lehet sorolni a futballt, úszást, mindent, ami valóban kimeríti és lefárasztja a testet.

Mi az aerob/anaerob edzés?

Az aerob szó oxigén jelenlétében történő munkavégzést jelent, amikor a végzett tevékenység intenzitásából és jellegéből adódóan szervezetünk a testmozgáshoz szükséges energiát a rendelkezésére álló energiatartalékok (szénhidrátok, zsírsavak) oxigén jelenlétében történő elégetésével biztosítja a munkát végző izmok számára.

amikor az erőkifejtés alatt pulzusunkat az aerob zónában tartjuk folyamatosan. Egy nagyon egyszerű teszt, úgynevezett beszéd-teszt elvégzésével ellenőrizhetjük könnyen, hogy az aerob zónánk határain belül vagyunk még. A teszt célja annak megállapítása, hogy képesek vagyunk-e az adott testmozgás közben folyamatosan, légzési nehézségek nélkül beszélni. Első hallásra sokan megmosolyogják ezt a tudományosnak nem minősíthető tesztet, de ennek ellenére nagyon egyszerű és valós alapja van. Amennyiben az edzés intenzitása könnyű vagy közepes, tehát az aerobzónánk alsó vagy középső részében tartózkodunk, akkor légző- és keringési rendszerünk megfelelő oxigénnel látja el testünket, tehát nem kell levegő után kapkodnunk mozgás közben. Ahogy fokozatosan emeljük a terhelés intenzitását, úgy válik egyre nehezebbé, megerőltetőbbé a folyamatos beszéd, míg az aerob zóna határán vagy annak röviddel az átlépése után már levegő után kapkodunk. A beszéd-tesztnek nincs semmiféle erősségi skálája, a meghatározás lényege a biztonságos edzési zóna megtalálása. Ez azonban nem azt jelenti, hogy végig kell beszélgetni az edzést, de időnként nem árt ellenőrizni, milyen szapora a légzéstempónk.