Hogyan vegyük rá a gyerekeket a mozgásra?

Kevesebbet mozognak a gyermekek, mint amennyi szükséges lenne. A tornaóra nem helyettesíti az önfeledt játék alatti mozgást. Sok családban valamiféle téves – legyen jobb sora, mint nekem volt – gondolkodásmód alapján teljesen kikímélik a gyerekeket, kivonják az otthoni munkák alól is, így az a mozgás sincs meg, amit régen egy gyümölcsszedés, vagy közös autómosás, takarítás alkalmával végeztek.

Ha csak az ujjak mozognak

A nagyobb baj az, hogy a mozgástér is jelentősen beszűkült.

Egy felmérés szerint egy átlagos, okos telefonnal rendelkező személy naponta 80-szor nézi meg a telefonját, ennyiszer aktiválja a képernyőt, 40-szer be is lép valamilyen alkalmazásba. Napi 2 órát használja a telefont, de ebből csak 8 percet telefonál, átlagban 1,3 emberrel. Tehát a telefonfunkciót egy ember elérésére használja. Emellett az átlagember 5 órát néz tévét naponta, ez az adat évek óta változatlan (és nem olvas el 1 könyvet sem egy évben). Ráadásul, míg régen általános iskolában 4-5, maximum 6 órája volt a gyerekeknek egy nap, ma 8 van, vagy még több is. Mikor mozogna a gyerek?

Persze manapság sok fiatal sportol és/vagy izmot épít. Ez alapvetően jó hír lenne, de a testük alapjait nem rakják le megfelelően.

Az erőgépek és súlyzók alkalmazása pedig olyan szakértelmet igényelne, amit sokszor nem kapnak meg a fiatalok. Így, az elvileg egészséges sport inkább kárukra válik. Fontos szem előtt tartani, hogy testünk mély bonyolultságú összefüggései között, az évtizedek múlva jelentkező tünetek mögött is megtalálhatjuk a gyerekkori megalapozatlanságot, mint okot. A rossz tartás fájdalmat, vér- és oxigénellátási zavarokat okozhat, az izmok működésének zavarait, végső soron általános rossz közérzetet. A rossz közérzet pedig alapja a lelki problémáknak is.

Serdülőkorúak egészsége és életmódja

2011-ben megjelent a Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja 2010 című, a WHO-val együttműködésben megvalósuló nemzetközi kutatás jelentése. 2010-ben Magyarországon több mint 8000 tanuló bevonásával végeztek egy kutatást. Németh Ágnes, a kutatás vezetője ennek tükrében néhány fontos részletre hívta fel a figyelmet. Kutatásukban a kamaszok egészségét nagymértékben meghatározó táplálkozási szokásoknak néhány aspektusát vizsgálták. A felmérés eredményei szerint a magyar 11–18 éves tanulóknak alig fele fogyaszt reggelit minden tanítási napon, és még a hétvégi napokon is alig több mint háromnegyedük reggelizik, ez az adat alulmúlja a kutatásban résztvevő országok átlagértékét.

A magyar iskolás fiataloknak mégis kevesebb mint harmada fogyaszt gyümölcsöt, és kevesebb mint negyede fogyaszt zöldséget naponta legalább egyszer. Nemzetközi viszonylatban ezek az arányok középtájon helyezkednek el, tehát elmondhatjuk, hogy Európa-szerte javítani kellene a serdülőkorú fiatalok táplálkozásának minőségén.

A fizikai aktivitás az egészséges élet egyik legfontosabb alkotóeleme. A rendszeres mozgás jótékony élettani hatásai megkérdőjelezhetetlenek. Gyermek- és serdülőkorban az egészséges növekedéshez, a megfelelő csont-, izom- és idegrendszeri fejlődéshez nélkülözhetetlen. Emellett a mentális egészséget, a szellemi teljesítőképességet és a társas kapcsolatokat is pozitívan befolyásolja. Kutatások bizonyítják, hogy a fizikailag passzív fiatalok között nagyobb arányú a dohányzás, a kábítószer- és alkoholfogyasztás. A testedzés a táplálkozással is összefügg. A rendszeres testmozgást nem végző diákok kevesebb zöldséget és gyümölcsöt is fogyasztanak, mint fizikailag aktív társaik, ugyanakkor magasabb körükben a tévé vagy számítógép előtti nassolás, az „üres kalóriák” bevitelének aránya. A szabadidő eltöltésének fizikailag passzív formái közül az egyik legjelentősebb a képernyőhasználat: a tévézés, videózás illetve a számítógépezés. Akit érdekel, a teljes anyagot az  www.ogyei.hu honlapon érheti el.

Hogyan vegyük rá gyermekünket a mozgásra?

Egyszerű: példamutatással. Kutatások bizonyítják, hogy az

Pofonegyszerű a recept, sokan mégsem követik. Több felmérés is bebizonyította, hogy a sportos, sportosabb életet élők gyermekei, szüleikhez hasonlóan, az átlagosnál többet mozognak. A mozgás nemcsak az egészség, hanem a testi fejlődés szempontjából is fontos a gyermekek számára. Érdekesség, hogy korábban sok helyen a „ne futkossál, mert elesel” álláspontot képviselték, mára ez már alaposan idejétmúlt. Az a jó, ha a gyermek sokat mozog, sportol, fut, fára mászik. A lényeg: a mozgás. Tehát, törekedni kell, és a gyermekeket arra kell sarkallni, hogy a sportolás folyamatos legyen, mindennapi szokássá váljon, és az is maradjon. Ahhoz, hogy egészségünket fenntartsuk, megfelelően kell táplálkoznunk. A koplalás semmire sem megoldás. Itt is a rendszeresség a mérvadó. A szervezetnek ugyanis megfelelő mértékben ugyanúgy szüksége van a zsírra, mint a fehérjére vagy a szénhidrátra. Az egészség legjobb eszköze tehát a rendszeres testedzés és a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálkozás.

mely távol tartja a káros szenvedélyektől – drogtól, dohányzástól, alkoholtól –, és hasznosan vezeti le a felgyülemlő feszültséget, agresszivitást, lelkileg és szellemileg is kiegyensúlyozottabbá válik, tudatosabban éli az életét. Nem sok olyan dolog van, ami annyira előremutató, mint a sport.

(A szerző fitneszoktató)