
Különleges hangulatú fesztiválnak lehetnek részesei a nyerteseink
Fotó: Méra Világzenei Csűrfesztivál
Kis kreativitás, némi rím, és máris mehet az ember a mérai világzenei csűrfesztiválra. Ilyen egyszerű volt most jegyet nyerni erre a különleeges zenei csemegére a Ligettel. Lássuk, kinek jött össze.
2018. július 31., 15:572018. július 31., 15:57
2018. július 31., 18:392018. július 31., 18:39
Amint már megszokhatták, a Ligeten nem csak azért írunk a nyár erdélyi fesztiváljairól, hogy tájékoztassuk róluk olvasóinkat, hanem azért is, hogy lehetőséget nyújtsunk egy nyereményjátékra. Az augusztus 2–5. között zajló Méra Világzenei Csűrfesztivál esetében sincs másként ez, ugyanis annak szervezői három darab fesztiválbérletet kínáltak fel a Liget olvasóinak. Aki meg szerette volna nyerni ezek valamelyikét, az csupán frappáns kommentet kellett írjon nekünk. A július 30-áig beérkezett hozzászólásokat egy agyament zsűri értékelte ki, s arra jutott, hogy a legfrappánsabbnak ítélt komment szerzői: Mátyás Ami, Albert Aliz és Horváth Melinda. A nyertesek egy-egy fesztiválbérlettel gazdagodnak, úgyhogy kezdhetnek csomagolni és megszervezni az útjukat Mérára.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!