
Csomafalvi Kossuth-szobor
Fotó: Jánosi Csaba
Gyaloglataink során az utóbbi időben mellőztük „Gyergyó regényes tájainak” bemutatását. Jóvátéve mulasztásunkat, ezúttal gyergyócsomafalvi „gyaloglatra” hívjuk kedves olvasóinkat.
2018. augusztus 14., 16:202018. augusztus 14., 16:20
A kis településekhez szokott csíki ember nehezen igazodik el a többezres gyergyói halmazfalvakban. Úti célunk könnyebb eléréséért a falu főterén, Köllő Miklós helyi születésű szobrász művész által megformált hatalmas Kossuth-szobor árnyékában érdeklődünk. Öreg nénike igazított útba, s kapaszkodott fel gépkocsinkra. Mivel buszjárat nincsen, jól jött, hogy velünk tarthat. Ő is, mi is hálálkodtunk. Mi azért, hogy helyes irányba terelt a több tucatnyi utcával rendelkező Gyergyócsomafalván, ő meg azért, hogy hamar hazaért.
Az egykori csomafalvi előljárók a Pesti Frigyes féle 1864-es határösszeírásban „harminckilenc dűlőkre” osztották településük határát. Ebben a felsorolásban a
A jó minőségű, nagyrészt aszfaltozott Veresvirág sípályához vezető „Akadán utyán” jó iramban haladunk, s közben azon gondolkozunk, Akadán a makadámút származéka-e? John Louden McAdam(1756-1836) skót mérnök a róla elnevezett „makadám” útburkolat feltalálója.
Balra, Akadán útja
Fotó: Jánosi Csaba
Ha igaz az állításunk, akkor a Székelyföldön is korán megjelent a zúzott köves, aszfalttal kevert, hengerelt, tömör burkolatú út.
Nagy havakról álmodó Veresvirág sípályánál lovat váltunk. Az apostolok lován indulunk tovább, de előbb itt is eligazítást kérünk. A Veresvirág panzió szakácsnője, Borsos Magdolna terel a Csatestán útjára. A kék háromszöggel kivert erdei úton haladva, a Tőke Máté nevezetű helyen léphetünk Jézus lábnyomába. A Dél-hegy keletre néző lejtőjén bevágódott mély gödrös úton araszolunk. A bő csapadék táplálta vízfolyások feltárták a Görgényi-havasokhoz tartozó hatalmas vulkáni építmény kőzeteit.
Gyergyói-medence
Fotó: Jánosi Csaba
A környező hegykeretre és a kék eget tarkító toronyszerű fehér gomolyfelhőkre csak az irtások széléről nyílik kilátás. Az egyhangú kapaszkodó során gombaismereteinket gyarapítjuk. Káposztalevesbe kívánkozó ökörnyelv „boszorkánykörök” gyakoriak a földet seprő fenyőfák alatt. Az ízletes rókagombát már leszüretelték, alig találunk belőle.
Az út sarából fejünket felemelve fehér útjelző táblába ütközünk. Balra Jézus lábnyoma. 1100 méter tengerszint feletti magasságban. Alig lépünk egy párat, amikor feltűnik a zöld mohaköntösben pompázó fekete bazaltos andezit tömb, amelynek felszínén sötétlik Jézus lábnyoma, szamara patájának és botjának nyoma. A lábnyom formájú mélyedésben összegyűlt a csapadék az erdei vadak, madarak szomját oltja. A zöld moha a kemény kőbe vésett családneveket is takar. Borsos Magdolna szerint székely betűk rovott jelei is fellelhetők a kövön, de mi nem találtuk. Alaposan megtisztított felszín tanulmányozása döntheti el a „rovásírás” létét vagy nemlétét.
Kicsinbükki kilátó
Fotó: Jánosi Csaba
A hegyről levezető sáros úton lábnyomainkat hátrahagyva a „Kicsin bük tartománya” felé vesszük az irányt. A Kicsi bükk tetején álló a 2008-as fürdőépítő kaláka idején ácsolt magas kilátóról vizsgálódva igazat adunk Szentiváni Mihálynak (1813-1842). 1837-ben Gyergyóban gyalogolva fogalmazta meg:
Legismertebb, bár nem legszebb –, mert mit ér föl a havasok szépségeivel tájképi tekintetben? – kerek tér. A havaselvei, úgymond gyergyói, al- és felcsíki, kézdi, orbai, sepsi, barcasági szép terek ismeretesek. Köztük legkisebb, de véleményem szerint – melyben azonban sokan nem fognak osztozni – éppen azért legszebb a gyergyói. Ez egy két és fél mérföldnyi átmérőjű róna; a közepén tükörsima, szélein felhajló tányérkerekség, változatos hegyektől s a gyönyörű fenyő millió sudaraitól és hangáitól szegélyezve, kellős közepén áthasítva Erdély reményétől, az itt még kis, de szemlátomást nőve, a hazafi kebelet merész álmokra s a gondolkozó fejet nagy gondolatokra felszólító Marostól, becsillagozva az egyszerre látszó kilenc, népes, csinos, élénk és szabad faluktól.”
Pontosan 205 éve Nyárádgálfalván született szerző Gyaloglatok Erdélyben című könyvben kiadott sorai rávilágítanak a Gyergyó helynév eredetére is. Kerek tér, írja. A ger, gör( Görgény-havasok) győr, gyűr, gyökök sorába talán beilleszthető a gyer is, ami kereket jelenthet, Gyergyó.
Kicsinbükk
Fotó: Jánosi Csaba
A kilátóról az alattunk elterülő „kerek téren” elterülő falvakat számolva látjuk, hogy , Gyergyóditró felől jön egy fekete felhő. Tovább dúdoljuk az egykori gyergyóvidéki katonanótát, forrongó világunkban, jó ha nem felejtjük:
Sietünk mi is, nehogy az Akadán makadám út elázzon.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!