Ha ősz, akkor az elmaradhatatlan gesztenye

A szelídgesztenye embernek, állatnak tápláléka, és ismeri a népi gyógyászat is. Sütve vagy főzve, de hozzátartozik az ősz ízeihez. De nem csak az elkészítésének módját, hanem számos érdekességet is olvashatunk a gesztenyéről a Székelyhon napilap e heti Erdélyi Gasztró mellékletében.

Liget

2019. október 09., 14:492019. október 09., 14:49

Jóféle gesztenye. Sütve vagy főzve, de hozzátartozik az ősz ízeihez

Fotó: Erdély Bálint Előd

Liget

2019. október 09., 14:492019. október 09., 14:49

Népi nevén jóféle gesztenyének hívják, ami egyrészt a vadgesztenyétől való eltérésre, másrészt a többféle módon felhasználható ínyencségre is utal. Gondoljunk csak nagyanyáink gesztenyés kappanjára, kacsájára, aztán lepényére, tekercsére, „csókjára”; a francia gesztenyetortára, esetleg az angolok hagyományos karácsonyi fogására, a gesztenyével töltött pulykájára. Ki tud ellenállni a cukor- vagy mézmázba mártott gesztenyegolyónak? – teszi fel a szerző a kérdést, majd további érdekességekkel is szolgál.

„Úgy regélik, Mátyás király Itáliából hozatta az első gesztenyefa-csemetéket Magyarországra, a nagymarosi gesztenyeerdők őrzik még emlékét. Zalában, a Mecsekben, Sopron és Kőszeg környékén kiterjedt gesztenyések vannak.

Erdélyben igazi ritkaság, mert olyan mikroklímát és napos oldalt igényel, amely a Kárpátok között, ha nem is elképzelhetetlen, de ritka. Udvarhelyszék különlegessége a Székelyföld hét csodája között is első homoródkarácsonyfalvi szelídgesztenye-liget.

Az ültetvényt a millennium emlékére 1905-ben telepítették a falu nyugati határában, a vízválasztó keleti oldalán. A szájhagyomány szerint Kelemen Lajos tanító kezdeményezte az 50 gesztenye-, valamint 150 diófacsemete elültetését, amiben a felnőttek, gyerekek egyaránt segítettek. A diákok fakászuban hordták a Homoródból az öntözéshez a vizet. Ezért a jelenleg kilencvenkilenc dió- és negyvennyolc gesztenyefa terménye a falu mindenkori kicsinyeit illeti meg.”

Molnár Melinda cikkéből azt is megtudhatjuk, hogy a karácsonyfalvi öregek úgy emlékeznek, az ültetvényen régen is tartottak termésbegyűjtő ünnepet, ahová „hozattak egy cigányt, és a lányok-fiúk egyet fordultak”. Az utóbbi években pedig fesztivált is rendeznek az évszázados helyi ritkaságot megünnepelni, a termést pedig a tanító felügyelete mellett a falubeli kis- és nagydiákok gyűjtik be októberben.