Hatvan éve együtt. Szilágyiék a hosszú házasság titkáról
Hatvan év távlata a Szilágyi házaspár életében. A nehézségek összekovácsolták őket
Fotó: Barabás Ákos
A nehézségek összekovácsolják az egymást szerető párokat, de azért türelemre is jócskán szükség van – vallja a székelyudvarhelyi Szilágyi Irén és Ferenc, akik idén ünneplik egybekelésük hatvanadik évfordulóját. Kapcsolatuk szépségeiről, viharosabb időszakaikról és a mostani fiatalokról alkotott képükről faggattuk őket, annak reményében, hogy megtudjuk, mi a hosszú házasélet titka.
Fülöp-Székely Botond
2017. szeptember 08., 17:252017. szeptember 08., 17:25
1954 elején Kadicsfalván, szánkózás közben ismerte meg majdani jövendőbelijét, Irént az akkor húszéves Szilágyi Ferenc. Ezután három évig udvarolt neki, ám elmondása szerint nem volt könnyű dolga, mivel első találkozásuk után egy évvel elvitték katonának, ezt követően pedig többnyire csak levelezve tudták tartani a kapcsolatot. Miután leszerelt, még éji zenével is megpróbálta elcsavarni kedvese fejét – akinek „sok udvarlója volt” –, amíg végül '57 őszén összeházasodtak.
Jó is, rossz is
Szinte ragyogni kezdtek, amikor legkedvesebb közös emlékeikről kérdeztük őket. Ferenc elmondta, talán fiatal házasokként voltak a legboldogabbak, amikor két gyerekük is megszületett. Nagyon szerettek kirándulni, így kapóra jött, hogy ebben az időszakban vásároltak egy MZ 125 típusú motorbiciklit, amellyel kétszer is körbeutazták Magyarországot. Sok pénzük nem volt, így ilyenkor barátaiknál, rokonaiknál szálltak meg, sőt, egy alkalommal még ruhát is tőlük kértek, amikor színházba készültek. „Akkor jobban összetartott a rokonság, a barátok és segítettük egymást. Minket is sokan meglátogattak” – emlékezett vissza Irén.
A házaspárnak talán az volt a legviharosabb időszaka, amit külön kellett tölteniük egymástól. Épült a családi ház, Ferenc pedig sokat utazott a munkája miatt – más vidéken dolgozott útépítésen, majd gabonát is szállított –, így az otthoni teendők feleségére hárultak. Volt, hogy hetekig nem látták egymást, ilyenkor pedig felmerült a féltékenység is.
A családjában leli legnagyobb örömét a Szilágyi házaspár. Szerintük érdemes fiatalon egybekelni
Fotó: Barabás Ákos
Ezek mellett sokszor a pénzügyi problémák is vitát szültek, de végül mindent meg tudtak beszélni egymással. „A nehézségek sokszor inkább összekovácsoltak minket” – hangsúlyozta a férj. Irén is elmondta, hogy volt gond elég, de a hite és a gyerekek mindig összetartották a családot.
Mi a titkuk?
„A korai házasság a legnagyobb titka az együtt töltött éveknek. Ha össze is vesznek a házastársak, fiatalon könnyebb kibékülni, mint idősebb korban” – szögezte le Szilágyi Ferenc. Egyébként úgy képzeli el a házasságot, mint egy hajót, ahol lehet ő a kapitány, de a kormányt az asszony kezébe kell adni. A feleség ugyanis az, aki jórészt neveli a gyerekeket és megadja nekik a gondoskodást. Ő dönti el, hogy „milyen vizekre evez, ha pedig elhagyja a családot, akkor az szétesik”.
– jelentette ki Irén. Szerinte a szeretet is nagyon fontos – főleg a kapcsolat elején –, de ez idővel átalakul, ezután pedig nagyon sokat kell tűrni a társunknak, és ki kell tartani mellette, akkor is, ha jönnek a problémák.
Szilágyi Irén: a szeretet átalakul, utána pedig sok türelem kell a társunkhoz
Fotó: Barabás Ákos
Abban egyetértett a házaspár, hogy őszintének kell lenni egymáshoz, és minden döntést közösen kell meghozni. „Nálunk úgy volt, hogy az apróbb dolgokat Irén rendezte, a nagyobbakat pedig én. De sosem volt nagy dolog” – jegyezte meg viccelődve Ferenc. „Jó volt és szépen eltelt, kitartottunk egymás mellett. Van egy szép családunk: az unokák után most már a dédunokákat várjuk. A családunk számunkra a legnagyobb öröm” – összegzett Szilágyi Irén.
Tanács a fiataloknak
„Mindenképp házasodjanak meg a fiatalok, ne csak élettársi viszony folytassanak, és vállaljanak gyerekeket” – hangsúlyozta Ferenc. Úgy érzi, hogy a gyerekeknek sem jó, ha csak élettársakként nevelik őket szüleik, mivel így könnyebben elválhatnak, elköltözhetnek egymástól.
Szilágyi Ferenc: a nő kezébe kell adni a kormány, hogy ő döntsön, milyen vizekre evez
Fotó: Barabás Ákos
„A nőkkel van a baj, hogy megelégszenek egy ilyen kapcsolattal. Ők kell a sarkukra álljanak. Meg kell mindent osztani egymással és közösen kell dolgozni, ami egy házasságban tud jól működni” – fogalmazott.
Vigyáznak egymásra
Noha megvannak az egymás közti a csipkelődések, már a lakásba toppanva érezni lehetett, hogy nagyon szereti egymást a házaspár. „Mindig kell halljam, hogy járkál a férjem, mert ha nem, jut eszembe, hogy eleshetett valahol, s már kiáltok is utána. Ő haragszik rám ezért, s mindig kérdi, hogy miért kiabálok, de ha elesett, akkor fel kell húzzam a földről” – mondta Irén.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Sült paradicsomos salsa – videó
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Sült paradicsomos salsa – videó
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Amikor a fürdővízzel a gyereket is kiöntik – megnéztük az Arany Pálmát nyert Fjord-ot
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Az életmentés nehéz, de gyönyörű hivatás | Mesterségem címere
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Múzeumi sztorik: egy gyerekszoba retró kincsei a 80-as évekből
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!